Amerikai sztártörténész: Európának jó oka van a rettegésre

Robert Kagan amerikai neokonzervatív történész, a liberális nemzetköziség nagy híve „katasztrofális vereséget” helyez kilátásba Donald Trumpnak Ukrajna kérdésében. Kagan a cikk megírásakor persze még nem tudhatta, hogy Trump pozitívan fog reagálni Putyin kezdeményezésére, hogy személyesen tárgyaljanak – vélhetően még beiktatása előtt, nem zárkózva el egy háromoldalú, Hszi Csin-ping kínai vezetővel is bővülő csúcstalálkozó elől sem.

Azt sem tudhatta, hogy a lelépő Biden kisöpri a padlást, és búcsúajándékként még hatmilliárd dollárt nyom bele a Zelenszkij-rendszerbe. A The Atlantic című lapban közölt Kagan-cikk – ha csak a címe alapján ítéljük meg – viszont félrevezető, ugyanis csupa feltételezésre épül. 

• Ha Ukrajna nem kapja tovább a megemelt amerikai segélyt, 12-18 hónapon belül súlyos katonai vereséget szenved – állítja a szerző. 
• Ha megkapja a nyugati biztonsági garanciákat, akkor talán boldogul. Ám ezek nem intézményesek, nem NATO-szintűek, mert a katonai szervezet döntéshozatalát az egyöntetűség határozza meg. 
• Ha Putyin belemenne… de a katonailag nyerő helyzetű oroszországi vezető most nem nagyon szorgalmazza Zelenszkijjel a tárgyalásokat. 

Hozzáteszi, hogy talán jobb lesz így Kijevnek is, mert az amerikai–orosz–kínai tárgyalások megmenthetik, és Ukrajna fennmaradhat önálló államként.

Ukrajna, a proxiháború, és ami mögötte van

Kagan utal rá, hogy a háború már nem Ukrajnáról, hanem a Kelet és a Nyugat elemi szembenállásáról szól. Ezzel a neokonzervatív professzor, aki 2016-ban Trump elnöki győzelme után a republikánusoktól átállt a demokratákhoz, majdhogynem a Kreml-elemzőkkel ért egyet akik szerint 

Mindez arra utal, hogy hiába szeretné magánál tartani a kezdeményezést Zelenszkij, a játszmát már a nagyhatalmak – Kína, Oroszország és az Egyesült Államok – focizzák le. Ha Putyin úgy cselekedne, mint ahogy azt a Nyugat, Washington szeretné, talán lenne esély egy viszonylag sima, tárgyalásos megállapodásra. Az orosz elnöknek azonban nem érdeke, hogy Ukrajna független legyen, Putyin olyan felállást szeretne, amelybe nem tartozik bele egy nyugati garanciákkal körülbástyázott, többé-kevésbé önálló Kijev – véli az amerikai elemző.

Trump és az adok-kapok elv

De mi lesz Európával, amelynek nyakába szakadhat az ukránok támogatásának teljes terhe, miután Washington kimazsolázza a helyzetből a számára kedvező momentumokat? Erre próbál választ találni Timothy Ash Kaliforniában élő angol elemző, Oroszország- és Kelet-Európa-szakértő. Ash szerint Európa nagyon nagy bajban van, és jó oka van a rettegésre – mégpedig Trumptól. A megválasztott amerikai elnök Grönland, Kanada, a Panama-csatorna, a Mexikói öböl bekebelezéséről beszél – emlékeztet.

Ash gondolatmenete szerint Trump egy üzletember, aki az „adok-kapok” elv alapján gondolkodik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

– szól Ash elmélete. A történész szerint a nagy kérdés, hogy ki tarthatja kordában Trump területszerző étvágyát. Az ezer sebből vérző, legyengült Európa? Trump a GDP 5 százalékára emelné a NATO-tagállamok védelmi kiadásait, amelyek egy tekintélyes része nyilván az amerikai fegyvergyárak profitját gyarapítja. Ráadásul ha kihátrál Ukrajna támogatásából, Európa nyakába szakad ez a teher is. 

Európa sodródik

Félő, hogy az öreg kontinens, az EU belső konfliktusaitól sújtva tehetetlenül sodródik ebben az óriási erőket mozgósító globális csatában. A Politico című lap idézi Gerhard Schröder német exkancellár 2002-es, az Amerika (az ifjabb Bush) vezette iraki háborúba való beszállást kerek perec elutasító mondatát: 

Schrödernek egyébként ebben igaza volt. Irak mind a mai napig nem kelti a konszolidált, demokratikus alapokra helyezett rendszer benyomását.