Nagy bajban a franciák - a jövő tavaszi elnökválasztás előtt az idén még egy költségvetést is össze kéne hozni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFranciaországnak ellen kell állnia annak a kísértésnek, hogy a nehéz kiadási döntéseket a jövő évi elnökválasztás utánra halassza – mondta az ország költségvetési minisztere, hangsúlyozva, hogy Párizs nem engedheti meg magának az amúgy is jelentős francia költségvetési hiány további növekedését.
Franciaország államháztartásának rendbetétele az első számú prioritás
– mondta David Amiel a Financial Timesnak. A miniszter a jelenlegi helyzetet „puskaporos hordóhoz” hasonlította, miközben a 2027-es költségvetés előkészítésén dolgozik, amelyet ősszel terjesztenek a parlament elé.
Reménytelen a francia költségvetési hiány csökkentése
Amiel felszólította azokat a jelölteket, akik az áprilisi választáson Emmanuel Macron elnök utódai szeretnének lenni, hogy hiteles kampányprogramokat mutassanak be, és ne próbálják „választási célú” költekezési ígéretekkel megnyerni a szavazókat.
A Sébastien Lecornu miniszterelnök vezette kisebbségi kormány jövőre növelni szeretné a védelmi kiadásokat, valamint megőrizné a zöld átállást szolgáló programokat, miközben lassítaná a jóléti kiadások növekedését.
A visszafogott GDP-növekedés közepette azonban a kormány arra figyelmeztetett, hogy idén aligha lesz képes érdemben csökkenteni a költségvetési hiányt
- az emelkedő kamatkiadások,
- az iráni háború gazdasági következményei és a
- nagyobb katonai ráfordítások miatt.
A növekvő munkanélküliség sem segít: a ráta a második negyedévben 8,3 százalékra emelkedett, ami csaknem hatéves csúcs.
A kormány jelenlegi célja, hogy az év végére a GDP 5 százalékára mérsékelje a hiányt, a 2025-ös 5,1 százalékról. Franciaország ugyanakkor még messze van attól a vállalásától, hogy 2029 végére a GDP 3 százalékára szorítsa le a hiányt, ami az uniós szabályok teljesítéséhez szükséges.
A magasabb hitelfelvételi költségek miatt Franciaország államadósságának kamatterhei az idei év első hat hónapjában 34,5 milliárd euróra emelkedtek, ami 18,8 százalékos növekedés 2025 azonos időszakához képest. Amiel szerint a hitelfelvétel költsége idén mintegy 11 milliárd euróval lehet magasabb a tavalyinál – ez nagyjából az igazságügyi minisztérium teljes éves költségvetésének megfelelő összeg.
Mindenki tudja, hogy leromlott államháztartási helyzetünk gyökere az egészségügyi és nyugdíjkiadások robbanásszerű növekedése
– érvelt Amiel. Ez nagyrészt Franciaország öregedő népességének következménye. „Ha az elmúlt 50 év kiadásnövekedését nézzük, annak 80 százalékát a szociális kiadások tették ki.”
Kiadáscsökkentés? - kizárva
A parlamenti többséggel nem rendelkező kormány számára azonban nehéz lesz széles körű kiadáscsökkentéseket végrehajtani Macron mandátumának hátralévő kilenc hónapjában – különösen a nyugdíjak területén, amely Franciaországban rendkívül kényes politikai kérdés.
Az Insee francia statisztikai hivatal szerint a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás, a munkanélküli-ellátások és más szociális juttatások az állami kiadások 58 százalékát teszik ki, ezért ezek reformja kulcsfontosságú az államháztartás rendbetételéhez.
Amiel szerint a parlamentnek meg kell fontolnia a nyugdíjak és bizonyos juttatások automatikus, inflációhoz kötött emelésének befagyasztását, mivel ezzel több milliárd eurót lehetne megtakarítani.
- 2025-ben az inflációval korrigált nyugdíjkiadások 2,2 százalékkal emelkedtek,
- ami mintegy 6 milliárd euróval növelte a költségvetési terheket.
- 2026-ban a növekedés 0,9 százalékra mérséklődött,
- de ez is további 2,7 milliárd eurót jelentett.
- Mivel idén az infláció gyorsulását várják, a kormánynak újabb lyukat kell betömnie az amúgy is szűkre szabott 2027-es költségvetésben.
Korábbi kormányok már megpróbálkoztak hasonló befagyasztásokkal, de az erőteljes társadalmi ellenállás miatt végül visszavonultak.
Júliusban a kormány ígéretet tett arra, hogy 50-ről 100 euróra emeli azt a maximális éves összeget, amelyet az embereknek saját zsebből kell fizetniük gyógyszerekért, illetve orvosi vizitekért. A két tétel együttes éves felső határa így megduplázódna, 200 euróra.
A szocialisták ellenzik a népjóléti kiadások csökkentését
A szocialisták, akiknek a szavazataira a francia kisebbségi kormánynak ismét szüksége lesz, várhatóan elleneznék a szociális kiadások csökkentését. Tavaly Lecornu a költségvetés elfogadása érdekében engedett a baloldalnak, és visszavonta Macron nagy politikai küzdelem árán keresztülvitt intézkedését, amely két évvel, 64 évre emelte volna a nyugdíjkorhatárt. 2024-ben és 2025-ben is kormányok buktak bele a költségvetés körüli összecsapásokba.
Elszálltak a kötvényhozamok a magas államadósság miatt
A francia reformképességgel kapcsolatos aggodalmak miatt a kötvénybefektetők más európai országokhoz képest magasabb hozamot követelnek a francia állampapírokért – még az egykor lemaradónak számító Görögországhoz képest is.
A tízéves német és francia államkötvények hozama közötti különbség az utóbbi időben 80 bázispont körül alakult, ami a legmagasabb szint a tavaly őszi, előző költségvetési csatározások óta.
Macron csaknem egy évtizedes hatalmának egyik tartós öröksége az államháztartás romló állapota: az államadósság több mint ezermilliárd euróval nőtt, miközben a GDP-arányos adósságráta a 2017-es 98 százalékról 117 százalékra emelkedett.
Macron jelentős állami támogatásokkal igyekezett megvédeni a háztartásokat és a vállalkozásokat az egymást követő válságoktól, köztük a Covid–19-járványtól és a 2022-es energiaválságtól, később azonban nehezen tudta visszavágni ezeket a támogatásokat. A megfelelő kiadáscsökkentéssel nem fedezett adócsökkentések szintén jelentős szerepet játszottak a helyzet kialakulásában.
Mivel az elnökválasztási kampány még nem kezdődött el igazán, a népes jelöltmezőny tagjai egyelőre nem fejtették ki részletesen, hogyan tennék rendbe az államháztartást.
- A jobboldali elnökjelölt-aspiráns Édouard Philippe azt hangsúlyozza, hogy áldozatokat kell vállalni annak érdekében, hogy a jövő generációit megóvják az államadósság terheitől.
- A radikális jelölt, Marine Le Pen ezzel szemben Franciaország uniós költségvetéshez való hozzájárulását csökkentené, és szigorítaná a bevándorlást.
- A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon nem tekinti problémának az államadósságot, és új vagyonadót, valamint magasabb társasági adót vezetne be.
