Bemutatták a pusztító tervet: ez lehet az utolsó csapás – ősszel eljöhet az orosz-ukrán háború vége, Putyin kezdhet aggódni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságUkrajna szerint az energiaháború döntheti el a konfliktus kimenetelét. „Putyin azt akarja, hogy társadalmunk belefáradjon a háborúba, és nyomást gyakoroljon a vezetésre a kapituláció érdekében” – fogalmazott Smihal az interjúban. Hozzátette: Ukrajna válaszul orosz energetikai létesítményeket támad, elsősorban olajfinomítókat. Kijev hosszú hatótávolságú csapásai az ukrán vezetés szerint már az orosz finomítói kapacitások mintegy 40 százalékát érintették, ami egyre komolyabb üzemanyag-ellátási problémákat okoz Oroszországban.
Fotó: AFP
Újabb kemény télre készül Kijev
Smihal szerint Ukrajna abban bízik, hogy az orosz olajipart érő támadások, valamint a nyugati szankciók együtt arra kényszeríthetik Vlagyimir Putyint, hogy már ősszel lezárja a háborút. Ha azonban ez nem történik meg, Ukrajnának újabb, az energetikai infrastruktúra elleni orosz támadásokkal kell szembenéznie a télen.
A tavalyi orosz légicsapások súlyos károkat okoztak az ukrán energiaellátásban, több városban hosszú időre megszűnt az áram- és fűtésszolgáltatás.
A miniszter szerint Moszkva idén új célpontokra összpontosíthat. „Tavaly télen az elektromos hálózatot és a fűtési rendszereket támadták. Most az a céljuk, hogy megsemmisítsék a vízellátást. Áram nélkül még túl lehet élni néhány napot, de víz és csatornarendszer nélkül három napnál tovább nagyon nehéz” – mondta.
Ukrajna túlélési esélyeit jelentősen befolyásolja a légvédelem állapota is. Kijev a Patriot rendszerekhez szükséges PAC–3 elfogórakétákból mintegy 300 darabot szeretne beszerezni, amelyekkel az orosz ballisztikus rakéták ellen védekezhetne, ezen túl – mint megírtuk a Világgazdaság oldalán – a Freya nevű önálló európai rakétavédelmi program élére állna.
Az ukrán energiatermelés a töredékére esett vissza
Az orosz támadások jelentősen visszavetették Ukrajna energiatermelési képességeit. A Krím 2014-es orosz megszállása és a kelet-ukrajnai háború kezdete előtt
- az ország mintegy 54,5 gigawatt villamosenergia-termelő kapacitással rendelkezett;
- az orosz invázió ezt 32 gigawattra csökkentette, többek között azért, mert Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai létesítmény kiesett az ukrán energiarendszerből.
Smihal szerint az idei téli támadások után az ukrán energiatermelés már csak körülbelül 12 gigawatt volt, miközben mintegy 6 gigawattos hiány alakult ki. Emiatt az országban rendszeres időszakos áramszüneteket kellett bevezetni.
Az Európai Energiaközösség által kezelt Ukrajna Energiatámogatási Alapba eddig 40 ország és szervezet mintegy 2,1 milliárd eurót fizetett be. A miniszter szerint Ukrajnának további 500 millió euróra lenne szüksége még a tél előtt az energiarendszer megerősítéséhez. Emellett mintegy 400 millió euró kellene az állami gázipari vállalat, a Naftogaz helyreállításához is, amely szintén orosz támadások célpontja volt.
Az ukrán energiaügyi miniszter szerint a legkedvezőbb forgatókönyv az lenne, ha Putyin felismerné, hogy nem tudja megnyerni a háborút, és ősszel békemegállapodás születne. Erre azonban jelenleg kevés jel utal.
Nem elég korszerű a NATO Ukrajnának?
Ukrajna korábbi főparancsnoka, jelenlegi londoni nagykövete, Valerij Zaluzsnij kijevi diplomaták előtt kijelentette, hogy Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja, mivel szerinte a szövetség ideológiái elavultak. Zaluzsnij arra szólította fel Kijevet, hogy inkább más biztonsági garanciák megszerzésére törekedjen. Zaluzsnij szerint az egyik fő akadály az ukrán és a NATO-tagállamok hadserege közötti különbség. Úgy véli, az ukrán fegyveres erők olyan fejlődési szintet értek el, amelyet nehéz lenne beilleszteni egy olyan szövetségbe, amely szerinte részben még a második világháború korából származó katonai elvekre épül – részleteket cikkünkben talál.
