Lepipál minket a szomszéd ország – alig van naperőművük, de semmi bajuk az árammal

Miközben Magyarországon az aszály miatt energiaválság alakult ki, Szlovákia Robert Fico kormányfő révén energiaexportot kínált. A szlovákiai Új Szó sorra vette, miben különbözik a két ország energiamixe, energiaellátása.

Már az Szlovákia sokkal kedvezőbb  helyzetét mutatja, hogy ott, Magyarországgal ellentétben nem kellett felkérni a lakosságot és a vállalatokat, hogy takarékoskodjanak az árammal. Szlovákiának pillanatnylag is vanak fölösleges energiatermelő kapacitásai.

Persze, az európai országok egyike sem marad magára az energiaellátása terén, mert villamosenergia-hálózataikat (VER) összekapcsolták, így szükség esetén egymás segítségére siethetnek. Magyarországra például az aszály egy átlagosan forró napján Ausztriából 950, Szlovákiából 771 megawatt (MW) teljesítménnyel érkezik az áram, de van szállítás Románia és Ukrajna felől is. Közben Horvátországba, Szlovéniába és Szerbiába 100-400 MW-nyi áram távozik, napszaktól és termelési intenzitástól függően.

Magyarország: ha van Paks, nincs probléma

Az Új szó felidézi a Paksi Atomerőmű piaci súlyát és mostani teljesítménycsökkenésének hátterét, majd rámutat: ha Magyarország még akkor is áramimportra szorulna, ha Paks működne. Tavaly az országban felhasznált villamos energia több mint 18 százaléka külföldről, Szlovákián és Ausztrián érkezett. Ez az arány egyébként szerényebb a korábbi évekénél, a napenergia-beruházások jót tettek az éves mérlegnek.

Lassan átrendeződik a magyar energiamix

A magyarországi atomenergia aránya a paksi dominancia ellenére lassan, de biztosan csökken.

• A felfutott napelemes termelés az összes előállított villamos energia negyedét adja,
• az ötödét a jórészt importgázból dolgozó gázerőművek,
• 5 százalékát pedig a biogáz-létesítmények.

Magyarország fokozatosan leépítette a leginkább környezetszennyezőnek számító szénerőműveit és egy országos tiltás miatt elhanyagolható, két százalék alatti a szélerőművek aránya is az energiamixben. A következő években azonban rengeteg turbinát építhetnek az országban uniós forrásokból - írja az Új szó, de nem említi Magyarország még hadra fogható, lignitbázisú energiatermelését.

Szlovákia energiaellátása diverzebb

Szlovákia energiatermelése szempontjából a hőség egyszerűen kevésbé számít tényezőnek. A termelés két atomerőmű-komplexumtól függ, Mohi és Jászlóapátszentmihály (Jaslovské Bohunice) adja a szlovák termelés hatvan százalékát. Ezek azonban a nagy melegben is működhetnek, ugyanis hűtőtornyaik vannak. Igaz, hogy így is függenek a közeli, természetes vízforrásoktól – a Mohi erőmű hűtését a Garam felduzzasztott vize segíti – de megfelelő mennyiségű vízhez jutnak és azzal gazdaságosabban is bánnak. A szlovákiai áramtermelést ezért eddig nem kellett visszafogni.

Bős kevesebbet termel, de az elég is

A bősi vízerőmű kevesebb áramot ad, de ez nem annyira fáj Szlovákiának. Bár a vízerőmű nyolc turbinájából most csak egy működik, ez már korábban is megesett a nyári, aszályos időszakban. Ráadásul az erőmű a szlovákiai termelésnek csak a 8 százalékát állítja elő. Szintén kevesebbet termel a többi, kisebb vízerőmű. Ilyenből Szlovákiának a természeti adottságai miatt több van, mint Magyarországnak. A kis vízerőművek Bős mellett további 10 százalékot képviselnek az ország energiamixében.

A biomasszát égető erőművek aránya az energiatermelésből 5 százalék, a naperőművek 2 százalékos hatása már elhanyagolható, szélerőművek pedig gyakorlatilag – egyelőre – nincsenek az országban.

Tavaly Szlovákia 27,3 terwattóra (TWh) villamos energiát használt fel és csaknem 29,8 TWh-nyit állított elő. Az exportja és az importka is nőtt. Magyarország viszont már 2025-re az egyik legnagyobb vásárlónak számított a 14,74 TWh-s beszerzésével.

Az Új szó máris összeomlást lát

A szlovák lap kicsit előreszalad, amikor máris a magyarország villamosenergia-rendszer összeomlását vetíti előre azt feltételezve, hogy

• a paksi termelés kieséséshez a nem megfelelő fogyasztói viselkedés párosul,
• hogy az energiaimportnak kitett magyar hálózat nehezebben kezeli a kiszámíthatatlan keresletugrásokat, amelyeket a munkaidő után bekapcsolt légkondicionálók és otthoni elektromos berendezések okoznak,
• végül megelőlegzi, hogy a forróság miatt elhasználódó vezetékhálózat is problémákat okoz a válság kezelésében.

"Nem véletlenül szólította fel takarékosságra a lakosságot Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter" - állapítja meg. Kapitány István hétfőn közölte, vasárnap este az előrejelzésekhez képest hétszáz megawattnyival csökkent a fogyasztást, ami mögött felelős viselkedést lát a magyar cégek és az állampolgárok részéről. A kisebb fogyasztás a magyar költségvetés mellett a hálózatnak is jót tesz. Kérdés, hogy a kánikula következő napjaiban miként alakulnak az energetikai mutatók.