Washington beszólt Kijevnek: tabu a kazah olaj, most állítsák le az orosz kikötők elleni légicsapásokat – Zelenszkij azonnal lépett, az ukrán elnök pontosan tudta, mi lesz, ha nem engedelmeskedik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságUkrajna leállította a kulcsfontosságú fekete-tengeri kikötőt, Novorosszijszkot használó, kazah olajat olajszállító tankerek elleni intenzív dróntámadásait, miután JD Vance amerikai alelnök a múlt hónap végén határozottan megkérte erre – közölték ukrán tisztviselők.
Washingtont aggasztotta, hogy Ukrajna tovább destabilizálja az olajpiacokat, és amerikai vállalatok érdekeit is sérti azzal, hogy olyan tankereket vesz célba, amelyek Kazahsztánból csővezetéken érkező kőolajat szállítanak a Kaszpi Csővezeték Konzorcium (CPC) oroszországi, novorosszijszki termináljáról. Ukrán tisztviselők és az ügyet ismerő más források szerint Vance egy július 31-i telefonbeszélgetés során arra kérte Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy állítsa le a támadásokat - értesült a Financial Times.
A Chevron és az ExxonMobil is benne van a buliban
A lap értesülései szerint Ukrajna beleegyezett abba, hogy nem veszi célba sem a CPC infrastruktúráját, sem a nem orosz hajókat, amennyiben azok nem állnak ukrán szankciók alatt, és nem szállítanak orosz olajat vagy más orosz rakományt.
Az amerikai Chevron és ExxonMobil energiaipari óriásvállalatok egyaránt részesedéssel rendelkeznek a CPC-ben, amely Kazahsztán legfontosabb olajexport-útvonala, valamint az azt ellátó nyugat-kazahsztáni olajmezőkben is.
- A Chevron 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az ország legnagyobb olajmezőjében, a Tengizben,
- az Exxon részesedése 25 százalék.
Egy amerikai hivatalnok a lapnak megerősítette, hogy a Trump-adminisztráció felszólította Ukrajnát: ne támadjon nem orosz hajókat a Fekete-tengeren, illetve ne vegye célba a CPC infrastruktúráját.
Az adminisztráció a CPC-re úgy tekint, mint a kazahsztáni eredetű energia európai piacokra juttatásának létfontosságú útvonalára, amely alternatívát jelent az orosz energiaellátással szemben
– mondta a tisztviselő.
A széteső olajpiacnak nagyon kell a kazah olaj
Vance kérése nem az első eset, hogy amerikai tisztviselők megpróbálták eltántorítani Ukrajnát az amerikai üzleti érdekeltségek elleni oroszországi támadásoktól.
- Februárban Olha Sztefanisina, Ukrajna akkori washingtoni nagykövete azt mondta, hogy démarche-t – vagyis hivatalos rosszallást kifejező diplomáciai jegyzéket – kapott az amerikai külügyminisztériumtól, miután Ukrajna tavaly év végén dróntámadást hajtott végre Novorosszijszk kikötője ellen.
- Ukrajna múlt havi támadásai a CPC terminálja ellen – az Azovi-tengeren közlekedő orosz hajók elleni intenzív hadjárattal együtt – komoly fennakadásokat okoztak.
- Kazahsztán többször is kénytelen volt leállítani a Novorosszijszkba irányuló olajszállítást, miközben a tengeri fuvardíjak és a biztosítási költségek több mint kétszeresükre emelkedtek.
- A Kpler energiaáramlásokat követő adatai szerint ennek következtében a CPC júliusban mindössze napi 1,3 millió hordó olajat rakodott hajókra.
- Ez több mint napi 300 ezer hordóval maradt el az előző havi mennyiségtől, májushoz képest pedig napi 600 ezer hordós visszaesést jelentett.
A kazah kőolaj különösen fontossá vált a világpiacon, mivel az iráni háború következtében továbbra is korlátozottak a közel-keleti szállítások. A támadások során július 17-én eltaláltak egy, az Exxon által bérelt tankert is, miközben az a CPC termináljánál rakodásra várakozott. Vance a Trump-adminisztráció orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikájának egyik legbefolyásosabb – és időnként leginkább vitatott – szereplője.
Emlékezetes módon 2025 februárjában, első ovális irodai találkozójukon keményen rendreutasította Zelenszkijt.
Vance az év elején azt mondta, hogy a Kijevnek nyújtott katonai támogatás leállítása „az egyik olyan dolog, amelyre a legbüszkébb vagyok abból, amit kormányzatként tettünk”.
Kijevnek viszont nagyon kellenének a Patriot rakékák
Az ukrán álláspontot ismerő egyik forrás szerint Kijev azért egyezett bele a Trump-adminisztráció kérésébe, mert amerikai engedélyt szeretne szerezni Patriot elfogórakéták ukrajnai gyártásához. Emellett abban is reménykedik, hogy még a tél előtt több száz ilyen rakétát vásárolhat, amikor várhatóan Oroszország fokozza majd a létfontosságú infrastruktúra elleni légitámadásait.
Az ukrán elnöki hivatal szerint Zelenszkij a július 31-i telefonbeszélgetésen azt mondta Vance-nek, hogy a Patriot rendszerek és a légvédelem jelentik Kijev „legfontosabb prioritását”.
Ukrajna eközben más területeken fokozta az orosz energetikai infrastruktúra elleni hadjáratát: ebben a hónapban három, Oroszország területének mélyén fekvő olajfinomítót támadott meg. A csapások az orosz finomítói kapacitás jelentős részét kiiktatták, ami arra kényszerítette Moszkvát, hogy felfüggessze az üzemanyag-exportot, és egyúttal felfelé irányuló nyomást gyakorolt a dízel és a benzin világpiaci árára.
