Ennél rosszabb már nem is jöhetne: lezárja Törökország a Fekete-tenger „Hormuzi-szorosát" – egy teherhajót sem enged át Ankara a világ legnagyobb gabonafolyosóján
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTörökország jelentős korlátozásokat és szigorú adminisztratív intézkedéseket vezetett be a Fekete-tengerre irányuló tengeri kereskedelmi hajójáratokra vonatkozóan. A döntés közvetlen hátterében az áll, hogy a térségben drasztikusan megemelkedett az orosz és ukrán haderő által a civil és kereskedelmi vízi járművek ellen elkövetett fegyveres támadások száma, ami komoly nemzetközi aggodalmat keltett, számol be róla a portál.

A tengeri forgalomért felelős török hatóság, a Parti Biztonsági Főigazgatóság több olyan teherhajót is hivatalosan értesített, amelyek az oroszországi Novorosszijszk kikötőjébe vagy éppen Ukrajna különböző területeire tartanak, hogy a jelenlegi helyzetben nem áll módjában kiadni az áthaladáshoz szükséges engedélyeket. Ez az átmeneti intézkedés a gyakorlatban jelentősen visszafogja és korlátozza a Fekete-tenger medencéjébe belépő nemzetközi tengeri forgalmat, a flottaegységek elleni támadások megszaporodása okán Ankara határozottan fokozottabb biztonsági óvintézkedések bevezetését sürgette.
Késleltetik az engedélyek kiadását
A Parti Biztonsági Főigazgatóságnál belső források szerint azt is jelezték az érintett hajózási társaságoknak, hogy a megszokott eljárási időnél lényegesen több időre van szükség a Dardanellák szoroson való áthaladási kérelmek hivatalos elbírálásához. A tengerészeti hatóságok hivatalosan egyelőre nem indokolták meg ezt a hirtelen és drasztikus lépést – tették hozzá a névtelenségük megőrzését kérő forrásai a lapnak, mivel az ügyre vonatkozó részletek nem nyilvánosak.
Bizonyos hajótulajdonosok esetében azt a tájékoztatást is megadták, hogy a bevezetett korlátozás a közvetlenül Ukrajna felé tartó járatokra egyaránt érvényes. Ez a hivatali késleltetés és bürokratikus lassítás ténylegesen gátolja a hajóforgalmat a Fekete-tenger irányába, miután a térségben a kereskedelmi hajók – köztük több török tulajdonban lévő vízi jármű – elleni támadások száma megugrott, Ankara határozottan nagyobb védelmet követelt az útvonalakon.
A Parti Biztonsági Főigazgatóság az üggyel kapcsolatos kérdésekkel a közvetlen felettes szervéhez, az ankarai Közlekedési és Infrastrukturális Minisztériumhoz irányította a sajtó munkatársait; a tárca azonban egyelőre nem reagált. Úgy tűnik, hogy a más, egyéb semleges célállomásokra igyekvő hajókat nem érinti a szigorítás. A Bloomberg globális hajókövetési adatai szerint a szombati nap folyamán is zavartalanul folytatták útjukat észak felé, a Dardanellák szoroson keresztül a bolgár, román, grúz és török kikötőkbe tartó kereskedelmi járművek.
A török külügyminisztérium hivatalosan is nyilvánosságra hozta, hogy török állampolgárok egy csoportja szenvedett különböző sérüléseket két olyan kereskedelmi hajót ért dróntámadás következtében, amelyek török tulajdonban vannak. Az ankarai tárca közleményében kiemelték: „Ismételten és nyomatékosan felszólítjuk az összes érintett felet – és ezen belül különösképpen a hadviselő feleket –, hogy a lehető legsürgősebben tegyenek konkrét és hatékony lépéseket a fekete-tengeri hajózás biztonságának garantálása érdekében.” Hozzátették, hogy a katonai helyzet további eszkalációja rendkívül szerteágazó és súlyos negatív következményekkel járna, többek között a nemzetközi élelmezésbiztonságra nézve is.
