Teljes fordulat: a németek beadták a derekukat az atomlobbinak

Az új német kormány szakít az ország régóta fennálló atomenergia-ellenességével, így a jövőben nem fogja akadályozni azokat a francia törekvéseket, amelyek egyenlő módon kezelnék a nukleáris és a megújuló energiát.

Véget érhet az energiapolitikában a totojázás

A Berlin és Párizs közötti vita számos energiapolitikai döntést odázott el az Európai Unióban, még az Ukrajna elleni orosz invázió után kialakult energiaválság idején is. Azonban a Financial Times francia diplomáciai forrása szerint a németek azt ígérték, hogy pragmatikusak lesznek, így az atomenergiával szemben az uniós jogalkotásban még mindig szereplő torzítások kikerülhetnek a szövegekből.

A lépéssel párhuzamosan Friedrich Merz német kancellár szeretné az ország fölé kiterjeszteni a francia nukleáris védőernyőt is, egy esetleges orosz támadással szemben. Egy német tisztviselő szerint a francia nukleáris elrettentés kiterjesztéséről Európa számára végre szó esik, ami jobb későn, mint soha. Az atomenergia terén bekövetkező német pálfordulás mindemellett része Merz azon törekvésének is, amely újraindítaná a német–francia együttműködést, ami az uniós döntéshozatal szempontjából is rendkívül fontos.

Merz sosem volt az atomenergia ellensége

Merz már korábban is kritizálta pártbéli vetélytársa, Angela Merkel 2011-es döntését az atomenergia kivezetéséről, mondván, az olcsó és megbízható áramtól fosztja meg Németországot, majd a Scholz-kormány döntését is, amely az utolsó három, még működő németországi reaktor bezárásáról szólt. Azonban arról nincs szó, hogy a bezárt erőműveket újranyitnák, de Németország nyitottabb lehet más nukleáris technológiákra, például kis, moduláris erőművekre vagy fúziós energiára.

Az orosz–ukrán háború miatt elszabadult gázárak árnyékában megnőtt az atomenergia támogatottsága, és erre a német–francia megállapodás is épít. Ezzel Ausztria marad az utolsó uniós tagállam, amely szigorúan ellenzi az atomenergiát, miután az utóbbi időben Hollandia, Belgium és Dánia is újragondolta hozzáállását a technológiához.

Egy, az Európai Bizottsághoz címzett, pénteki levélben 12 tagállam miniszterei sürgetik az atomenergia megújuló energiaforrásokat kiegészítő természetének az elismerését. A levél továbbá a közösség atomipari szektora felmérésének frissítését is sürgeti, ami 

Németország, amely áramigényének 60 százalékát megújuló forrásokból fedezi, régóta ellenezte azt a francia törekvést, amely zöldcímkével látta volna el az atomenergiát, amely a francia áramfogyasztás 70 százalékát fedezi. Berlin aggályai részben abból a félelemből fakadtak, hogy a francia ipar versenyelőnyhöz jut a magas gázárakat nyögő német iparral szemben. Emellett a leköszönő Scholz-kormányban a Zöldek is szerepet kaptak, akik ideológiai alapon is ellenezték az atomenergiát.

A szembenállás hosszú vitákat váltott ki, például az alacsony karbonkibocsátású szavak használatakor, amit sokan a nukleáris energia szinonimájaként kezeltek, például a hidrogéngyártás területén. A német–francia egyezséggel azonban az atomenergia segítségével gyártott hidrogén is olyan elbírálás alá kerülhet, mint a megújulók segítségével készült.