Döbbenetes üzenet érkezett Pekingből: egészen Kínáig jutott Magyar Péter fenyegetőzése – „Magyarország csapdát állított a kínai vállalatoknak”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Magyarország csapdát állított a kínai vállalatoknak” – ezzel a címmel jelent meg egy átfogó elemzés a kínai sajtóban az elmúlt hónapok magyarországi eseményeiről. A cikk szerint az áprilisi országgyűlési választás óta gyökeresen megváltozott a kínai vállalatok szabályozási környezete. Míg az előző kormány alatt kedvezőbb szabályozással találkozhattak a távol-keleti cégek, az új hatalom már kevésbé együttműködő. A lap szerint a Magyarországon tapasztalt új helyzet figyelmeztető jel lehet a kínai vállalatok európai terjeszedése szempontjából is.
Döbbenetes üzenet érkezett Pekingből: egészen Kínáig jutott Magyar Péter fenyegetőzése – „Magyarország csapdát állított a kínai vállalatoknak”
A 36Kr kínai gazdasági-elemző hírportál szerint azok a vállalatok, amelyeket három-öt évvel ezelőtt még kiemelt vendégként fogadtak,
mára nyilvános vizsgálatok célpontjaivá váltak a kormányváltást követően.
Az események közvetlen kiváltó okaként a cikk az idén februárban történt esetet jelöli meg, amikor a Semcorp debreceni üzeme közelében feltételezett vegyianyag-szivárgás történt. A helyszínre érkező ellenőrök egy gőzölgő, szúrós szagú, ismeretlen folyadékot észleltek, amely a talajba szivárgott. A cég akkori közleménye szerint a kifolyt anyag mindössze veszélyes összetevőket nem tartalmazó kondenzvíz volt. A hatósági mintavétel eredménye azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatta.
A szivárgást követően a magyar környezetvédelmi hatóság rendszeresen vett mintákat a monitoringkutakból, csapadékvíz-tározókból és folyékonyhulladék-tartályokból. A vizsgálati jelentés szerint a gyárterület alatti talajvíz alumíniumkoncentrációja elérte a literenkénti 2,676 millió mikrogrammot, miközben a helyi jogszabályi határérték mindössze 200 mikrogramm literenként. Ez több mint 13 ezerszeres határérték-túllépést jelent. Emellett több mint tízféle nehézfémet és egyéb elemet – köztük arzént, ólmot, kadmiumot, nikkelt, kobaltot, cinket, krómot és lítiumot – mutattak ki. A jelentés szerint ezek többsége nem természetes eredetű, a szennyezés forrását pedig egyértelműen az üzem azon központi termelési területéhez kötötték, ahol vizes alumínium-oxid-oldatot használnak. A szankciók gyors egymásutánban érkeztek, és júliusban végül a termelést, az üzemeltetést, a takarítást és a raktározást egyaránt le kellett állítani.
Az ügy a magyar belpolitikában is vihart kavart. A Tisza Párt elnöke és hivatalban lévő miniszterelnök, Magyar Péter az eset kapcsán Papp László debreceni polgármester lemondását is követelte. A lap felidézte, hogy öt évvel korábban Papp maga is azok között volt, akik politikai támogatásukról biztosították a Semcorp beruházását, az alapkőletételi ünnepségen az akkori külügyminiszterrel, Szijjártó Péterrel együtt vett részt.
A debreceni üzem a Semcorp első Kínán kívüli gyártóbázisa. A beruházás tervezett összértéke mintegy 340 millió euró volt, amelyhez a magyar állam összesen körülbelül 36 millió eurónyi támogatást biztosított.
A botrány kirobbanása után Papp gyorsan igyekezett elhatárolódni a Semcorptól. A vállalat hivatalos közleményében bejelentette, hogy belső vizsgálatot indít a debreceni gyárban feltárt, határértéket meghaladó szennyezés ügyében, független szakértők bevonását tervezi, és továbbra is együttműködik az illetékes hatóságokkal. Helyi tisztviselők szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az üzem hosszabb ideig zárva marad. A felszín alatti vizek kármentesítése rendkívül hosszadalmas folyamat lehet, így rövid távon nincs reális esély a termelés újraindítására.
Már nincs kiemelt helyzetben az akkumulátoripar
A 36Kr felidézte, hogy az Orbán-kormány az akkumulátoripart az ország egyik stratégiai pillérévé tette. A kiemelt ügykezelés, valamint a beruházásösztönzés eredményeként néhány év alatt mintegy 26 milliárd eurónyi külföldi tőke áramlott a magyar akkumulátoriparba.
Ebből a CATL 7,34 milliárd eurót fektetett debreceni beruházásába, amely Magyarország történetének legnagyobb egyedi beruházásává vált. Ezt követően olyan kínai vállalatok is megjelentek az országban, mint az EVE Energy, a Sunwoda és a Semcorp. Magyarország néhány év alatt Európa második legnagyobb hajtóakkumulátor-gyártó országává vált.
A mézeshetek azonban nem tartottak sokáig, ugyanis áprilisban parlamenti választást tartottak Magyarországon. A kampányban valamennyi, környezetszennyezéssel kapcsolatos botrány napirendre került.
