Lenullázza az extrém hőség az EU idei gazdasági növekedését - a lengyelek járnak a legkevésbé rosszul, mutatjuk a számokat

Egy friss becslés szerint a világgazdaság hosszú távú GDP-vesztesége a globális felmelegedés minden egyes Celsius-foka után meghaladhatja a 20 százalékot, ha a klíma változékonyságának teljes körét figyelembe vesszük. A bizonytalanság ugyanakkor továbbra is nagy. Ezek modelleken alapuló becslések, a modellek pedig számos feltételezésre épülnek. Ezen a nyáron azonban Európában saját bőrünkön tapasztalatuk a hosszú időn át tartó extrém hőséget. 

A szélsőséges hőség több, egymástól elkülöníthető módon hat a gazdaságra: 

• közvetlenül érinti az embereket, 
• károsítja az ökoszisztémákat, 
• költségeket okoz a hőség következményeinek kezelésével és a károk helyreállításával, 
• mindezeken túl pedig csökkenti a termelést és a GDP-t  -írja a holland Triodos Bank elemzése.

Több mint 20 ezer áldozatot követelt az extrém hőség

A legközvetlenebb hatás az emberi egészséget éri. A modellezett és a hivatalos adatok egyaránt súlyos következményekre utalnak: becslések szerint 

Az egyes országok adatai nagyjából összhangban vannak ezzel. A halálozáson túl a hőség növeli az öngyilkosságok, a családon belüli erőszak és az akut vesekárosodás előfordulását is. Ezek a hatások gyakorlatilag soha nem jelennek meg a gazdasági statisztikákban, mégis nyilvánvalóan jelentős jóléti veszteséget okoznak.

Tombolnak a tűzvészek

A hőség és az aszály együttesen hozzájárult ahhoz is, hogy Európa történetének egyik legsúlyosabb erdő- és bozóttűzszezonját élje át. 

 A legtöbb terület Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban égett le. A szezon ráadásul még korántsem ért véget, ezért ez az érték várhatóan tovább emelkedik. A veszteség nem csupán az elpusztult fákban és az otthonuk elhagyására kényszerült emberek számában mérhető. A tüzek Európa-szerte több tízezer hektárnyi erdőt, gyepet és mezőgazdasági területet perzseltek fel, megsemmisítve az ott élő állatok élőhelyét, ellehetetlenítve a mezőgazdasági munkákat.

Költségek és segítségek

A szélsőséges hőség olyan közvetlen állami kiadásokat is előidéz, amelyek egyébként nem merülnének fel, például az erdőtüzek elleni védekezés és az egészségügyi rendszerre nehezedő fokozott nyomás költségeit. 

• Az Európai Parlament 120,55 millió eurót hagyott jóvá az EU Szolidaritási Alapjából, hogy segítse Spanyolországot a pusztító 2025-ös erdőtűzszezon utáni helyreállításban, 
• Európa 2026-os erdőtüzeinek tágabb értelemben vett gazdasági költségeit már most több milliárd euróra becsülik. 

A bank elemzése szerint ha az ezen a nyáron regisztrált mintegy 25 ezer hőséggel összefüggő halálesetet nem egységes, az elvesztett életévek alapján árazzuk be, 

• a költség nagyságrendileg 1,5–7 milliárd euró. 
• Az idén az EU-ban leégett 434 976 hektárra alkalmazva a publikált, hektáronkénti ökoszisztéma-szolgáltatásveszteségi becsléseket, további 0,1–4,6 milliárd eurónyi erdőtűzkár adódik – ami valószínűleg alábecsüli a tényleges költségeket.

Negatív hatások a GDP-re

A hőség és az aszály már csökkentette az EU 2026-ra vonatkozó terméshozam- és tejtermelési előrejelzéseit. 

• Az ebből eredő termeléskiesés és az élelmiszerárakba történő begyűrűzés együttesen mintegy 0,15 százalékpontos negatív GDP-hatást jelenthet az EU egészére nézve. 
• Az atom-, víz- és hőerőművi termelés korlátozása, valamint a napenergia-termelés hatékonyságának csökkenése, kiegészülve a magasabb nagykereskedelmi villamosenergia-árak háztartásokra és iparra gyakorolt hatásával, további 0,12–0,15 százalékpontot tehet hozzá a veszteséghez. 
• A vasúti, közúti és belvízi szállítási kapacitás csökkenése, valamint az ebből fakadó logisztikai fennakadások és magasabb szállítási költségek becslésünk szerint további 0,15 százalékpontos hatást jelentenek.

Romlik a termelékenység

A legnagyobb és empirikusan legjobban alátámasztott hatás – bár becslése rendkívül nehéz – a munkatermelékenységet érinti. Az alapul szolgáló fiziológiai összefüggést a szakirodalom jól dokumentálja: 

A hatás különösen a fizikailag megterhelő, szabadtéri vagy klimatizálás nélküli munkakörökben koncentrálódik.