Egy teherhajót sem enged át Ankara a világ legnagyobb gabonafolyosóján
Az elmúlt hónap folyamán egy török felségjelzésű hajót is közvetlen találat ért a novorosszijszki Kaszpi-tengeri Csővezeték-konzorcium (CPC) elnevezésű olajtermináljának közvetlen közelében. Ez az incidens szerves része volt annak a heves támadássorozatnak, amely miatt a kikötői létesítménynek az elmúlt hetekben több alkalommal is fel kellett függesztenie, majd újra kellett indítania a nyersolaj-rakományok betöltését. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya szintén úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnának mindenképpen kerülnie kellene az olajszállító tartályhajók, valamint a fekete-tengeri energetikai létesítmények tudatos célba vételét és támadását.
Ezek a legújabb hivatali és technikai késedelmek újabb komoly bonyodalmakat és fennakadásokat idézhetnek elő a globális kereskedelmi láncokban, pontosan egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi olajszállításokat már amúgy is jelentős mértékben megzavarja a fegyveres háború, valamint a Hormuzi-szoroson keresztül áthaladó energiahordozó-mennyiség drasztikus nemzetközi csökkenése.
Az egyre fokozódó ütemű orosz és ukrán katonai támadások komoly aggodalmat keltettek a fekete-tengeri gabonatermő régióból származó nemzetközi ellátással kapcsolatban is, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a búza világpiaci ára idén júliusban kétéves csúcspontra emelkedjen a tőzsdéken.

A közvetlenül török felségvizeken keresztül húzódó Boszporusz és Dardanellák szoros kötik össze földrajzilag a Fekete-tengert az Égei-tengerrel, és ezek a szakaszok a világ legforgalmasabb és legfontosabb tengeri vízi útjai közé tartoznak. A Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium hivatalos statisztikai adatai szerint a 2025-ös évben több mint 40 000 kereskedelmi hajó haladt át biztonságosan a Boszporusz-szoroson.
Törökországot egy még 1936-ban aláírt nemzetközi egyezmény (a Montreux-i konvenció) kifejezetten kötelezi arra, hogy békeidőben feltétel nélkül biztosítsa a kereskedelmi hajók teljesen szabad áthaladását a szorosokon, ugyanakkor a megállapodás értelmében joga van a hajózás biztonságának és rendjének törvényi szabályozására is.
Jelentős csúszások a fegyveres konfliktusok miatt
Bár Törökország a háború kitörése óta mind Ukrajnával, mind pedig Oroszországgal igyekezett folyamatosan fenntartani a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat, a fegyveres konfliktus már a korábbi időszakokban is jelentős fennakadásokat és csúszásokat okozott a szorosokon keresztüli tengeri hajóforgalomban.
Még a 2022-ben Ankara kötelező jelleggel megkövetelte a tranzitot végző hajóktól, hogy különféle kiegészítő dokumentumokkal és igazolásokkal bizonyítsák a tengeri biztosításuk teljes körű érvényességét, miután az Európai Unió által bevezetett gazdasági szankciók bizonyos típusú szállítmányokat teljesen kizártak a hagyományos biztosítási fedezet köréből.
A Fekete-tenger „Hormuzi-szorosa"
Geopolitikai és gazdasági szempontból a török szorosok, így a Boszporusz és a Dardanellák lényegében a Fekete-tenger „Hormuzi-szorosaként” működnek. Bár vannak köztük fontos különbségek, a két tengerszoros működési elve, sebezhetősége és a világpiacra gyakorolt sokkhatása rendkívüli hasonlóságot mutat. Ahogy a perzsa-öbölbéli olajtermelő országok például Irak, Kuvait, Katar, vagy Egyesült Arab Emírségek nem tudják kikerülni a Hormuzi-szorost, úgy a Fekete-tenger partján fekvő államok, Ukrajna, Románia, Bulgária, Grúzia és Oroszország jelentős része is teljesen el vannak zárva a világóceánoktól a török szorosok nélkül. Ha ezeket lezárják vagy korlátozzák, a mögöttük lévő teljes gazdaság megbénulhat.