A 36 Kr úgy fogalmazott, hogy az új kormány gyorsan látványos intézkedéseket kívánt felmutatni, és Magyar Péternek szüksége volt olyan területre, ahol rövid távon is eredményeket tud demonstrálni, miközben a gazdaság fellendítése hosszabb időt igényel. Figyelme ezért a kínai jármű- és akkumulátorgyárak felé fordult.
Egy, a lapnak név nélkül nyilatkozó magyar gazdaságpolitikai kutató szerint az akkumulátoripar támogatása Magyarországon már szélsőséges méreteket öltött, miközben figyelmen kívül hagyták az ágazat hazai fejlesztésének három alapvető strukturális korlátját: a szakképzett műszaki munkaerő súlyos hiányát, a korlátozott vízkészleteket és a megújulóenergia-kapacitások elégtelenségét. A kutató szerint az Európai Bizottság is ösztönző szerepet játszott a magyar akkumulátoripar gyors bővülésében.
Ha kizárólag az lenne a cél, hogy minél gyorsabban elérjük a klímasemlegességet, egyszerűen lehetne akkumulátorokat importálni Kínából, Japánból és Dél-Koreából. Az EU magyarországi akkumulátoripart támogató politikájának alapvető célja az európai autóipar védelme. Ez önmagában legitim törekvés, de nem történhet a környezet feláldozása árán
– fogalmazott.
A magyarországi politikai átrendeződés közepette a hazánkban működő kínai autó- és akkumulátorgyártók helyzete nagyjából három kategóriába sorolható:
- Az elsőbe a Semcorp tartozik: az üzemet bezárták, büntetőeljárás indult, a felszín alatti vízkészlet kármentesítése beláthatatlan ideig tarthat, a második ütemű bővítés pedig egyelőre lekerült a napirendről.
- A második kategóriába a nagy, meghatározó gyártók tartoznak: kaptak ugyan büntetést, de alapvető működésük egyelőre nem került veszélybe. A CATL-t idén májusban szabálytalan kibocsátás miatt megfosztották az ipari szennyvíz előkezelésére vonatkozó engedélyétől, bírságot helyeztek kilátásba, és határidőhöz kötött környezetvédelmi korrekciót, illetve ismételt ellenőrzést írtak elő. Bővítési terveit szintén újraértékelik a hatóságok, a termelés azonban legalább tovább folyhat.
- A harmadik kategóriába az olyan, még építés alatt álló projektek sorolhatók, mint az EVE Energy beruházása. A vállalat mintegy 1,3 milliárd eurós debreceni gyárát a tervek szerint 2027-ben helyeznék üzembe, és a BMW számára szállítana akkumulátorokat. Az akkumulátoripari beruházások általános szabályozási szigorítása miatt azonban várhatóan ismét felülvizsgálják a környezeti hatásvizsgálatokat és az engedélyeket, az engedélyezési folyamatok pedig elhúzódhatnak.
A kormány szeptemberben egy új, legfelső szintű hatóság létrehozását is tervezi, amely a környezetszennyező iparágak ellenőrzéséért és szankcionálásáért felelne. Emellett azt is kezdeményeznék, hogy a környezetvédelmi bírságokat a jelenlegi fix összegek helyett a vállalatok árbevételének meghatározott százalékában állapítsák meg.
A kínai portál felidézte, hogy nemcsak az akkumulátorgyártók kerültek nehéz helyzetbe, a BYD Szegeden épülő autógyára is problémákkal szembesül. Július 15-én Szijjártó Péter, aki közel tizenkét éven át az Orbán-kormány „keleti nyitás” politikájának egyik fő irányítója volt külügyminiszterként, lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, és csatlakozott a BYD-hez.
Öt nappal később a Magyar-kormány bejelentette a BYD magyarországi projektjének vizsgálatát, és közölte, hogy felülvizsgálja az Orbán-korszakban a multinacionális vállalatoknak biztosított valamennyi támogatást, adókedvezményt és környezetvédelmi mentességet.
Szomorú tanulság a magyar helyzet a kínai sajtó szerint
A kínai lap szerint a külföldi piacokra terjeszkedő kínai vállalatok számára a magyarországi helyzet tanulsága egyértelmű: az európai szakpolitikák folytonossága nem feltétlenül olyan erős, mint Kínában. Az egyes politikai pártok eltérő társadalmi csoportok érdekeit képviselik, ezért egy kormányváltás után számos korábbi döntést és megállapodást újraértékelhetnek.
A 36Kr következtetése az, hogy a szabályoknak való megfelelés egy vállalat számára nem pusztán költségtényező, hanem a hosszú távú működés egyik alapfeltétele. A szabályok betartásának bármilyen hiányossága, amely a cég számára kedvező politikai környezetben még kezelhetőnek tűnik, a politikai széljárás megváltozásakor akár a vállalat működését fenyegető kockázattá is válhat. És a „zöld folyosókon” keresztül megszerzett gyors piacra lépés árát később könnyen kamatostul kérhetik vissza.
