Az eddiginél derűlátóbban ítélik meg a globális vállalati szektor szereplői a világgazdasági kilátásokat – derül ki a londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics idei első negyedévi globális felméréséből. A ház hangsúlyozza, hogy különösen a súlyos energiapiaci fennakadások kockázata okozta befektetői aggodalmak enyhültek az utóbbi időben.

Businessman using graphs on screen
Növekedéssel számolnak a cégek. Fotó: Getty Images

Az Oxford Economics beszámolója szerint az üzleti vállalkozások 49 százalékának javultak a világgazdasági várakozásai az elmúlt időszakban, és a válaszadók mindössze negyede nyilatkozott úgy, hogy a korábbinál borúlátóbban ítéli meg a globális kilátásokat. Az elemzők hangsúlyozzák: 18 hónapja nem volt ilyen magas azoknak az üzleti cégeknek az aránya, amelyek a korábbi időszakokhoz képest derűlátóbbá váltak.

A vizsgálat résztvevőinek idei globális növekedési előrejelzései is javultak valamelyest: a vállalatok prognózisainak középértéke az előző felmérésben kimutatott 1,5 százalék helyett most 1,6 százalékos GDP-növekedést valószínűsít a világgazdaságban 2023 egészére. A válaszadók 40 százaléka 1–2 százalék közötti gazdasági növekedést tart valószínűnek. 

Több mint ötödük 2–3 százalék közötti globális bővülési ütemmel számol az idei évre.

A jövő évi világgazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások még derűlátóbbak: az üzleti nagyvállalkozások előrejelzéseinek középértéke 2,4 százalékos globális növekedést valószínűsít 2024 egészére. A ház megjegyzi azonban, hogy még ez a várakozás is gyengébb saját alapeseti előrejelzésénél, amelyben 2,7 százalékos világgazdasági GDP-növekedés szerepel 2024-re.

Valamelyest javultak az inflációs várakozások is: a cégek átlagosan 5,1 százalékos világgazdasági szintű fogyasztói inflációt várnak 2023-ra az előző felmérés 5,2 százalékos átlaga helyett. Az Oxford Economics kiemelte a felmérés eredményeit bemutató tanulmányában, hogy az üzleti vállalkozásokat ma sokkal kevésbé aggasztja a súlyos energiapiaci felfordulások kockázata, mint az előző negyedéves vizsgálat idején.

Az új felmérésbe bevont vállalatok alig 9 százaléka nevezte a legnagyobb rövid távú világgazdasági kockázatnak az energiaellátási fennakadásokat, például azt a lehetőséget, hogy Európában adagolni kell a földgázt. Az Oxford Economics októberben elvégzett előző negyedéves felmérésében 40 százalékhoz közelített azoknak az üzleti vállalkozásoknak az aránya, amelyek az energiaellátást nevezték az első számú globális gazdasági kockázatnak.

Az európai energiaellátási kilátásokat más nagy londoni elemzőműhelyek is sokkal derűlátóbban ítélik meg, mint korábban.

Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport tanulmányában közölte: friss számításai szerint nagyon valószínűtlennek tartja, hogy Európában akár a jelenlegi, akár a 2023–2024-es téli szezonban földgázhiány alakuljon ki, még akkor is, ha az idei tél hátralévő része kivételesen hideg lenne.

A cég szerint ugyanis az Oroszországon kívüli egyéb forrásokból beszerzett földgázmennyiség növekedése és az idei téli fogyasztás csökkenése nyomán az európai tárolók telítettsége még márciusban is legalább 60 százalékos lesz a tavalyi azonos időszakban mért 20 százalékkal szemben, és ez lehetővé teszi, hogy az öreg kontinens a jövő téli szezon előtt, valószínűleg már a nyáron a maximális tárolói kapacitásra töltse fel földgázkészleteit.

Az Oxford Economics 204 nagyvállalat várakozásait vizsgálta: a felmérésbe bevont cégek együtt hatmillió alkalmazottat foglalkoztatnak, összesített éves forgalmuk hozzávetőleg 2 ezermilliárd dollár.