Az olajexportból befolyó bevételek korlátozásával lehet a legnagyobb csapást mérni az orosz hadigépezetre, amely jelenleg Ukrajnában tombol, ám a nyugati országok még nem képesek az energiafüggetlenségre. Az árlimit szigorítása a legkézenfekvőbb megoldás, az pedig arról tárgyal a következő napokban, hogy a szankciókkal hol húzzák meg a határt – írta a Bloomberg.
Az uniós diplomaták pénteken ülnek össze, hogy megvitassák az orosz nyersolajexportra vonatkozó ársapka szintjét, amelyet az EU és a G7 vezetett be múlt év végén, emellett pedig február elejéig kell dönteniük az új limitek bevezetéséről.
Az orosz olajexportra vonatkozó küszöbértékek célja, hogy a nyers és finomított termékek áramlását fenn tudják tartani, miközben ezzel párhuzamosan a háborút finanszírozó bevételeket is lecsökkentsék.
A blokknak a tagállamok egyhangú támogatására van szüksége az új árlimitek, valamint a Moszkvával szembeni új szankciók jóváhagyásához, ám a tárgyalásokat ez jelentősen megnehezíti, ugyanis több ponton is komoly nézeteltérések alakultak ki a tárgyaló felek között.
Nyersolajárlimit
Az EU megállapodott abban, hogy kéthavonta felülvizsgálja a már korábban bevezetett ársapka szintjét, ennek pedig a hónap elején kellett volna megtörténnie. A késlekedést az okozta, hogy az USA és a szövetséges államok márciusig akarnak várni az új limit bevezetésével – szerintük a 60 dolláros küszöb egyelőre működik, és megfelelő módon korlátozza az árakat.
Ezzel szemben egy Észtország, Litvánia és Lengyelország által vezetett koalíció szerint az ársapka szintje túl magasan van, és ennek azonnali csökkentését szorgalmazzák. Véleményük szerint a felső határt 40 és 50 dollár között kell meghúzni.
Indoklásuk szerint Oroszország újabb offenzívát tervez Ukrajna ellen, és rendkívül fontos, hogy a blokk nyomást gyakoroljon az orosz gazdaságra, amit a legjobban a bevételek elvágásával lehet elérni. Emellett arra is rámutattak, hogy a decemberi megállapodás alapján az EU-nak az ársapkát muszáj legalább 5 százalékkal a piaci átlagár alatt tartani, így a követelésüknek jogi alapja is van.
Dízelár-korlátozás
Az unió egy új ársapka bevezetését tervezi, amellyel a blokk február 5-én kezdődő üzemanyag-importtilalma után megpróbálja stabilizálni a nemzetközi piacon az olyan üzemanyagok, mint a dízel kínálatát.
Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve azt javasolta, hogy a nyersolajhoz képest felárral kereskedett termékekre, például a gázolajra, hordónként 100 dolláros felső határt szabjanak. A kedvezményes árú termékek, például a motorolajok és egyes kenőolajok esetében alacsonyabb, 45 dolláros küszöbértéket állapítanának meg.
Az uniós rendelettervezet szerint e két felső határ úgyszintén február 5-én lépne életbe, de egy türelmi időszakot is biztosítanának a korábban vásárolt és szállításra felkészített, valamint az április 1-jéig kirakodott termékeket szállító hajók számára. Ha ezt a vállalatok nem tartják be, elveszítik a hozzáférésüket kulcsfontosságú EU-s szolgáltatásokhoz, például a biztosításhoz és a kikötőhasználathoz.
Ha a tagállamok február 5-ig nem tudnak egyhangúlag megegyezni az árlimit szintjéről, életbe lép az orosz kőolajtermékekre vonatkozó teljes tilalom, ami valószínűleg gyökerestül felforgatná a dízel és más alapvető üzemanyagok piacát és az azokra épülő iparágakat is.
Oroszország és Fehéroroszország elleni szankciók
Több európai ország is erőteljesen szorgalmazza, hogy Oroszország ellen a blokk terjessze ki a szankciók körét. Érvelésük szerint a nyers- és finomított olajtermékekre vonatkozó árlimit gyakorlatilag az eredeti tilalmak enyhítését jelenti, és ezért az orosz vállalatok és magánszemélyek ellen keményebb tilalmak bevezetésére van szükség.
A balti országok és Lengyelország által szorgalmazott új intézkedések között szerepel több bank kizárása a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, az atomenergetikai együttműködésre vonatkozó korlátozások bevezetése, valamint a gyémánt- és bitumentermékek betiltása. Az EU jelenlegi javaslata, amely a szankciók tizedik körét jelentené, valószínűleg kiterjesztené az orosz drónszektorra vonatkozó szankciókat, és korlátozásokat vezetne be a hadiipari komplexum által használt árukra.
Lengyelország azt is szorgalmazza, hogy az Oroszországból származó tengeri olajra vonatkozó uniós tilalmat terjesszék ki a csővezetékes nyersolajra, és egyidejűleg vám- és kvótarendszert vezessenek be az ilyen korlátozások alól mentesített országokra, például Magyarországra. A jelenlegi szabályok szerint az európai országok továbbra is importálhatnak orosz olajat a Barátság vezetékrendszeren keresztül, és Magyarország már jelezte, hogy ellenezne bármilyen változtatást.
A bizottság emellett új, átfogó szankciókat javasolt Fehéroroszországgal szemben is, és Minszket az Oroszországgal szemben korábban bevezetett számos intézkedéshez igazítaná. Ezekhez az intézkedésekhez is szükség lesz az összes tagállam támogatására.
