Közel tízezer munkahelyet hozna létre a CATL háromezermilliárd forintos debreceni beruházása, amely a Déli Ipari Parkban valósulhat meg a következő években. A gyár építésével és jövőbeni működésével kapcsolatban rengeteg tévedés és álhír kering, ezek eloszlatására a beruházó, a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) egy zárt körű sajtóbeszélgetést rendezett, ahová a Világgazdaság is meghívást kapott. A vállalat részéről Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője ismertette a részleteket és válaszolta meg az újságírói kérdéseket.
A 2011-ben alapított CATL az elektromosautó-akkumulátor gyártásának egyik legjelentősebb szereplője 37 százalékos piaci részesedéssel: 13 gyárral rendelkezik világszerte, és mintegy 120 ezer embert foglalkoztat. A debreceni akkumulátorgyár létesítésének tervei 2022 augusztusában láttak napvilágot: a magyarországi beruházás a cég második létesítménye lesz Európában, mivel Németországban már több mint öt éve jelen van egy, a hazánkba tervezetthez nagyon hasonló gyárral.
A Magyarországra tervezett gyárépítés egy 7,34 milliárd eurós, azaz átszámítva 3 ezermilliárd forintos beruházás, amelynek teljesítménye 100 gigawattóra lesz, amikor teljesen elkészül.
A debreceni akkumulátorgyár megépítése
A CATL választása azért esett a cívisvárosra, mert az akkumulátorgyártáshoz szükséges alapanyagok könnyen beszerezhetők, az autógyártás nagy múltra tekint vissza, mindemellett a beszállítók és a vevők elhelyezkedése szempontjából ideális helyen fekszik. Az infrastruktúrát is kiválónak ítélik meg a Déli Ipari Parkban: a hulladékkezelési szolgáltatástól kezdve a közúti közlekedésig elégedettek a körülményekkel.
A létesítményt három fázisban húzzák fel nagyjából 221 hektáros területen, ebből 109 hektárral rendelkeznek, a fennmaradó rész felvásárlása a közeljövőben várható. Jelenleg az első fázis zajlik: ez legnagyobb részben az engedélyek megszerzéséről szól, illetve azzal párhuzamosan azokat a munkálatokat már végzik, amelyekre az engedélyek már birtokukban vannak: a földmunkák már zajlanak, ahogy az alapozási engedélyt is megszerezte már a cég.
A következő fázis fontos eleme az építési engedély megszerzése, amelyre a vállalat várakozásai szerint már az első fél évben sor kerülhet. Ennek birtokában, a második fél év elején megkezdődhet a magasépítés: a falak, a berendezések beszerelése, üzembe helyezése és a gyártósor elemeinek teljes körű tesztelése. A tömeggyártás 2025-ben kezdődhet el.
Az akkumulátorgyár munkaereje
A CATL eltökélt célja, hogy a helyi munkaerőpiaci lehetőségeket bővítse a beruházáson keresztül. Elsődlegesnek tekintik a magyar munkavállalók felvételét, akiket pozíciók egészen széles spektrumán alkalmaznak majd.
A gyárban 9000 magyar lelhet munkahelyre az évtized végére.
A vállalat nem csak a már a szektorban dolgozó szakembereket keresi majd, az egyetemekkel és szakképző centrumokkal is együtt fognak működni a potenciális munkavállalók legjobb képzése érdekében. Szilágyi Balázs hozzátette: a kínai munkaerő betelepítésével kapcsolatos félelmek már csak azért is alaptalanok, mivel a vállalat számára ez a megoldás mind anyagi, mind szervezési nehézségeket okozna csupán, az ezzel kapcsolatos híresztelések hamisak.
A szakember szerint a debreceni akkugyárban rejlő lehetőségek olyannyira hívogatók lesznek, hogy azok a tősgyökeres debreceniek, akik munkalehetőség híján elhagyták a várost, vissza is költözhetnek a megyeszékhelyre.
Az akkugyár környezeti igényei és a térség zöldítése
A debreceni akkumulátorgyár hatalmas energiaigénnyel fog rendelkezni, ahogy víz iránti szükségletei is jelentősek lesznek – ennek önmagában nincsenek káros mellékhatásai.
A gyár energiaigénye az első bővítési fázis befejeztével 80 megawatt lesz, a harmadik fejlesztéssel pedig 240 megawatt környékére fog emelkedni, de biztonsági okokból 300 megawattos összteljesítménnyel számol a beruházó. Az energiaigényt nagy részben megújuló energiaforrásokból tervezik fedezni, ezért minden épületük tetejére, összesen 18 megawattos kapacitást elérve, napelemeket telepítenek majd – ez azonban nem minden.
A CATL egy zöldmezős naperőműpark létesítésében is részt venne, zöldítve ezzel az egész a környék energiaellátását.
A gyár az első fázisban napi szinten átlag 3378 köbméter vizet fog felhasználni, a végső szám ennek háromszorosa lesz az építkezés évtized végére várt befejezésekor, de a biztonság kedvéért 18 ezer köbméteres napi kapacitást építenek ki.
A jelentős vízigény több mint 70 százalékát úgynevezett szürkevízből fogják fedezni.
Ez azt jelenti, hogy ivóvíz helyett tisztított szennyvizet fognak felhasználni a rendszerek hűtéséhez, ahol ez megoldható, nagymértékben csökkentve ezzel az ökológiai lábnyomukat. A sajtóban korábban helyenként megjelent 750 megawattos energiaigényt határozottan cáfolja a vállalat.
Szilágyi Balázs kiemelte: a beruházással nemcsak az akkugyár jár jól, hanem a környék is: az általuk és a kormány, illetve a debreceni önkormányzat által végzett és tervezett infrastruktúra-fejlesztések (víz, áram, közút, vasút) a lakosság igényeit is szolgálják hosszú távon.
A CATL mint jó szomszéd
A vállalat kiemelten fontosnak tekinti a lakossággal való jó szomszédi viszony kialakítását. A gyár működése semmilyen érdemi zajhatással nem jár a lakosságra nézve, még a gyár mellett közvetlenül állva sem hallatszik ki majd gyakorlatilag semmi a bent zajló munkákból. A CATL emellett elkötelezett a helyi közösségek és rászorulók támogatásában is: Németországban vettek már részt
faültetésen, adakoztak a rászorulóknak, szedtek szemetet, és minden téren igyekeztek szociális szerepvállalásukat új szintre emelni, az energiahelyzet zöldítéséről nem is beszélve.
A zöldtörekvések nem állnak meg az infrastrukturális beruházások mentén: akkumulátorgyárukban ugyan új termékeket állítanak majd elő, de a fáradt energiablokkok újrahasznosításáról is gondoskodnak, hiszen a bennük felhasznált fémek 99,3 százaléka újrafelhasználható. A leselejtezett akkumulátorok újrafeldolgozása Európa más részein történik majd, erre szakosodott európai szakcégekkel partnerségben
