Bedobta a törülközőt az Európai Unió, viszlát, zöldküzdelem

Az Európai Unió várhatóan visszavonja a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jogszabályai jelentős részét. A döntés azután született, hogy többen aggodalmukat fejezték ki a túl sok szabály miatt, amelyek ráadásul az unió versenyképességét is akadályozzák – értesült a Bloomberg egyelőre bizalmas dokumentumokból. Ezekről az aggályokról a Világgazdaság is beszámolt korábban.

Az Európai Bizottság, azaz az Európai Unió végrehajtó szerve a dokumentumokban azt javasolja, hogy a gazdasági érdekek védelmében fel kell puhítani az ESG-szabályozást, kezdve a vállalatok jelentési követelményeitől az ellátási láncok irányításáig. 

A végleges javaslatot szerdán hozzák nyilvánosságra.

Az Európai Bizottság javaslatai

• A vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) jelentős korlátozása. A jogszabály célja, hogy a vállalatokat jogi felelősségre vonják, ha értékláncukban megállapítják az ESG-szabályok megsértését, azaz a beszállítóik cselekedeteiért is vállalniuk kell a következményeket.
• A szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmus (CBAM) felpuhítása, hogy csökkentsék uniós vállalatok jelentéstételi kötelezettségét. Az eszköz arra szolgál, hogy a kevésbé szigorú környezetvédelmi politikával rendelkező országokból származó árukra, például acélra és cementre, vámot vet ki.
• A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) és a CSDDD teljes hatálya csak azokra a cégekre vonatkozzon, amelyek több mint ezer alkalmazottal és 450 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkeznek. Ez kizárná azoknak a vállalatoknak a 85 százalékát. amelyekre jelenleg CSRD vonatkozik, továbbá összhangban lenne a német és francia követelésekkel.
• A CSRD-jelentéseket egy évvel később vezetnék be.
• Egyhítenének az auditokra és az éghajlatváltozási tervekre vonatkozó követelményeken.

A hírügynökség a tervezetek alapján azt találta, hogy a vállalatoknak a pénzügyi ESG-kockázatok mellett továbbra is tekintettel kell lenniük a működésük környezeti és társadalmi hatásaira. A CSDDD és a CSRD javasolt felhígítása miatt azonban az alapelv valószínűleg az eredetinél kevesebb cégre vonatkozna.

Az Európai Fenntartható Befektetési Fórum (Eurosif) kritikus a változtatásokkal kapcsolatban. Aleksandra Palinska ügyvezető igazgató szerint a bizottság „drasztikus változásokat javasol a fenntarthatósági jelentéstételi szabályok hatályában”, olyan mértékben, amely „korlátozza a befektetői hozzáférést az összehasonlítható és megbízható fenntarthatósági adatokhoz”, továbbá kevesebb olyan beruházás valósulhat meg, amely az ipari dekarbonizációt és a hosszú távú növekedést szolgálná.

Az ESG-szabályok tervezett visszavágása „meggondolatlannak” tűnik Maria van der Heide, a ShareAction nonprofit szervezet vezetője szerint. A civil szervezet munkatársa úgy látja: azt, hogy a legégetőbb válságok kezelésére kidolgozott fenntarthatósági jogszabályokat zárt ajtók mögött, rekordsebességgel hozták meg, „nem egyszerűsítés, hanem puszta dereguláció”.

A jelenlegi ESG-szabályokat az Európai Unióban és azon kívül is bírálják

Az unióban a blokk két legnagyobb országa vitatja a szóban forgó uniós jogszabályokat. Németország és Franciaország is azt szeretné, hogy a kis és közepes vállalatokra (kkv-kra), ne vonatkozzon teljes körű jelentéstételi kötelezettség, mivel az rontaná a termelékenységet. Sőt, a francia kormányszóvivő egyenesen pokolinak nevezte ezt az előírást a cégek szempontjából.

A napokban pedig az amerikai kereskedelmi kamara (AmCham) szólított fel több rendelet felfüggesztésére és átalakítására.

A tét az Európai Unió globális versenyképessége, a visszakapaszkodás Amerika és Kína mellé

Donald Trump új amerikai elnök deregulációt hirdetett a gazdaságában, hogy ezzel is elősegítse a vállalatok hazai és nemzetközi versenyképességét – pedig az Egyesült Államok cégei még ez előtt is messze lekörözték az európaiakat. Nézzük csak meg azt, hogy hány európai és amerikai található a világ legnagyobb vállalatai között, és milyen uniós vállalatok távoztak a zöldpolitika miatt.

A republikánus politikus keményen nekiment elődje, Joe Biden zöldprogramjának, és a vámokat tette az amerikai kereskedelempolitika központi elemévé.