Kína és Európa: Pekingnek könnyű lesz elbánnia egy megosztott Európával, ha ősszel kiújul a kereskedelmi háború
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unió hagyományos augusztusi szünete elvileg némi lélegzetvételhez juttatta volna a tisztviselőket a várhatóan kemény ősz előtt, amikor Brüsszel megpróbálja új pályára állítani egyre feszültebb kereskedelmi kapcsolatát Kínával. Az EU megosztottsága azonban tankönyvszerűen mutatkozott meg a spanyol migránsválságban.
Ehelyett "a déli határvidéken kialakult válság zűrzavart és megosztottságot idézett elő a 27 tagállam között, és kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, mennyire áll készen a blokk egy összecsapásra a világ egyik gazdasági szuperhatalmával. Valós időben láthattuk, mi történik, amikor egy tagállam kényszerítő nyomás alá kerül" – mondta Alberto Rizzi, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) római szakpolitikai kutatója, a geoökonómia szakértője.
Mindenki nagyon gyorsan rávetette magát a helyzetre
- tette hozzá.
A migráció, mint politikai fegyver
A válság július 30-án robbant ki, amikor becslések szerint 72 ezer, főként marokkói migráns özönlött Ceutába, Spanyolország észak-afrikai enklávéjába, miután a marokkói határellenőrzés látszólag összeomlott. Legalább 75 ember vesztette életét, többségük a tengeren, a spanyol hatóságok becslése szerint azonban a halálos áldozatok száma meghaladhatta a százat.
A tömeges érkezés felvetette annak gyanúját, hogy
a marokkói hatóságok politikai fegyverként használták fel a migrációs áramlást, válaszul arra, hogy Spanyolország igyekezett javítani kapcsolatait Marokkó szomszédjával és riválisával, Algériával.
Közvetlenül a történtek után azonban számos uniós tagállam egyértelműen Madridot tette felelőssé. Spanyolország migránsok befogadásával kapcsolatos nyitottsága ugyanis egyre inkább kivételnek számít egy olyan Európában, amely mind keményebb álláspontot képvisel a bevándorlással kapcsolatban.
Meloni felfüggesztette Schengent
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Spanyolország „ellenőrizetlen bevándorlási” politikáját biztonsági fenyegetésnek nevezte, és felfüggesztette Madriddal szemben a schengeni szabad mozgás szabályainak alkalmazását – annak ellenére, hogy Ceuta nem része a schengeni térségnek. Finnország és Dánia Meloni mögé állt, Andrej Babiš cseh miniszterelnök pedig azt követelte, hogy Spanyolországot rekesszék ki a schengeni megállapodásból.
Bár a tagállamok később enyhítettek a Madriddal szembeni bírálatokon, a vita a hétvégén ismét fellángolt – így az EU belső konfliktusai már harmadik hete maradtak a nyilvánosság előtt –, miután Spanyolország saját határellenőrzést vezetett be az Olaszországból érkező légi és tengeri forgalomban.
Mi köze van az EU megosztottságának Kínához?
Az eset első pillantásra távolinak tűnhet az EU és Kína közötti kereskedelmi feszültségektől, ám a szolidaritás kérdése alapvetően meghatározza majd, hogy Brüsszel mennyire lesz képes szembeszállni Pekinggel ősszel – különösen akkor, amikor Kína megkezdi a megtorlást.
Miután a nemzeti vezetők júniusban arról tárgyaltak, miként reagáljanak az európai ipart érő „kínai sokkra”, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke méltatta
a tagállamok egyértelmű támogatását egy olyan európai válasz mellett, amely a tagállamok egységére épül.
A ceutai válság azonban arra emlékeztet, milyen könnyen megoszthatók az európai fővárosok, amikor valamelyikük támadás alá kerül.
„A reakció korántsem volt olyan egységes, mint amit egy olyan államszövetségtől várnánk, amely geoökonómiai szereplővé kíván válni” – mondta Rizzi.
Kínának nem kell mind a 27 tagállamot maga mellé állítania ahhoz, hogy gyengítse az EU tárgyalási pozícióját.
A ceutai válság egyik központi szereplője, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök várhatóan egy Kínával kialakuló konfliktusban is fontos szerepet játszik majd.
Európa utolsó szocialistája
Európa kevés megmaradt szocialista vezetőjének egyikeként
- nyitott határpolitikája,
- a megújuló energia iránti elkötelezettsége és
- Donald Trump amerikai elnökkel szembeni fellépési hajlandósága a globális baloldal egyik emblematikus alakjává tette.
Sánchez a Pekinggel szembeni nyitottságával is kitűnik. Az elmúlt négy évben minden évben ellátogatott Kínába. Emellett kínai befektetéseket próbál Spanyolországba vonzani az elektromos járművek ellátási láncába, és tavaly októberben ő volt az egyetlen ellenvéleményt megfogalmazó vezető, amikor a tagállamok szigorúbb uniós Kína-politikát sürgettek.
