Súlyos orosz figyelmeztetést kapott Magyar Péter: teljesen rosszul kezeli Paks II. megépítését – elárulták neki, mi lehet a megoldás a Duna vízszintjére
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságUkrajna júliusban nettó villamosenergia-exportőrré vált, és a következő időszakban Románia számára az Európai Unión kívüli országok közül gyakorlatilag Ukrajna maradhat az egyik kevés elérhető importforrás – állítja a VZGLJAD-nak nyilatkozó Ivan Lizan közgazdász. Szerinte azonban a helyzet átmeneti: a rövidülő nappalok miatt csökken a naperőművek termelése, miközben nő a belföldi fogyasztás, az ukrán energetikai infrastruktúrát érő orosz támadások pedig tovább szűkíthetik az exportlehetőségeket. A szakértő az atomenergia-termelés helyzetéről is beszélt.
Románia egyetlen atomerőművének mindkét reaktorát le kellett állítani
Az ukrán áramfelesleget jelenleg az is segíti, hogy az országban az európai államokhoz képest mérsékeltebb a hőség, miközben a hőerőművek és a megújuló energiaforrások egy része működik. Az Ukrajna és Románia közötti összekapcsolt villamosenergia-hálózat lehetővé teszi, hogy a többlet Románia felé áramoljon.
A helyzetet ugyanakkor súlyosbíthatja a Duna alacsony vízállása. A folyó vízszintjének jelentős csökkenése miatt Románia egyetlen atomerőművének, a cernavodăi létesítménynek mindkét reaktorát le kellett állítani: az első blokk július végén, a második augusztusban állt le. A két reaktor Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy ötödét biztosította.
Bukarest a kieső termelést részben széntüzelésű kapacitások újraindításával és vízerőművi termeléssel próbálja pótolni, miközben az energiaügyi minisztérium az import lehetőségét is vizsgálja. A VZGLJAD szerint azonban, ha a folyók és az atomerőművek hűtőtavai nem töltődnek fel a hőség után érkező csapadékkal, Románia, Magyarország és más dunai országok energiaellátási helyzete tovább romolhat.
A Duna alacsony vízállása Magyarországot is érinti
A Paks I. atomerőmű teljesítménye jelentősen visszaesett: a nyolc turbinából mindössze kettő működik, az erőmű pedig a szokásos mintegy 2000 MW helyett 480 MW-ot termel. A helyzet kapcsán Magyar Péter miniszterelnök megkérdőjelezte a Paks II. beruházás környezetvédelmi engedélyét is, arra hivatkozva, hogy ha a jelenlegi Paks az alacsony vízállás mellett nem tudja megfelelően biztosítani a hűtőcsatorna működését, akkor kérdéses, hogyan lehetne ugyanezt megoldani az új blokkok esetében.
Az orosz közgazdász szerint ugyanakkor nem feltétlenül kellene felülvizsgálni a Paks II. projektet. Ivan Lizan úgy véli, inkább a Roszatommal kellene egyeztetni a terv esetleges módosításáról, hogy az új erőművet felkészítsék a Duna vízszintjének jövőbeli, szélsőséges csökkenésére.
Ukrajna máris lecsapott Paks II-re
Ukrajna az uniós szankciók újbóli napirendre vételét sürgeti a Roszatommal szemben, miután a Politico oknyomozása biztonsági és kivitelezési problémákat tárt fel az orosz atomenergetikai óriás egyiptomi projektjénél. Kijev szerint a feltártak újabb bizonyítékai annak, hogy a Roszatom nem megbízható partner, miközben a vállalat visszautasítja a vádakat. A vita Magyarországot is érinti, mivel a Roszatom építi a Paks II. új reaktorait.
