A világ négy legnagyobb olívatermelő országa a Földközi-tenger mentén található. Ezek közül Spanyolország a legnagyobb 40 százalék részesedéssel, majd sorban Olaszország, Görögország és Portugália. Tehát ami ezeken a területeken történik, az az egész világpiacra kihat. Az Európai Bizottság pénteken közzétette becslését arról, hogy a közeljövőben mire számíthatnak az olíva szerelmesei.
Az olajfák virágzása idején, tavaly tavasszal hőhullámok, az elmúlt fél évben pedig súlyos aszály érte el Spanyolországot, Olaszországot és Portugáliát, emiatt a termésmennyiség jócskán lecsökkent. A négy nagy termelő közül egyedül Görögország úszta meg a viszontagságos időjárást, sőt, ott még a korábbihoz képest magasabb terméshozamot is várnak, igaz, nem akkorát, ami ellensúlyozhatná a kieső mennyiséget.
Az Európai Bizottság hivatalos becslései szerint Spanyolországban az aszály miatt idén várhatóan feleannyi termés lesz, mint korábban, a csökkenés miatt pedig az árak emelkedésére számít.
Iparági csoportok és vállalatok szerint Spanyolországban tavaly mintegy 60 százalékkal emelkedett a palackozott olívaolaj ára. Primitivo Fernandez, a spanyol étolaj-palackozók nemzeti szövetségének vezetője egyenesen katasztrófának nevezte a helyzetet.
A spanyol exportőrök szövetsége, az Asoliva becslése szerint a 2021-ben véget érő szezonban termelt 3,1 millió tonnához képest idén legalább 10 százalékkal kevesebb olívaolaj kerül a világpiacra.
Az áremelkedést eredetileg a napraforgóolaj hiánya váltotta ki, mivel az orosz–ukrán háború miatt lecsökkent a világpiacon a napraforgómag mennyisége. Később erre jöttek rá az általános a dráguló műtrágyák és az aszály. A brutális hőség pedig a hazai olívaolaj-kereskedőket is hazavágta.
