Ahogyan évek óta megszokhattuk, ebben az évben is lesz óraátállítás Magyarországon. A nyári időszámításra ezúttal is március végén áll majd át az ország. Bár megszavazta az Európai Unió, a megszüntetéséről mégsem sikerült a tagállamoknak konszenzusra jutni. De miért? – egyebek mellett erre kerestük a választ.
Az óraátállítás hosszú ideje jelen van mindennapjainkban. A tavaszi óraátállítás
minden évben március utolsó vasárnapjára esik, így a nyári időszámítás idén március 30-án, vasárnap hajnalban kezdődik. Ekkor hajnali 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat,
vagyis ezen a napon egy órával kevesebbet alhatunk.
A világ első országaként az Egyesült Államok vezette be a nyári időszámítást 1916-ban, amelynek célja az energiatakarékosság volt az I. világháború idején. Magyarországon is több alkalommal vezették be és szüntették meg az óraátállítást, 1980 óta alkalmazzuk folyamatosan. Az unióban az egységes szabályozás 1996-ban lépett életbe, amikor az összes tagállam elkezdte alkalmazni a nyári időszámítást.
A nyári időszámítás előnyeit eredetileg azzal indokolták, hogy az extra egy óra nappali világosság lehetőséget ad arra, hogy kevesebb mesterséges világítást használjunk. Hátrányai közül az egyik legfontosabb kritika mindig is az volt, hogy az óraátállítás rövid és hosszú távon is negatívan hathat az emberi szervezetre. Sokan tapasztalják ugyanis, hogy nehezen alkalmazkodnak az új időrendhez, kutatások bizonyítják, hogy az óraátállítás okozta alvásritmuszavarok és stressz súlyos egészségi problémákat okozhatnak, például növelhetik a szívrohamok és a közlekedési balesetek kockázatát.
Az egészségi kockázatok mellett mára a rendszeres átállás eredeti gazdasági céljai is jórészt megkérdőjelezhetőek, mivel jelentősen megváltoztak a világ energiaszükségletei és a felhasználási szokások. Ezért az Európai Bizottság 2018-ban széles körű konzultációt indított az óraátállítás megszüntetésével kapcsolatosan, amelyben több mint 4,6 millió ember nyilvánított véleményt. A válaszadók több mint 80 százaléka támogatta az óraátállítás eltörlését.
Ezért az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy 2021-től szűnjön meg az óraátállítás, és ezt megelőzően minden tagállam maga dönthessen arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választja állandó időzónaként. Az Európai Parlament támogatta a javaslatot, ám a végső döntés a tagállamok kezében van, amely azóta húzódik. Az eltörlés gazdasági és társadalmi ugyanis kihívásokat is jelent: a tagállamok eltérő döntései esetén a különböző időzónák zavarokat okozhatnak az egységes piac működésében, elsősorban a közlekedés, a kereskedelem és az energiaellátás területén. Az unión belüli időzónák esetleges eltérése feszültségeket is okozhat a szomszédos országok között.
Az unió tagállamai között azóta sincs teljes egyetértés abban, hogy hogyan és mikor kellene az óraátállítást megvalósítani. Egyes országok, mint például Finnország és Litvánia, az eltörlést támogatják, míg például Portugália inkább a jelenlegi rendszer fenntartása mellett érvel. Ha az uniós tagállamok képesek megállapodni, elképzelhető, hogy néhány éven belül végleg elbúcsúzhatunk ettől a hagyománytól, és az időszámításunk egységesebb lesz.
A téli–nyári időszámítás használatát illetően érdekes példa, hogy
Az egységes döntés tehát az unióban még várat magára. Amíg erre sor nem kerül, március utolsó vasárnapján előre, október utolsó vasárnapján pedig vissza kell állítani az órákat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.