• Indiai feldolgozóipari üzemek vizsgálatai szerint a dolgozónkénti kibocsátás meredeken visszaesik a forró napokon, és ez a hatás erősebb a fizikai munkát végzőknél, mint a hőmérsékletre kevésbé érzékeny feladatok esetében. 
• Mintegy félmillió kínai feldolgozóipari üzem panelvizsgálata hasonló mintázatot mutatott. 
• Amerikai időfelhasználási adatok pedig azt jelzik, hogy a hőségnek kitett ágazatokban a forró napokon csökken a munkakínálat, míg a klimatizált ágazatokban nem figyelhető meg ilyen hatás. 

Ez közvetlen bizonyíték arra, hogy a légkondicionálás nem csupán a komfortérzetet javítja, hanem ténylegesen védi a termelékenységet. Ugyanakkor más foglalkozásokban is csökkenhet a munkateljesítmény a szélsőséges hőség miatt. Az emberek a tipikus irodai feladatokat is rosszabbul végzik túl meleg helyiségekben. Emellett a meleg környezet rontja az alvás minőségét, ami szintén kedvezőtlenül befolyásolja a kognitív működést. Mindkét hatás bizonyos mértékig mérsékelhető légkondicionálással.

A forró körülmények közötti munkába járás szintén kockázati tényező: egyrészt romolhat a kognitív teljesítmény, másrészt egyszerűen növekszik a hiányzások száma – rendkívül forró napokon kevesebben jutnak el a munkahelyükre. Az Allianz több országra kiterjedő panelvizsgálata makrogazdasági szinten is számszerűsíti ezt a termelékenységi veszteséget: 

 Arra is vannak bizonyítékok, hogy a rendkívül meleg időjáráshoz jobban hozzászokott országokban valamivel kisebb termelékenységi veszteséget okoz a hőség. Ez azt mutatja, hogy bizonyos mértékű alkalmazkodás lehetséges. A legolcsóbb válasz, a légkondicionálás azonban éppen akkor növeli az áramigényt, amikor az energiakínálat a leginkább korlátozott – részben ezért olyan jelentős az energiaágazat szerepe.

A legfontosabb az alkalmazkodás

Az elemzés legfontosabb megállapítása szerint hamis leegyszerűsítés azt mondani, hogy „a legmelegebb országok veszítik a legtöbbet”. Spanyolországban és Olaszországban a legmagasabb a fizikai kitettség és abszolút értelemben a forró napok száma is, ám az évtizedek alatt kialakult alkalmazkodás miatt egy-egy további forró nap marginális hatása viszonylag kicsi. Lengyelország a spektrum másik végén helyezkedik el. A hőségnek erősen kitett munkaerő, a légkondicionálás alacsony elterjedtsége és a csekély történelmi alkalmazkodás miatt egy extrém forró nap marginális hatása nagy. A lengyelek szerencséjére azonban az idei nyár náluk nem volt kivételesen meleg.

Bár egyes hatások átfedik egymást, a pontos nagyságrendek bizonytalanok, és a nyárnak még nincs vége, becslésünk szerint 

Első pillantásra ez talán nem tűnik soknak, de éppen akkora, mint az EU idei évre várt teljes gazdasági növekedése Összehasonlításképpen: ez nagyjából a teljes holland gazdaság 2026-os méretének egyhatoda. Magyarország 2025-ös GDP-je folyó áron körülbelül 218,8 milliárd euró volt, vagyis a hatás nagyjából a magyar GDP 80 százaléka.

A franciák járnak a legrosszabbul

Az EU-ra becsült átlagos hatás jelentős országonkénti különbségeket fed el. A holland bank becslése szerint a szélsőséges hőség 

• 1,4 százalékponttal csökkenti Franciaország GDP-növekedését. Mivel a francia GDP-növekedési előrejelzés eleve alacsony volt, ez 2026-ban az előző évhez képest mintegy 0,6 szálékos gazdasági visszaesést eredményezhet. 
• Lengyelország a spektrum másik végén helyezkedik el: ott az előrejelzés szerint csak néhánnyal lesz több forró nap a megszokottnál. Az EU egészét érintő közlekedési és energiahatások egy része így is begyűrűzik a lengyel gazdaságba, ám a már eleve magas GDP-növekedési előrejelzéssel együtt továbbra is körülbelül 2,9 százalék gazdasági növekedésre számítunk az idei évben. 
• Hollandiában a szélsőséges hőség mintegy 0,8 százalékponttal csökkentheti a GDP növekedését. A korábbi, egy növekedési előrejelzéssel együtt ez azt jelenti, hogy a holland gazdaság 2026-ban lényegében stagnálhat.