Szélenergia mindenáron: buldózerekkel törölnék el a föld színéről a teljes falut, költöztetnék az embereket – túlélte a település a II. világháborút, a zöldítést már nem fogja
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMoerdijk, egy kis holland kikötőfalu lakói, amely túlélte a második világháborús bombázást, súlyos áradásokat, de most új egzisztenciális kihívással néznek szembe. A szélenergia beruházások bővítése céljából fel kell áldozni a falut, mert kell a terület, így a közösségnek szembe kell nézni azzal, hogy buldózerrel rombolják le nagymúltú települést– írja a France 24.
Moerdijk Hollandia déli részén, Észak-Brabant tartományban, Rotterdam és Antwerpen között fekszik. Elhelyezkedése gazdasági szempontból különösen értékes: a település közvetlenül kapcsolódik a vízi, vasúti és közúti szállítási hálózathoz, közvetlen szomszédságában pedig már most is jelentős kikötői és ipari övezet működik.
A holland kormány a térséget az ország jövőbeli energiaellátásának egyik legfontosabb csomópontjává, úgynevezett Powerport-régióvá kívánja fejleszteni. Az itt kialakítandó infrastruktúra az északi-tengeri szélerőműparkok által termelt villamos energia hálózatba kapcsolását, valamint a lakosság és az ipar áramellátását szolgálná – számolt be róla tavaly ősszel a DutchNews.
A jelenlegi tervek összesen körülbelül 700 hektárnyi új területet igényelnek, amelyből mintegy 450 hektárt Moerdijk községben alakítanának ki. Ehhez a falu teljes felszámolására van szükség. A holland lapok szerint az eredeti elképzelések ennél is nagyobb, mintegy 1300 hektáros fejlesztésről szóltak, ezt szűkítették 700 hektárra a holland központi kormány, Észak-Brabant tartomány és a helyi önkormányzat közötti egyeztetéseken.
A területből mintegy 230 hektárt három új energetikai állomás foglalna el. A TenneT holland hálózatüzemeltető egy új, 380 kilovoltos nagyfeszültségű alállomást is építene a térségben – írta az Omroep Brabant.
A fejlesztési elképzelések között szerepel a közeli geertruidenbergi alállomás bővítése, hidrogénüzemek létesítése, valamint a Delta Rhine Corridor vezetékrendszer kiépítése is. A folyosón hidrogént és ammóniát szállítanának Rotterdam kikötőjéből Hollandia belső területei, illetve a német iparvidék felé – ismertette a DutchReview.
A falu eltűnésével nemcsak lakóházakat bontanának le:
- megszűnne az iskola,
- eltűnnének a játszóterek és a közösségi terek,
- az itt élő családok pedig szétszóródnának a környező településeken – írta a helyi, brabanti média. A France 24 által megszólaltatott lakók attól tartanak, hogy a házak pénzbeli értékét ugyan ki lehet fizetni, egy több generáción át kialakult közösséget nem lehet anyagilag kárpótolni
A szélenergia megítélése is vegyes, Magyarországon is felpörgetik a telepítést
Moerdijk a második világháború pusztítását is túlélte, most azonban a holland energia- és iparpolitikai tervek miatt szűnhet meg. Végleges döntés még nem született, így a falu lakói továbbra is bizonytalanságban várják, hogy az energetikai átállás valóban eltörli-e otthonukat a térképről. Eközben az Egyesült Államok inkább fizet egyes európai vállalatoknak, hogy elhagyjanak a tengerentúli szélenergia beruházásaikkal, írtuk korábban. A német RWE energetikai vállalat felhagy amerikai tengeri szélerőmű-projektjeivel, miután 1,2 milliárd dolláros (mintegy 370 milliárd forint) megállapodást kötött Donald Trump kormányzatával.
Itthon is felpörgetnék a szélenergia-erőművek termelésért, az infrastruktúra-fejlesztést. Magyar Péter miniszterelnök közölte, hogy augusztus 31-ig kiírják a szélenergia-kapacitások létrehozását segítő pályázatot. Az állam minden ilyen beruházásban tulajdonosként is meg kíván jelenni, sőt, a hasznukból az önkormányzatoknak is részesülniük kell, derül ki a kormányfő által múlt héten szerdán bejelentett, 868 milliárd forintos átfogó energiafejlesztési tervből. A miniszterelnök július végén, Pakson tartott sajtótájékoztatóján is a szélerőművek fejlesztése mellett érvelt, mivel szerinte a mostani helyzet egyértelműen megmutatta, hogy Magyarországon hiányzik a megfelelő szélerőművi kapacitás.
Ezért döntött úgy a kormány, hogy 2030-ig Paks teljesítményének kétszeresével, 4000 MW-tal bővítené a hazai szélenergia-termelést. A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy az előző kabinet nem fordított kellő figyelmet erre a területre, ezért most gyors ütemű fejlesztésekre van szükség. Magyar Péter szavait éppen Németország példája cáfolja. Az előző hónap hőkupolás időjárásakor volt olyan nap, amikor a német szélerőművek alig több mint 10 százalékos kapacitáskihasználtsággal működtek. Vagyis hiába építene a kormány a következő években további 4000 MW szélerőmű-kapacitást idehaza, a mostanihoz hasonló hőségben ez aligha jelentene érdemi megoldást.
