Tíz napja maradhatott ennek az atomerőműnek: a Duna apadása a válság nagy nyertesét is utolérheti
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Duna jelenlegi vízállása mellett még nagyjából tíz napig, legfeljebb másfél hétig működhet változatlan teljesítménnyel a Kozloduji Atomerőmű – írta a Mediapool Iva Petrova bolgár energiaügyi miniszter nyilatkozata alapján. Ezt követően már szükségessé válhat a termelés korlátozása, amennyiben a folyó vízszintje nem emelkedik.
A tárcavezető rendkívül nehéznek és gyorsan változónak nevezte a kialakult helyzetet. Az atomerőmű szakemberei éjjel-nappal figyelik a Dunát és a létesítmény működését, hogy időben megtehessék a szükséges intézkedéseket.
Petrova szerint azonban akkor sem kerülne veszélybe Bulgária villamosenergia-ellátása, ha vissza kellene fogni az atomerőmű termelését. Az ország elegendő tartalékkapacitással rendelkezik ahhoz, hogy fedezze a belföldi fogyasztást.
Több erőművet is bevethetnek
Bulgária hő- és vízerőművekkel is rendelkezik, a víztározók készletei pedig egyelőre megfelelőek. A bolgár energiaügyi miniszter ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ezekkel a tartalékokkal óvatosan kell bánni, mert nem tudni, meddig tart még a Duna apadása. További biztonságot jelentenek
- a naperőművek
- és az elmúlt időszakban telepített akkumulátoros tárolók.
Ezek a megtermelt napenergia mintegy harmadát képesek eltárolni, így akkor is bevethetők, amikor a naperőművek termelése már csökken, az áramfogyasztás viszont magas marad. Petrova szerint azonban az általuk nyújtott tartalék sem korlátlan.
A bolgár rendszer egyik legfontosabb erőssége, hogy az ország megfelelő villamosenergia-összeköttetésekkel rendelkezik a környező államok felé. Egyetlen év alatt több mint hat gigawattnyi akkumulátoros tárolókapacitást is üzembe helyeztek, részben az uniós helyreállítási terv finanszírozásával.
Eddig Bulgária kaszált a szomszédok baján, most a Duna nekik is betesz
A Kozloduji Atomerőmű működése eddig nemcsak Bulgária ellátását biztosította, hanem lehetővé tette a regionális áramhiány kihasználását is. Magyarországon és Romániában az atomerőművi termelés visszaesése miatt jelentősen megnőtt az importigény, a bolgárok pedig magasabb piaci áron tudtak villamos energiát értékesíteni.
Iva Petrova szerint az export több millió leva többletbevételt hozott a bolgár gazdaságnak.
Bulgária napi 32–33 ezer megawattórás kivitele történelmi rekordot jelentett, miközben magyar és román kereskedők több ezer megawattnyi energiára jelentkeztek be – írtuk szombaton megjelent cikkünkben.
A mostani figyelmeztetés ugyanakkor azt mutatja, hogy a válság nagy nyertese sem függetlenítheti magát tartósan a Duna apadásától. Ha tíz napon belül nem emelkedik érdemben a vízszint, Bulgáriának már úgy kellhet fenntartania saját ellátását és regionális exportját, hogy közben a Kozloduji Atomerőmű teljesítménye is csökken.
Uszályokat süllyesztettek a Dunába Romániában
Románia közben rendkívüli beavatkozással próbálja üzemben tartani a cernavodai atomerőmű még működő kettes blokkját. Több, kővel megrakott uszályt süllyesztettek a Duna medrébe a Cernavodától hatvan kilométerre található elágazásnál. A pénteken megkezdett művelet során szombat hajnalig két uszály ellenőrzött elárasztását fejezték be, majd további kettő elsüllyesztését tervezték.
A hatóságok mesterséges víz alatti padkát emelnek a Bala-ág medrében, hogy több vizet tereljenek az erőmű felé vezető Öreg-Dunába.
A román kormány korábban készenléti állapotot hirdetett az alacsony vízállás és az energiahiány miatt, pénteken pedig felhatalmazta a villamosenergia-hálózat üzemeltetőjét, hogy szükség esetén lekapcsolja a nagy ipari fogyasztókat.
