Partra szálltak az amerikaiak Grönlandon, óriási a feszültség – minden az olaj körül forog, két hónapon belül eldőlhet minden
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMár nem csupán hangos geopolitikai tépelődések és szócsaták zajlanak Grönland körül: a jelek szerint az amerikai gazdasági szereplők is egyre konkrétabb lépéseket tesznek az ásványkincsekben gazdag sarkvidéki terület felé. Egy amerikai olajvállalat, a Greenland Energy ugyanis már fúrási munkálatokra készül, és az ehhez szükséges felszerelés egy részét a napokban engedély nélkül szállította partra Grönland keleti partvidékén. A lépés komoly diplomáciai és jogi kérdéseket vetett fel. A grönlandi kormányzat szerint tudomása van arról, hogy a projekthez kapcsolódóan felszereléseket mozgattak, tároltak és pakoltak partra, ám az ehhez korábban rendelkezésre álló engedély már nem volt érvényes. A hatóságok július végén ezért határozott figyelmeztetést küldtek az érintett vállalatnak.
Fotó: Ian Schofield / Shutterstock
Újra nő a feszültség Grönland körül
Az incidens különösen érzékeny időszakban történt, hiszen Donald Trump amerikai elnök hónapok óta nyíltan beszél arról, hogy az Egyesült Államoknak ellenőrzése alá kellene vonnia Grönlandot. Legutóbb – mint megírtuk – az ankarai NATO-csúcson vette elő Grönland ügyét, nem rejtve véka alá, hogy a stratégiai jelentőségű szigetnek szerinte az Egyesült Államok ellenőrzése alá kell tartoznia.
Ilyen előzmények után történt meg, hogy az amerikai Greenland Energy nevű vállalat fúrófelszereléseket pakolt parta a szigeten, a Jameson Land-medencében, olajkutatásra készülve. A vállalat szerint ez a terület a nyugati világ egyik legnagyobb, még feltáratlan hagyományos szénhidrogén-medencéje lehet.
A Jameson Land-medence egy hatalmas, rendkívül ígéretes és még fel nem tárt szárazföldi, szénhidrogénben gazdag terület Kelet-Grönland középső részén, több mint 8 400 négyzetkilométeren. Mivel több milliárd hordó olajegyenértékű potenciális tartalékokkal rendelkezik, jelenleg a nemzetközi kutatások középpontjában áll, és szabályozási viták tárgyát képezi.
A bökkenő csak az, hogy a cég jelenleg nem rendelkezik saját olajkitermelési engedéllyel Grönlandon. Ezt a nem elhanyagolható körülményt úgy próbálják áthidalni, hogy a projektben egy brit vállalat, a 80 Mile nevű cég működik közre, amely rendelkezik az érintett területhez kapcsolódó engedéllyel, illetve formálisan továbbra is vezeti az engedélyezési folyamatot. Egyszerűen szólva, a nemrég a logisztikai mutatványt végrehajtó cég papíron csak „betársulna” a brit vállalathoz, melynek elvben rendben vannak a papírjai.
A dologhoz azonban érdemes hozzátenni, hogy a 80 Mile nem is csinál belőle titkot, hogy a Greenland Energy kifejezetten a grönlandi olajkutatások céljából jött létre mint vállalat, és a cég néhány hónappal ezelőtt 70 millió dolláros befektetői gyűjtést szerzett a medencében végzendő kutatási munkálatok finanszírozására. Az tehát bizonyos, hogy nem véletlen egymásra találásról van szó a két vállalat esetében. A 80 Mile papírjaival Londonban, a tőzsde feltörekvő cégeit tömörítő platformján (AIM Market) és Frankfurtban is kereskednek.
A grönlandi ipari és ásványkincsügyi minisztérium szerint ugyanakkor a korábbi engedély alapján végzett logisztikai műveletek már nem tekinthetők jogszerűnek.
A hatóságok ezért azt közölték: a jövőben minden ilyen jellegű logisztikai műveletet előzetesen be kell jelenteni és jóvá kell hagyatni az ásványkincsügyi hatósággal.
A Greenland Energy szerint „az engedélyezési folyamat konstruktívan halad”, ám nem akarnak hónapokat veszíteni a rövid sarkvidéki munkaszezon miatt. Erről augusztus 6-án részvényesiket is tájékoztatták, jelezve, hogy a cég és a 80 Mile közös vállalata felelős az engedélyezési folyamatért, a vállalat pedig a háttérben
- a műszaki tervezés, az üzemkészség,
- a logisztika és az általános projektkoordináció feladatait támogatja.
„A projektvezetés és a grönlandi szabályozó és felügyeleti hatóságok közötti közelmúltbeli magas szintű találkozók konstruktívak voltak, és továbbra is biztatónak találjuk a fúráshoz szükséges fennmaradó engedélyek megszerzése felé tett előrelépést” - írják részvényesi tájékoztatójukban.
A vállalat érvelése szerint ha minden logisztikai előkészülettel megvárnák a végleges engedélyeket, az szükségtelenül késleltetné a munkálatokat, ráadásul az északi-sarki időjárási körülmények miatt rendkívül szűk az az időablak, amelyben a helyszíni műveletek elvégezhetők.
A grönlandi önkormányzat nem osztja a válallat lelkesedését
Talán nem is meglepő, hogy a grönlandi álláspont ennél finoman szólva is árnyaltabb. A Grönland energetikai ügyeivel foglalkozó portálon megjelent friss helyzetjelentés szerint a grönlandi szabályozóknak nem csak azzal van baja, hogy a Greenland Energy kész helyzet elé akarta állítani a helyi vezetést a berendezések partra szállításával. Ugyanis ettől a körülménytől függetlenül is
túlságosan feszítettnek látják azt az ütemtervet, ami mentén az amerikai-brit cégek társulása októberben végrehajthatja a próbafúrást, ami után az időjárási viszonyok változása miatt időn már nem lenne lehetőség.
