Vissza az orosz gázhoz? Németország már várja az Északi Áramlat újraindítását
Az ukrajnai háború kirobbanása után több mint három évvel még mindig sebezhető Európa gázellátása. Bár az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) segített az ellátás biztosításában, sok cégvezető aggódik, hogy ez csak újabb függést jelent, és egyre többen vetik fel az egy éve még elképzelhetetlent: az orosz gáz újbóli importját.
Jelentős politikai fordulatra lenne azonban szükség ahhoz, hogy az Európai Unió ismét orosz gázt vásároljon, miután az orosz invázió miatt korábban úgy döntött a blokk, hogy 2027-re teljesen lemond erről az energiaforrásról.
Brüsszel lehetőségei azonban korlátozottak. Egyelőre nem haladnak a tárgyalások Katarral az LNG-szállítás bővítéséről, és bár felgyorsult a megújuló energiaforrások létesítése, de nem eléggé ahhoz, hogy az EU biztonságban legyen.
Vissza az orosz gáz importjához?
Ha észszerű béke születik Ukrajnában, akkor visszatérhetünk oda, hogy az LNG-t is beleértve évi 60-70 milliárd köbméter gázt vásárolunk Oroszországtól
– nyilatkozta a Reutersnek Didier Holleaux, a francia Engle ügyvezető alelnöke.
Az Engle részben állami tulajdonban van, és a Gazprom egyik legnagyobb vásárlója volt korábban. Holleaux szerint Moszkva biztosíthatná az uniós fogyasztás 20-25 százalékát a korábbi 40 százalék helyett.
Patrick Pouyanne, a szintén francia Total vezérigazgatója is úgy véli, hogy az EU-nak nem szabad túlságosan függenie csak egy-két beszállítótól. „Diverzifikálnunk kell, sok útvonalat használni – vélekedett. – Európa soha többé nem fog 150 milliárd köbméter gázt importálni Oroszországból, mint a háború előtt, de én fogadnék 70 milliárd köbméterre” – tette hozzá.
Franciaország több lábon áll, Németország nem
Franciaország nagy mennyiségben termel nukleáris energiát, így az egyik legdiverzifikáltabb ellátórendszerrel rendelkezik Európában. A Total amerikai és orosz LNG-t is exportál, utóbbit a Novatektől.
Európa legnagyobb gazdasága, Németország azonban korábban szinte teljesen az orosz gáztól függött.
Elsősorban a különösen energiaigényes vegyipari vállalatok sürgetik a visszatérést, méghozzá minél gyorsabban.
A Leuna vegyipari park Németország egyik legnagyobb vegyipari klasztere, ahol többek között
- a Dow Chemical
- és a Shell
üzemei találhatók, és korábban Oroszország fedezte a helyi igények 60 százalékát, főként a 2022-ben felrobbantott Északi Áramlat gázvezetéken keresztül.
„Súlyos válságban vagyunk, és nem tudunk várni” – figyelmeztetett Christof Günther, a parkot üzemeltető InfraLeuna ügyvezető igazgatója, emlékeztetve, hogy a német vegyipar öt egymást követő negyedéve munkahelyeket szüntet meg, amire évtizedek óta nem volt példa.
„A gázvezetékek újraindítása nagyobb mértékben csökkentené az árakat, mint bármilyen jelenlegi támogatási program. De ez tabutéma” – mondta. Szerinte sok kolléga egyetértett abban, hogy vissza kell térni az orosz gázhoz.
Az Északi Áramlat működőképes, bármikor újraindulhat
A februári szövetségi választáson a németek csaknem egyharmada szavazott oroszbarát pártokra, az azonban még kérdéses, mit tervez a várhatóan Friedrich Merz vezette új koalíció.
A 2022-ben felrobbantott Északi Áramlat 2. technikailag működőképes, csak a vevők és a szerződések hiányoznak – mondta még április végén az Anadolu török hírügynökség tudósítása szerint Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes. Szergej Lavrov külügyminiszter pedig megerősítette, hogy a vezeték újraindítása szerepel az orosz–amerikai tárgyalások napirendjén.
A Forsa Institute legfrissebb felmérésének eredménye szerint Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományban, a vezeték németországi befutópontján a megkérdezettek 49 százaléka szeretné, ha ismét megindulna az orosz gáz.
„Szükségünk van az orosz gázra, az olcsó energiára – nem számít, honnan jön – hangsúlyozta Klaus Paur, a Leuna-Harze vegyipari vállalat ügyvezető igazgatója. – Szükségünk van az Északi Áramlatra, mert muszáj kordában tartani az energiaköltségeket” – tette hozzá.
Orosz gáz az Európai Unióban – amerikaiként?
Az Euraktiv szerint a fordulat első jele, hogy a Nord Stream 2 AG csővezeték-tulajdonos fizetésképtelenségét kezelő svájci bíróság januárban májusra halasztotta a kényszervégrehajtási eljárást. Azzal indokolták a döntést, hogy Donald Trump adminisztrációja és a berlini kormányváltás „jelentős hatással” lehet a csővezetéket üzemeltető vállalat gazdasági értékére.
Egy amerikai befektető, aki korábban üzleteket kötött Oroszországban, arra kérte az amerikai kormányt, hogy engedje meg neki az ajánlattételt a gázvezetékre, ha az árverésre kerül egy svájci csődeljárásban.
A következő német kormányt vezető Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti képviselőinek egy része örömmel fogadná, ha amerikai közreműködéssel helyreállítanák és újra működésbe helyeznék az Északi Áramlat vezetéket, és lelkesen támogatja az ötletet a legnagyobb ellenzéki erő, az Alternatíva Németországért (AfD) is.
Mások szerint ez a kérdés még nincs napirenden, de a helyzet gyorsan változhat. Susanne Nies, a Helmholtz Zentrum berlini kutatóintézet energetikai szakértője két alapforgatókönyvet vázolt fel.
Az egyik egy „gázcsereüzlet”: az amerikaiak az ásványkincsek mellett megszerzik az értékes ukrán csővezeték-infrastruktúrát is, és megállapodnak a Gazprommal, „hogy aztán a gázt amerikaiként Európába küldjék”. A másik az Északi Áramlat megvásárlása, ami után „az amerikaiak követelhetnék, hogy ismét orosz gázt vásároljunk”. Erre a következő német kormány szerinte védekezhetne azzal, hogy „nem akartuk, de a béke érdekében muszáj volt”.
A béke és az üzlet pedig könnyen átfedheti egymást.
Bár senki sem tudja, hogy mennyivel, de az biztos, hogy az orosz gáz lényegesen nagyobb részesedése csökkentené az európai gázárakat
– ismerte el Jilles van den Beukel, a HCSS holland kutatóintézet energiaelemzője is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.