Sánchez már eddig is kilógott a sorból azzal, hogy szerinte Kínára partnerként kell tekinteni, miközben rendszeresen Pekingbe látogat. Franciaország ezzel szemben az »európai preferenciát« szorgalmazza, Németország pedig továbbra is a döntő jelentőségű ingadozó állam
– mondta Sari Arho Havren, a Royal United Services Institute Kína-szakértője.
Ez pedig Havren szerint még kevésbé valószínűvé teszi, hogy Sánchez csendben felsorakozna a Brüsszel által szorgalmazott keményebb Kína-politika mögött.
Vannak már előzmények
2024-ben a spanyol kormány megváltoztatta álláspontját a kínai gyártású elektromos járművekre kivetett uniós vámok ügyében: a korábbi támogató szavazat helyett tartózkodott. A beszámolók szerint erre azután került sor, hogy Peking arra figyelmeztetett, hogy elmaradhatnak bizonyos beruházások, illetve vámokkal fenyegette meg a spanyol sertéshúsexportot.
Madrid most tanulta meg, hogy az európai szolidaritás feltételes és utólagos. Egy olyan kormány számára, amely arra számít, hogy egy kereskedelmi konfliktusban Kína megtorló intézkedéseket hoz a különösen kitett ágazataival szemben, a racionális következtetés az, hogy kétoldalú kapcsolatokkal biztosítsa be magát
– mondta Arho Havren.
A ceutai esemény szerinte „stresszteszt” volt a Pekinggel várható összecsapás előtt, amely azon múlik majd, hogy „a tagállamok hajlandók-e egymás helyett is viselni bizonyos költségeket”.
„A kapott válasz egyértelműen elkeserítő volt” – mondta.
„Amikor a költségek egyenlőtlenül oszlanak meg, a többség ösztönös reakciója az, hogy a leginkább érintett államot saját szerencsétlensége okozójának nyilvánítsa.”
Brüsszel "szolidaritási mechanizmuson" dolgozik
Az Európai Bizottság kereskedelmi tisztviselői igyekeznek meggyőzni az aggódó tagállami fővárosokat arról, hogy a következményektől való félelem ne akadályozza meg az egész EU-ra kiterjedő fellépést. Már dolgoznak egy „szolidaritási mechanizmuson” is, amely kártalanítaná a kölcsönös megtorló intézkedésekre épülő kereskedelmi háborúban célba vett vállalatokat.
Kína azonban korábban már megmutatta, hogy kész aszimmetrikusan reagálni az EU lépéseire.
Amikor Brüsszel 2023-ban vizsgálatot indított az elektromos járművek állami támogatása ügyében, Peking az uniós sertéshúst, brandyt és tejtermékeket vette célba, miközben az állami média számos fenyegetést közölt a repülőgépipar és az autóipar ellen indítandó vizsgálatokról.
A fenyegetett iparágak intenzív lobbitevékenysége végül arra késztette Németországot, hogy az elektromos járművekre kivetett vámok ellen szavazzon, más országokat azonban nem sikerült maga mellé állítania.
Miközben az Európai Bizottság új eszközöket és szélesebb körű kereskedelmi vizsgálatokat készít elő az általa tisztességtelennek tartott kereskedelmi gyakorlatok kezelésére, Peking ismét megfogadta, hogy hasonló módon válaszol.
A helyzet októberben éleződhet ki igazán, amikor a két fél kereskedelmi vezetői találkoznak, az uniós országok vezetői pedig összeülnek, hogy kidolgozzák a további lépések tervét. Elemzők szerint a tagállamok ma már egységesebben látják a fellépés szükségességét, a ceutai válság azonban megingatta azt a hitet, hogy ezt ténylegesen végig is tudják vinni.
„Geopolitikai szereplőnek lenni azt jelenti, hogy képesek vagyunk egységesen megszólalni és egységes szereplőként megjelenni, valamint világossá tenni a külvilág számára, hogy ha egyikünket támadás éri, az mindannyiunk elleni támadás. Ha egyikünket kényszerítő nyomás alá helyezik, akkor az egész uniós piac erejével válaszolunk” – mondta Rizzi.
Repedések - nem újkeletű az EU megosztottsága
Az utóbbi időben azonban egyre gyakrabban jelentek meg repedések az egységen, amikor a nemzeti érdekek összeütközésbe kerültek a páneurópai szolidaritás elvontabb eszméjével.
A ceutai események rávilágítottak az európai egység törékenységére.
Amikor például az EU tavaly megtorló vámokat készített elő Trump „Felszabadulás Napján” bejelentett vámintézkedéseivel szemben, Franciaország – amely egyébként az EU stratégiai autonómiájának egyik leghangosabb támogatója – gyorsan lobbizni kezdett azért, hogy az alkoholos italokat vegyék le a listáról, megvédve ezzel saját bor- és brandytermelőit.
Peking beígért megtorlása ismét próbára teszi majd, hogy Európa hajlandó-e megfizetni az egység árát. A ceutai ügy azonban már most kellemetlen előképet kínál arról, mi történhet.
Az, hogy nem mutatkozott kellő szolidaritás egy hibrid támadás alatt álló tagállammal, nem sok jót ígér akkor, amikor az EU egy Pekinggel vívandó kereskedelmi háború küszöbén áll
– mondta Arho Havren.
