Hszi Csin-ping kínai elnök világossá tette, hogy a félvezetők és a mesterséges intelligencia érdekli leginkább. Ennek jele, hogy a Baidu, a Tencent és a NetEase vezérigazgatója nem szerepelt az Országos Népi Kongresszus vagy a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Konferencia küldötteinek listáján, ellenben a kínai csipgyártók vezetői és a Kínai Tudományos Akadémia Egyetemének elnöke igen.
Kína legnagyobb technológiai vállalataival szemben gyakori vád volt, hogy kevés saját, egyedi technológiát hoztak létre, ez azonban nem teljesen igaz: innovációt és jövedelmező üzleti modelleket teremtettek, amelyek lehetővé tették, hogy több száz ezer embert alkalmazzanak és dollármilliárdokat öljenek a kutatás-fejlesztésbe – olvasható a Bloomberg véleménycikkében.
A távol-keleti óriás most a félvezetőkre koncentrál, a memóriacsipeket gyártó Yangzte Memory például 1,9 milliárd dollárt kap a kormánytól, miközben Peking több mint 7 százalékkal növeli a védelmi kiadásokat. Ez a három fejlemény – több pénz a hadseregnek, közvetlen a csipgyártókba és képviselőinek felvétele a kormányzati tanácsadók listájára – mind összefügg. Peking lényegében a történelmet utánozza.
Hét évtizeddel ezelőtt ugyanis az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháború idején az amerikai kutatók technológiai áttörést értek el a szilíciumlapkákra épülő integrált áramkörrel. A technológiát az Apollo-űrprogramban és a fegyverek irányítórendszereiben használták, segítve Washingtont a Moszkvával szembeni fölényének megteremtésében, sőt: a hidegháborús győzelemben is fontos szerepe volt.
Peking katonai terjeszkedése a kínai félvezetők és a hardverek iránti kereslet egyik fő hajtóereje lesz.
De ez nem elég, ugyanis az amerikai csipgyártók és technológiai cégek igyekeztek több lábon állni: a kormányzati szerződések mellett megteremtették a saját piacukat és reklámozták az új technológiát. Ez az a terület, ahol a kínai internetes óriásoknak fontos szerep jut: bár nem fejlesztettek ki a történelmet megváltoztató technológiát, azt tudják, hogyan kell kielégíteni a fogyasztói igényeket, valamint hogyan kell profitot termelni. Ezen a téren a kínai csipgyártók lemaradásban vannak,
viszont csak úgy zárkózhatnak fel a nyugati riválisokhoz, ha elsajátítják ezt a képességet.
Ehhez kapcsolódik, hogy Peking nem támogathatja a végtelenségig ezeket a vállalatokat. Kína elmozdulása a félvezetők és a mesterséges intelligencia irányába logikus és pragmatikus lépés a jelenlegi globális környezeteben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség azokra az emberekre és cégekre, akik segítették Kínát abban, hogy globális gazdasági hatalommá váljon, és akik segíthetnek a jövőben a csipgyártóknak, hogy nyereségesen működjenek.
| A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, tehát nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább elkészíteni. Washington mind inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat hazai földön létrehozni, miközben Peking is egyre többet fordít a területre. |
