Itt a bizonyíték: ami a magyar boltokban történik, az nem egyedi – siralmas a helyzet Európában a lengyelektől a románokig

Végigtekintve Európán a fogyasztás számai alátámasztják az értékelést, hogy a külföldi utazások hozzájárulhattak a magyar kiskereskedelmi forgalom decemberi megbicsaklásához. A szélesebb háttér azonban az, hogy az európai kiskereskedelem általában borzasztó állapotba csúszott a hideg télen. A remények szerint az ukrajnai háború utolsó szakaszába tavaszodik, de a kontinens politikai, versenyképességi és lelki válságának ez nem vet véget. A vásárlók nem költenek, pár kivételtől eltekintve, mint amilyen déli szomszédunk, Horvátország, ahol árstopokkal óvják a fogyasztói hangulatot.

A kiskereskedelmi forgalom dinamikájából jól lehet következtetni az életszínvonal alakulására. Egyfelől az szokta befolyásolni, meghaladja-e a bérek növekedése az inflációt, másfelől az, hogy elegendő-e a bizodalom a jövőben ahhoz, hogy a jövedelmet el is költsék, ahelyett, hogy félreteszik.  

Az utóbbi hónapok európai uniós adatai azt mutatják, hogy sorban jöttek a gyengébbnél gyengébb fogyasztói bizalmi adatok, a régiónkból is. Másfelől az újraéledő inflációt inkább már a dráguló szolgáltatások hajtják, mint a termékek (akár az élelmiszer), miközben újra érezteti hatását az energia drágulása is, ha nem is olyan mértékben, mint az ukrajnai háború kirobbanásához kötődő európai energiaválság sokkja során. 

Az energiaválság, illetve az általa elindított inflációs cunami visszavetette a bolti fogyasztást Európában, és ez már a második hatalmas pofon volt a 2020-ban beütött világjárvány után. Ezekből pedig máig sem sikerült kikapaszkodnia Európának a kiskereskedelmi forgalomban. Miután a múlt év az újrafelkapaszkodással kezdődött, az év utolsó hónapjaiban már tapintható az újraelbizonytalanodás: a termékek fogyasztásában az éves, illetve havi változást mutató számokban repkedtek a mínuszok.

Kiskereskedelmi forgalom: így alakult a fogyasztás Európában

Az év utolsó két hónapja elé bizalommal szoktak tekinteni a kiskereskedők, ehhez képest tavaly a csütörtökön közölt európai uniós adatok azt mutatják, hogy a tagállamok felében Magyarországhoz hasonlóan havi szinten csökkent a kiskereskedelmi forgalom az egyik vagy mindkét hónapban. Régiónk legnagyobb gazdaságában, a lengyeleknél még a 2023 decemberinél is  kevesebbet költöttek a boltokban.

Az Eurostat olyan grafikont is közölt, amelyből látszik: az uniós kiskereskedelem volumenben még mindig nem tért vissza az inflációs válság előtti 2022-es szintre. Annak ellenére, hogy a gyenge 2023-hoz képest a december már 2 százalékos emelkedést mutatott az EU-ban átlagosan (az euróövezetben csak 1,9-et). 

Szlovákia, Ausztria, Horvátország: itt a magyarok is többet költhettek

A Nemzetgazdasági Minisztérium magyarázata szerint a hatnapos karácsonyi hosszú hétvégét kihasználva a magyarok rekordszámban utaztak külföldre – ami meglátszott a Liszt Ferenc repülőtér forgalmában, és az osztrák és szlovák határátkelőkön regisztrált magyar rendszámú autók számában –, és ez lehetett a decemberi gyengébb hazai kiskereskedelmi teljesítmény mögött.

Az adatok úgy tűnik, igazolják ezt: Ausztriában éves szinten az átlagnál nagyobb volt a kiskereskedelmi forgalom növekedése, Szlovákiában éves és havi szinten is hatalmas megugrást látunk, Romániában és Horvátországban 6 százalékot meghaladó volt az éves növekedés. Mielőtt előkerülnének a „bezzegek”, második ránézésre kicsit másképpen fest a helyzet.

• Ausztriában a decemberi forgalom ugyan 3,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, de a novemberinél 0,4 százalékkal kisebb volt, és az elmúlt három évet tekintve csúf visszaesésből kecmeregtek ki az év utolsó hónapjaiban.
• Szlovákiában elképesztő, 10 százalékos volt az éves növekedés, de ne irigyeljük. A hátterében az áll, hogy az évközi kifizetések miatt náluk rendkívül hullámzó a havi jövedelem, és novemberben rekordra, 1940 euróra ugrott a havi bruttó átlagfizetés az októberi 1580 euróról – ugyanakkor a kormány éppen megszorításokra kényszerül, az év végén az orvosok ezrével nyújtották be lemondásukat és a tanárok is elégedetlenek. Az érkező megszorítások miatt sokan előrehozták a bevásárlást decemberre.
• Hasonló cipőben jár Románia, ahol a hopp után most jön a kopp: már a megszorításoknál tartanak, miután a novemberi és decemberi választások előtt a kormány nyakló nélkül szórta ki a pénzt. Ennek köszönhető, hogy decemberben 6,1 százalék volt a kiskereskedelmi forgalom éves növekedése. A havi adatokban azonban máris meglátszik a beborulás: novemberben már stagnálás volt, decemberben pedig 1,3 százalékos zakó.
• Figyelemre méltó ugyanakkor Horvátország, ahol a kormány immár két éve árstopokkal harcol a fogyasztók érdekében a drágítás ellen, és épp pénteken terjesztik ezt ki újabb termékekre. Miután majdnem egy év alatt 9,1-ről a még mindig irigyelhető 6,5 százalékra lassult a kiskereskedelmi forgalom éves növekedése. 

Az ipar és a fogyasztói bizalom kiábrándító, hogy lesz ebből növekedés?

A kiskereskedelmi forgalom betegeskedését hűen tükrözi, sőt még rosszabb állapotban van az európai ipar, különösen az európai „zászlóshajó” német, és ezt mindenki megérzi. Miközben Európa egyre súlyosbodó versenyképességi gondokkal küzd, a helyi fogyasztók félnek fogyasztani, gyengélkedik a nem múló ingatlanválság miatt az európai termelők kínai piaca, az Egyesült Államok pedig éppen most készül új vámokat kivetni.

A háború remélhetőleg véget ér, de még nincs vége, és ha megtörténik a várva várt áttörés, akkor sem világos, 

A gyenge kiskereskedelmi trendet a fogyasztói hangulat is tükrözi. Ha a cseh kiskereskedelmi forgalom hosszú szenvedés után, decemberre 6,2 százalékos éves bővülésig küzdötte is fel magát, a fogyasztói bizalmi index januárra majdnem egyéves mélypontra hanyatlott vissza , és ugyanezt a romlást láthatjuk a lengyel, a szlovák, az osztrák és a magyar mutatókban, szélesebben pedig az Európai Unió egészében is.

A hangulatra tapintható hatást gyakorol a politikai bizonytalanság: még nincs béketerv, egyes uniós tagországokban és Szerbiában erőszakos kormánybuktatási terveket rebesgetnek, Franciaországban sorban buknak a kormányok, Romániában és Lengyelországban újabb felfordulást okozhatnak a májusi elnökválasztások. 

A kulcsszereplő Németországban nem tudni, képes lesz-e fordítani a majdani kormány, és a választási kampány során olyan hírek születnek, mint szerdán a Spiegelé, amely arról tudósított: a Zöldeket lejáratandó autók százainak a kipufogóját tömték el ipari habbal, és emögött az oroszok állnak.