Az európai gazdaság a globális kihívások ellenére is ellenálló képességet mutat, az alacsonyabb energiaárak, a kínálati korlátok mérséklődése és az erős mérsékelt növekedést eredményezett az év első negyedévében – közölte a kereskedelempolitikáért felelős biztos, az Európai Bizottság tavaszi csomagjának bemutatásakor szerdán.
Valdis Dombrovskis a sajtótájékoztatón közölte, a szakpolitikai iránymutatások a reformok végrehajtására, a beruházások fenntartására összpontosítanak a jólét, a versenyképesség és az ellenálló képesség biztosítására.
Az európai gazdaság sokkal jobb helyzetben van , mint azt várni, remélni lehetett. Ennek ellenére számos kihívás, köztük a nehezedő pénzügyi feltételek, a csökkenő, de még mindig magas az orosz agresszió Ukrajnában, az államadósságok magas szintje nehezíti a válságból való kilábalást
– mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.
Közölte, az összes nemzeti helyreállítási és ellenálló képességet erősítő terv érvényben van, közülük eddig 24 kifizetési kérelmet dolgoztak fel, és ez idáig több mint 152 milliárd eurót fizettek ki a tagállamoknak. A tagállamoknak azonban fenn kell tartaniuk terveik végrehajtásának lendületét.
Folytatniuk kell a kohéziós programok gyors végrehajtását, gazdaságaik és ipari bázisaik szén-dioxid-mentesítését, a munkaerő- és szakképzettséghiány és az egyenlőtlenségek kezelését, a minőségi munkahelyek teremtését, a kutatás és az innováció finanszírozásának fokozását, valamint az EU hosszú távú jólétének és versenyképességének biztosításához szükséges feltételek megteremtését.
A tagállamoknak meg kell őrizniük a nemzeti finanszírozású állami beruházásokat, és biztosítaniuk kell a helyreállítási eszköz, valamint az egyéb uniós alapok keretében nyújtott támogatások hatékony felhasználását. Fel kell számolniuk a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig
– tette hozzá Gentiloni.
Ha az energiaárak megújítása miatt mégis ilyen intézkedések végrehajtására van szükség, ezeknek a kiszolgáltatott háztartások és cégek védelmét kell célozniuk, költségvetési szempontból fenntarthatónak kell lenniük, és továbbra is az energiatakarékosságot kell támogatniuk. A 2024 utáni időszakban a tagállamoknak folytatniuk kell a fokozatos és fenntartható konszolidációt szolgáló középtávú költségvetési stratégiájukat a megfelelő középtávú költségvetési helyzet elérése érdekében.
Az Európai Bizottság jelentése szerint az államadósságra vonatkozó uniós kritériumokat 16 tagállam, köztük Magyarország nem teljesítette, míg az államháztartás hiányára vonatkozó feltételeknek Franciaország, Finnország és Olaszország nem felelt meg. A testület ennek ellenére úgy véli, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között nem indokolt a hiánycsökkentés.
A makrogazdasági egyensúlyhiánnyal összefüggésben a brüsszeli testület megállapította, hogy Magyarországon és Romániában a kockázatok lefelé mutatnak, amely a jövőben túlzott mértékűvé válhat sürgős szakpolitikai intézkedések hiányában.
Görögországban és Olaszországban továbbra is túlzott egyensúlytalanságok tapasztalhatók, de sebezhetőségük a jelek szerint csökken.
Az uniós bizottság a foglalkoztatáspolitikára vonatkozó iránymutatásokat is javasolt az idei évre. Ezek közös prioritásokat határoznak meg a nemzeti foglalkoztatási és szociálpolitikákra vonatkozóan annak érdekében, hogy azok igazságosabbá és befogadóbbá váljanak a koronavírus-járvány után, és az ukrajnai háború okozta jelenlegi helyzetben.
Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó ajánlásai között kiemelte, hogy az energiatámogatási intézkedések felszámolását követően keletkező megtakarításokat az államháztartási hiány csökkentésére kellene felhasználnia.
A költségvetési politikával kapcsolatban az uniós bizottság óvatosságra ösztönözte Magyarországot, és azt ajánlotta: jövőre is folytassa a fokozatos és fenntartható konszolidációra épülő középtávú költségvetési stratégiát, fenntartható növekedést elősegítő beruházásokkal és reformokkal kombinálva. Az ajánlások arra is buzdítanak, hogy a kormány fejlessze a szociális támogatási rendszert, javítsa a hatékony munkaerőpiaci intézkedésekhez való hozzáférést, különösen a leghátrányosabb helyzetű csoportok képzettségi szintjének emelését, és biztosítsa az aktív szociális párbeszédet.
Versenyjogi szempontból a testület óva intett az egyes vállalatok számára indokolatlan előnyt vagy hátrányt okozó, testre szabott jogszabályok alkalmazásától, és rendszeres versenykontrollt ösztönzött az üzleti tranzakciók terén. Ajánlja továbbá azt is, hogy a rendkívüli versenyjogi intézkedéseket az országok a feltétlenül szükséges mértékben alkalmazzák, az egységes piac és a jogállamiság elveivel összhangban.
Az energiapolitika terén a bizottság szerint Magyarországnak fel kell gyorsítania a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére és a megújuló energiaforrások elterjedésére irányuló erőfeszítéseit.
Ezt az engedélyezési eljárások és a rendszeres környezetvédelmi ellenőrzések idejének lerövidítése segítheti. Az energiapiac reformjára van szükség, a villamosenergia-infrastruktúra megújítására, a hálózatokkal és a tárolási kapacitásokkal együtt, továbbá szükség van a fosszilis tüzelőanyagok magyar importjának diverzifikálása is.
Az uniós bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországnak javítania kell az energiahatékonyságot, különösen az épületek esetében, és folytatnia kell az általános gázfogyasztás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.
