Súlyos élelmiszerválság fenyeget: döbbenetesen lemaradt Európa a tervektől, Magyarországnak is van oka az aggodalomra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelentősen eltért a kitűzött pályáról a globális élelmiszerrendszer: a jelenlegi folyamatok alapján a világ országainak többsége nem teljesíti a 2030-ra vállalt célokat – állapította meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO által ismertetett legfrissebb értékelés. A Food Systems Countdown Initiative kutatói 197 ország teljesítményét vizsgálták 44 mutató alapján. Az elemzés az étrend és az egészség mellett a mezőgazdaság környezeti terhelésére, a vidéki megélhetésre, a kormányzás minőségére és az élelmiszer-ellátás ellenálló képességére is kiterjedt.
A harminc, konkrét globális céllal összevethető mutató közül mindössze egyet – a mobiltelefon-előfizetések számánál, amelyet az összekapcsoltság és a válságállóság egyik közelítő mutatójaként használnak – teljesített már a legtöbb ország. Huszonkét területen az államok kevesebb mint harmada érheti el a kitűzött célt 2030-ig.
Mezőgazdaság: Európa is messze van a céloktól
Európa ugyan a világ más térségeinél közelebb áll az élelmezési és fenntarthatósági vállalások teljesítéséhez, ez azonban korántsem jelent jó bizonyítványt. A FAO közlése szerint a kontinensen tizenkilenc mutató célértéke vált elérhetetlenné 2030-ra a jelenlegi folyamatok folytatódása esetén.
A Nature Food folyóiratban megjelent kutatás szerint Európában is komoly a lemaradás a mezőgazdasági vízfelhasználás és a növényvédő szerek alkalmazása terén. Ráadásul több mutató világszerte nem egyszerűen stagnál, hanem rossz irányba változik:
- növekszik az ultrafeldolgozott élelmiszerek értékesítése és az agrárágazat vízigénye,
- miközben romlik a civil társadalom részvétele és a kormányzati elszámoltathatóság.
Ez az Európai Unió számára azért is figyelmeztető, mert a közösség saját agrár- és élelmiszer-politikájában 2030-ra többek között a vegyszerhasználat jelentős mérséklését, a műtrágya-felhasználás visszafogását és az ökológiai gazdálkodás területének növelését tűzte ki. Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor az uniós növényvédőszer-értékesítés 2024-ben mintegy 316 ezer tonnára nőtt, ami 8 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest.
Magyarországon a megfizethetőség a kritikus pont
A kutatás közleménye nem közöl külön magyar országprofilt, ezért abból önmagában nem állítható fel magyar rangsor. Az Eurostat adatai azonban azt mutatják, hogy a FAO által kiemelt egyik legsúlyosabb problémának, az egészséges étrend megfizethetőségének Magyarországon is erős a társadalmi vetülete.
Az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka 2024-ben anyagi okból nem engedhetett meg magának minden második nap húst, halat vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét tartalmazó étkezést. A szegénységi kockázatnak kitett magyarok körében ez az arány 37,3 százalék volt, ami Szlovákia és Bulgária után a harmadik legmagasabb értéknek számított az unióban – derül ki az Eurostat összesítéséből. Az egészséges élelmiszerek drágulása nemcsak az éhezést és a hiányos táplálkozást súlyosbíthatja, hanem az elhízás terjedéséhez is hozzájárulhat. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások sok esetben olcsóbb, magas energiatartalmú, ugyanakkor kevés vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmazó termékekkel próbálják fedezni napi kalóriaszükségletüket - mutatott rá korábbi jelentésében az ENSZ.
A régiós probléma tehát nem feltétlenül az élelmiszer fizikai hiánya, hanem a megfelelő minőségű étrend elérhetősége. Szlovákia, Magyarország és Bulgária kiugró mutatói arra utalnak, hogy az élelmiszerárak, a jövedelmek és a szociális helyzet közötti feszültség Közép- és Kelet-Európában jóval erősebb lehet az uniós átlagnál.
Kucarcot vallottunk a kibocsátáscsökkentés terén
Az élelmiszerrendszerek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mérséklése mutatja az egyik legnagyobb lemaradást: a globális átlag 75 százaléknyira van a kitűzött céltól. A jelenlegi ütem alapján egyetlen ország sem teljesíti ezt a vállalást.
A kutatók számításai szerint a 2030-as cél eléréséhez éves szinten több mint 70 százalékos kibocsátáscsökkentésre lenne szükség. Ez a gyakorlatban már aligha megvalósítható. Még a 2050-es időtávhoz is évi 60 százalékot meghaladó változást tartanak szükségesnek, ami rendkívül gyors technológiai és szerkezeti átalakulást feltételezne.
A mezőgazdasági vízkivételt ugyancsak évente több mint 15 százalékkal kellene mérsékelni 2030-ig a legtöbb régióban. Ez Magyarország és a környező országok számára különösen fontos üzenet, hiszen az egyre gyakoribb aszályok miatt egyszerre nő az öntözés iránti igény és válik szűkösebbé a rendelkezésre álló vízkészlet.
A 2030-as céldátum elveszhet, de 2050 még menthető
A jelentés szerint a vizsgált mutatók mintegy fele globálisan már kedvező irányba változik, és hét területen az országok legalább harmada jó úton halad a 2030-as cél felé. A hosszabb, 2050-ig terjedő időszakban a vállalások jelentős része még teljesíthető lehet, ehhez azonban gyorsabb és következetesebb beavatkozások szükségesek. A FAO az egészséges étrend megfizethetőségét, az élelmiszer-bizonytalanság csökkentését, a kormányzati hatékonyság javítását és az élelmiszerrendszerek kibocsátásának visszafogását tekinti a legsürgetőbb feladatnak.