Grönland külügy-, üzleti és ásványkincsekért felelős minisztere, Múte B. Egede a grönlandi KNR-nek elmondta, hogy a jelenlegi helyzet alapján az őszi fúrás „nem reális”. Jørgen T. Hammeken-Holm államtitkár ugyanilyen egyenes volt, a vállalat ütemtervét
túl optimistának
nevezve. Ezek akár arra is utalhatnak, hogy Grönlandon már tudják: a Greenland Energy idén biztosan nem fog próbafúrást végezni, amiből nem következik az, hogy 2027-ben nem végezhetné el a műveleteket – amire a grönlandi tisztviselők utalást tettek.
Egymilliárd dollárt élhet az olajvagyon
A tét nem pusztán politikai. Grönland a világ egyik legkevésbé feltárt, ugyanakkor ásványkincsekben potenciálisan rendkívül gazdag térsége.
A Jameson-medencében rejlő lehetséges szénhidrogén-vagyon értékét a projekt körüli becslések akár egymilliárd dollárra is teszik.
Ez ugyan nem jelenti azt, hogy ennyi értékű kitermelhető olaj bizonyítottan rendelkezésre áll, a potenciál azonban elegendő ahhoz, hogy az olajcégek és a geopolitikai szereplők figyelmét egyaránt felkeltse.
A sarkvidéki olaj kitermelése ugyanakkor rendkívül drága és technológiailag bonyolult vállalkozás:
- a szélsőséges időjárás,
- a rövid munkaszezon,
- a nehezen megközelíthető területek és a kiépítetlen infrastruktúra mind jelentősen növeli a költségeket.
Éppen ezért egy most megkezdett logisztikai előkészítés még nem jelenti azt, hogy rövid időn belül ipari méretű olajkitermelés indulhat Grönlandon.
A Greenland Energy tervei szerint azonban a további felszereléseket szállító hajók szeptember közepén indulhatnak útnak, a tényleges fúrások pedig akár októberben megkezdődhetnek. Ez már jóval több, mint egy távoli jövőbe mutató olajipari projekt: a vállalat konkrét időzítéssel készül a terepi munkára.
A vállalat által partra tett eszközök egy részéről készített felvétel:
Trump politikája árnyékot vet az olajprojektre
Az ügy azért váltott ki különösen nagy visszhangot, mert Donald Trump az elmúlt hónapokban egyértelművé tette: stratégiai és nemzetbiztonsági szempontból kulcsfontosságúnak tartja Grönlandot. Washington és Koppenhága között többször is diplomáciai feszültséget okoztak az amerikai elnök kijelentései. Dánia és a grönlandi vezetés egyaránt azt hangsúlyozza, hogy a sziget jövőjéről Grönlandnak és Dániának kell döntenie.
Az olajprojekt ezért akkor is politikai jelentőséget kap, ha a Greenland Energy azt állítja, hogy nincs közvetlen kapcsolat a fúrási tervei és Trump Grönlanddal kapcsolatos politikája között. Ugyanis a brit sajtó beszámolói szerint a vállalatnak több szála is vezet a Trump-adminisztrációhoz. A projekt támogatói között, illetve a vállalathoz kapcsolódó személyek között olyanok is feltűnnek, akiknek jelentős politikai vagy katonai hátterük van.
- Trump grönlandi különmegbízottja, Jeff Landry, Louisiana kormányzója korábban optimistán nyilatkozott a sarkvidéki olajkitermelés lehetőségéről, és azt állította, hogy Grönland „akár már jövőre olajat pumpálhat”.
- A Greenland Energy igazgatótanácsában Carol Craig, az amerikai haditengerészet veteránja is helyet kapott. A vállalat emellett Dr. Phil McGraw amerikai televíziós személyiséggel is szerződést kötött egy, az északi-sarki kutatásokról készülő dokumentumfilmre.
Mindez önmagában nem bizonyítja, hogy az olajprojekt az amerikai kormány Grönland-politikájának része lenne. A körülmények azonban hozzájárulnak ahhoz, hogy a projektet ne egyszerű kereskedelmi olajkutatásként kezeljék.
A legnagyobb kockázatot egyébként egyes szakértők nem is az olajfúrásban, hanem az engedélyezési folyamat megkerülésében látják. Például Scott Clancy, a kanadai Global Affairs Institute szakértője, a NORAD (Észak-amerikai légvédelmi parancsnokság) korábbi műveleti igazgatója szerint a felszerelések előzetes partra szállítása önmagában is üzenetet hordoz. Értelmezése szerint
a logisztikai infrastruktúra kiépítésével azt sugallhatják, hogy a vállalat akkor is végrehajtja a terveit, ha ehhez még nincs meg minden szükséges jóváhagyás.
Ez különösen problémás lehet egy olyan területen, ahol a természeti erőforrások feletti ellenőrzés szorosan összefügg a politikai önrendelkezéssel.
A szakértő szerint ugyanakkor
annak esélye továbbra is alacsony, hogy a konfliktus katonai összecsapássá fajuljon.
Az Egyesült Államok és Dánia egyaránt NATO-tag, a két ország hadseregei között pedig továbbra is szoros az együttműködés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mostani helyzetből ne fakadna komoly gazdasági politikai következmény.
A Greenland Energy számára pedig a következő hetek ezért különösen fontosak lesznek. Ha a szeptemberre tervezett újabb szállítások és a két hónapon belülre, októberre ígért fúrások valóban megkezdődnek, a grönlandi hatóságoknak már nem pusztán egy engedélyezési vitát kell kezelniük.
