Infláció: nagyon rossz hírt kapott Varga Mihály az eurozónából, szűkül az MNB mozgástere, gyengülhet a forint
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz euróövezeti infláció júliusban ismét emelkedett, miután az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet összeomlása megemelte az olajárakat, ami tovább erősítette azokat a várakozásokat, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) kamatot kell emelnie.
Az eurókamat esetleges emelkedése meglehetősen rossz hír a magyar jegybanknak, hiszen csökkenti a mozgásteret a kamatcsökkentésre és gyengíti a forintot. Ennek hátterében az áll, hogy az euróban elérhető hozam emelkedik, így a befektetők egy része a magasabb eurókamat miatt euróeszközökbe csoportosíthatja át invesztícióit - így értelemszerűen gyengülhet a forint.
Nincs könnyű helyzetben az MNB
A piac jelenleg is számít arra, hogy az inflációs kockázatok miatt kamatot emel az EKB; erre egyébként az MNB is utalt legutóbbi közleményében. A jegybank "a globális befektetői hangulatot továbbra is meghatározzák a közel-keleti geopolitikai fejlemények. Az USA és Irán közötti konfliktus felerősödni látszik, és a lezárás bizonytalanabbá vált. A világpiaci olajárak és az európai gázárak az elmúlt hetekben emelkedtek."
Az Európai Központi Bank és a Federal Reserve részéről az idei év végéig egy-egy kamatemelésre számítanak a piacok
- írja az MNB. A japán jegybank szintén folytathatja az irányadó ráta emelését. A régióban a lengyel és a román jegybank nem változtatott az irányadó rátáján júliusban. A fejlett piaci hosszú hozamok historikus összevetésben továbbra is magasak, és az elmúlt hónap során emelkedtek - teszik hozzá a július 21-én kiadott közleményben, amikor az irányadó kamtot 25 bázisponttal, 5,75 százalékra mérsékelte a jegybank. Az eurozóna emelkedő inflációjára a forint enyhe gyengüléssel reagált, a piac valószínűleg beárazta már az EKB szeptemberi kamatemelését.
A dél körüli kereskedelemben az euró a 362-364 forint közötti sávban mozgott.
Az energiaárak húzzák az eurozóna inflációját
Az Eurostat pénteki közlése szerint a fogyasztói árak éves alapon 2,9 százalékkal emelkedtek a júniusi 2,8 százalék után. Az adat megfelelt a Bloomberg felmérésében szereplő elemzői mediánvárakozásnak, és a francia, illetve spanyol infláció vártnál erősebb gyorsulását követte.
A 21 tagállamot magában foglaló euróövezetben
az energiaárak éves szinten 10 százalékkal emelkedtek,
ráadásul a szolgáltatások inflációja, valamint az energia- és élelmiszerárakat kiszűrő maginfláció is gyorsult.
Szeptemberben jöhet az első EKB kamatemelés
A jelentés egy héttel azután érkezett, hogy az EKB döntéshozói szünetet tartottak a kamatemelési ciklusban, hogy több időt nyerjenek annak felmérésére, milyen hatással van a Közel-Keleten ismét kiéleződő konfliktus az euróövezet inflációjára és gazdasági növekedésére. A közgazdászok és a befektetők egyaránt arra számítanak, hogy szeptemberben újabb, 25 bázispontos kamatemelés következik.
A mai inflációs adatok és a július során a Közel-Keleten történt események egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy az EKB szeptemberben kamatot fog emelni
– mondta Kamil Kovar, a Moody’s Analytics euróövezeti előrejelzésekért felelős vezetője.
A német államkötvények korábbi erősödése megfordult:
- a 10 éves kötvényhozam egy bázisponttal 3,16 százalékra emelkedett.
- A pénzpiacok továbbra is körülbelül 90 százalékos valószínűséget adnak egy szeptemberi, 25 bázispontos kamatemelésnek,
- ugyanakkor az év végéig várható további szigorításokra vonatkozó várakozások is enyhén emelkedtek, összesen 42 bázispontnyi kamatemelést árazva.
Az EKB szeptemberi ülése előtt a döntéshozók még megkapják az augusztusi inflációs adatokat, valamint az EKB szakértőinek frissített gazdasági előrejelzéseit is. Christine Lagarde EKB-elnök ugyan múlt héten nem kötelezte el magát előre egy újabb kamatemelés mellett, több jegybankár azonban egyértelműen jelezte, hogy további szigorításra számít.
Martin Kocher osztrák jegybankár pénteken úgy fogalmazott, hogy „a bizonytalanság és a piaci volatilitás továbbra is magas”.
Ez összhangban van Gediminas Šimkus litván jegybankár korábbi nyilatkozatával, aki szerint egy kamatemelés valószínűsége „jóval nagyobb”, mint a kamatok változatlanul hagyásáé. Szlovák kollégája, Peter Kažimír még tovább ment: szerinte az EKB-nak legalább még egyszer kamatot kell emelnie, „még akkor is, ha a helyzet valamelyest javul”.
