Történelmi pillanat: három ország egyszerre szakítja meg az utolsó kapcsolatát is az oroszokkal

Majdnem három és fél évtizeddel azután, hogy elhagyták a Szovjetuniót, a balti államok, Észtország, Litvánia és Lettország a hét végén végleg lekapcsolódik az orosz és fehérorosz elektromos hálózatról.

A munka felgyorsult az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta, és a hét végén ér véget egy szimbolikus lépéssel. „Ez lesz az orosz és fehérorosz energiarendszertől való függőségünk utolsó megmaradt elemétől való fizikai elszakadás” – mondta Gitanas Nauseda litván elnök az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában.

Az ünnepélyes aktuson a tervek szerint részt vesz Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és más uniós vezetők. Egy külön erre az alkalomra készített, kilenc méter magas óra mutatja majd Vilnius belvárosában, ahogy leperegnek az utolsó másodpercek, és megszűnik a balti államok áramkapcsolata Oroszországgal.

Csak szimbolikus lépés a lekapcsolódás

A lekapcsolódás már tart egy ideje, az elmúlt években 

miközben létrehozták az Európai Unió többi részéhez kapcsolódó új hálózatot, köztük a Balti-tengerben húzódó víz alatti kábeleket. Szombaton egyenként lekapcsolják az összes megmaradt távvezetéket is.

A balti villamosenergia-rendszer ezután 24 órán át egyedül, „szigetüzemmódban” fog működni. Másnap a tervek szerint az energiarendszer több finnországi, svédországi és lengyelországi összeköttetésen keresztül egyesül a kontinentális európai és az északi hálózatokkal.

„Most megfosztjuk Oroszországot attól a lehetőségtől, hogy a villamosenergia-rendszert a geopolitikai zsarolás eszközeként használja” – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek Zygimantas Vaiciunas litván energiaügyi miniszter.

Kalinyingrád nincs veszélyben

A leválás nem veszélyezteti a Lengyelország és Litvánia közé ékelődött orosz exklávé, Kalinyingrád ellátását, mert az már most is saját energiatermelésre támaszkodik.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy a balti országok előzetesen bejelentették a lekapcsolási tervet, így 

A három balti állam júliusban tájékoztatta hivatalosan Moszkvát és Minszket a lekapcsolódási tervekről. Nemzeti rendszer-üzemeltetőik 1,6 milliárd euró uniós és egyéb támogatást kaptak arra, hogy összehangolják a működést az európaival. (Egy euró 407 forint.)

„Litvánia az elmúlt 30 évben sokat tett azért, hogy függetlenné váljon Oroszországtól” – mutatott rá Nauseda. Emlékeztetett, hogy Litvánia az ukrajnai háborúra válaszul három éve nem vásárol energiaforrást Oroszországtól. A három balti állam Kijev legszorosabb és leghangosabb szövetségese az EU-ban és a NATO-ban is.

Tartanak azért az orosz reakciótól

Az előzetes bejelentés ellenére a balti országok továbbra is résen vannak, figyelik, hogy egykori szovjet partnereik esetleg reagálnak-e. „A kibertámadások kockázata továbbra is jelentős” – figyelmeztetett a múlt héten a Litgrid. Litvánia villamosenergia-átviteli rendszer-üzemeltetője szerint folyamatos éberségre, együttműködésre, védelmi lépésekre és „robusztus” kiberbiztonsági intézkedésekre van szükség a potenciális fenyegetések hatékony kezeléséhez.

Lehetséges provokációkra figyelmeztetett a héten Evika Silina lett kormányfő is, de megnyugtatott, hogy az ország felkészült, többek között a hadsereg és a nemzeti gárda is fokozta a készültséget.

– fogalmazott.

Fogy a generátor, mint a cukor

A lekapcsolódási tervek bejelentése után például a közösségi oldalakon és szórólapokon is terjedtek a hamis hírek 

• a várható áramkimaradásokról, 
• a súlyos energiahiányról,
• az égbe szökő energiaszámlákról.

Bár az emberek többsége nem dőlt be a propagandának, sokan vannak, akik óvintézkedéseket tettek. Az észt közszolgálati műsorszolgáltató, az ERR például a generátorok megugró eladásáról számolt be. A jelentés szerint a Bauhof háztartásigép-lánc többtucatnyival több generátort adott el a múlt hónapban, a rivális Ehituse ABC pedig kénytelen volt korlátozni a vásárolható mennyiséget.

A lengyel villamosenergia-hálózatot üzemeltető PSE is közölte, hogy helikopterekkel és drónokkal fogja felügyelni a Litvániával való összeköttetést.

Hosszú út vezetett a balti államok energiafüggetlenségéhez

A balti országok évtizedek óta az energiafüggetlenség eléréséért küzdenek. Litvánia még 2003-ban, az EU-hoz való csatlakozása előtt döntötte el, hogy leállítja a szovjet építésű Ignalina atomerőművet a biztonsággal kapcsolatos brüsszeli aggodalmak miatt; az erőművet 2009-ben zárták be.

Az ország azonban már 1999-ben épített egy tengeri olajterminált – ez lett hét évvel később az egyetlen fogadópont a nyersolajimport számára, miután Oroszország váratlanul leállította a Litvániába irányuló kőolajszállításokat az Druzsba vezetékhálózaton keresztül.

Rokas Masiulis, a Litgrid vezérigazgatója szerint Litvánia „sokat szenvedett” a múltbeli orosz intézkedések miatt, például az olajszállítások leállítása és a földgáz árának megemelése következtében.

mind fosszilis tüzelőanyagokból, mind pedig nap- és szélerőművekből. „Tehát biztonságban vagyunk” – nyugtatott.

Oroszországnak sem rossz a válás

Masiulis szerint a szétválás Oroszországnak sem rossz. „Korábban összekapcsolódtunk, és egymásra voltunk utalva. Most egyszerűen csak elválnak az útjaink” – fogalmazott.

A három balti ország újjáépítette a villanyvezetékeket, és hatalmas rekonstrukciós programot indított, amelyet a Litgrid vezérigazgatója technológiai bravúrnak nevezett.

„Oroszország agresszív fellépése valójában segített nekünk. Talán egy kicsit szenvedtünk az olajárakkal, a gázárakkal, de kénytelenek voltunk cselekedni. Így alternatív útvonalakat építettünk, és most sokkal jobb állapotban vagyunk, mint korábban. Szóval lehet, hogy rosszat kívántak nekünk, de végül minden nagyon jól alakult számunkra” – fogalmazott.