Mercosur-hatás: már egy hónap is elég volt a látványos változáshoz – dől a dél-amerikai agrárimport az unióba

Az Európai Unió agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi többlete 2026 januárja és májusa között elérte a 19,4 milliárd eurót, egymilliárd euróval meghaladva az előző év azonos időszakának eredményét. Ez önmagában az uniós agrár- és élelmiszeripar ellenálló képességét mutatja, a mérleg két oldalát külön vizsgálva azonban már jóval összetettebb a kép. A négyhavi adatban már szerepel egy havi Mercosur-hatás is. 

Az uniós kivitel értéke ugyanis éves összevetésben 3 százalékkal, hárommilliárd euróval 96,9 milliárd euróra csökkent. Az import ennél nagyobb mértékben, 5 százalékkal, azaz 4,1 milliárd euróval 77,5 milliárd euróra esett vissza. A kereskedelmi többlet tehát azért nőtt, mert az EU külső beszerzései gyorsabban zsugorodtak, mint a kivitele.

A májusi adatok sem jeleznek egyértelmű fordulatot. Az export 19,3 milliárd eurót ért el, ami az áprilisi szintnél 5, az egy évvel korábbinál pedig 4 százalékkal alacsonyabb. Az import 15,4 milliárd euróra mérséklődött, havi alapon 7, éves összevetésben pedig 10 százalékkal. A májusi havi külkereskedelmi többlet így 3,9 milliárd euró volt – derül ki az Európai Bizottság július 30-án közzétett jelentéséből.

Mercosur-hatás: több marhahús érkezett az uniós piacra

Az importoldalon is erősen eltérő irányú folyamatok láthatók. Az Argentínából érkező behozatal 10 százalékkal, 220 millió euróval emelkedett, elsősorban a napraforgómag nagyobb forgalma miatt. A vietnámi import 9 százalékkal, 213 millió euróval nőtt, amit a kávé mennyiségi bővülése hajtott.

A gyümölcs- és diófélék behozatala 465 millió euróval, 4 százalékkal emelkedett. Ennél is látványosabban, 28 százalékkal, 330 millió euróval nőtt a marha- és borjúhús importértéke. Ez arra utal, hogy miközben az EU teljes agrárimportja csökkent, egyes érzékeny

• állattenyésztési 
• és kertészeti 

termékcsoportokban tovább erősödött a külső verseny.

Az EU–Mercosur ideiglenes kereskedelmi megállapodását 2026. május 1-jétől alkalmazzák, miközben a bizottsági külkereskedelmi jelentés a január–májusi időszakot fogja át. Vagyis az öthavi adatsorból mindössze egyetlen hónap esik a megállapodás hatálya alá, de mint látható, már ez is elegendő volt, hogy a változások jól láthatóak legyenek.

A marha- és borjúhúsimport 28 százalékos, 330 millió eurós emelkedése szintén felveti a Mercosur-hatást, hiszen a dél-amerikai országok az EU meghatározó marhahús-beszállítói. A közölt adat azonban az EU teljes, valamennyi partnerországból érkező importjára vonatkozik. Partnerországonkénti és havi bontás nélkül ebből sem lehet bizonyítani, hogy az emelkedés a megállapodás következménye.

A sertéshús is lehúzta az exportot

A kivitel visszaesésében elsősorban a kakaótermékek, a sertéshús és az olívaolaj játszott szerepet. Az olívaolajnál egyszerre csökkent az exportált mennyiség és az árszint, vagyis a termékkör gyengébb teljesítménye nem csupán árváltozásból következett.

Különösen fontos az Egyesült Királyságba irányuló forgalom alakulása, mivel továbbra is ez az EU legnagyobb agrár-élelmiszeripari exportpiaca. Az oda irányuló kivitel értéke 3 százalékkal, 782 millió euróval csökkent. A visszaesés elsősorban 

• a sertéshúst, 
• a gabonát, 
• a tejtermékeket 
• és a kakaótermékeket 

érintette, miközben a repceolaj exportja számottevően emelkedett.

A brit piac gyengülése az egész uniós húspiacon érezhető lehet. Ha a nagy sertéshús-exportőrök kevesebbet tudnak eladni az Egyesült Királyságban, a bennmaradó mennyiség az EU belső piacán kereshet vevőt. Ez tovább fokozhatja az árversenyt, amely a magyar sertéstartók és húsipari vállalkozások számára is kedvezőtlen.

Hasonló közvetett hatás jelenhet meg a tejpiacon. A brit kivitel mérséklődése növelheti az uniós belpiacon rendelkezésre álló tejtermékek mennyiségét, miközben a magyar ágazatot már most is a túlkínálat, a gyenge exportlehetőségek és az alacsonyabb felvásárlási árak terhelik.

Egyiptom felszívja az uniós búzát

A kedvezőtlen folyamatokkal szemben az Egyiptomba irányuló uniós agrárexport 36 százalékkal, 289 millió euróval emelkedett. A bővülés döntően a búzakivitel növekedéséből származott. Ez azért különösen jelentős, mert Egyiptom a világ egyik legnagyobb búzaimportőre, így keresletének változása az európai gabonapiaci árakra is hatással lehet.

A növekvő egyiptomi igény elvileg a magyar búza számára is új értékesítési lehetőséget teremthet. Ez azonban nem automatikus: a tényleges piacszerzéshez megfelelő fehérje- és sikértartalom, nagy és homogén tételek, versenyképes ár, valamint gazdaságos kikötői kiszállítás szükséges. Magyarország tengeri kijárat hiányában jelentős logisztikai hátrányból indul a fekete-tengeri vagy nyugat-európai szállítókkal szemben.

A folyami fuvarozás, elsősorban a Duna ugyanakkor bekapcsolhatja a magyar gabonát a fekete-tengeri kereskedelembe. Az alacsony vízállás és az emiatt emelkedő szállítási költségek viszont könnyen felemészthetik a magyar búza termelői árban meglévő versenyelőnyét. Az egyiptomi piac így elsősorban akkor jelenthet valódi kitörési pontot, ha a megfelelő minőség versenyképes kikötői paritással párosul.

Az Ukrajnába irányuló uniós agrár-élelmiszeripari export szintén emelkedett: értéke 187 millió euróval, 11 százalékkal nőtt, elsősorban a szeszes italok forgalmának köszönhetően. A gyümölcs- és diófélék kivitele 223 millió euróval, 8 százalékkal bővült, amit főként az alma, a kivi és a málna exportja támogatott.