Románia fittyet hány a klímaválságra: három szénerőművet is beizzít az esti csúcs miatt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságRománia visszakapcsol három széntüzelésű erőművi blokkot az energiafogyasztási csúcsok idejére – írja az Adveraul. Az érintett egységek a romániai Complexul Energetic Oltenia tulajdonában lévő erőművekhez tartoznak: újraindítják a rovinari erőmű 5-ös és 6-os blokkját, valamint a turceni erőmű 5-ös blokkját. A szénerőművekre vonatkozó lépés hátterében az áll, hogy a román villamosenergia-piac az elmúlt időszakban jelentős árvolatilitással és magas árakkal szembesült, miközben a hatóságoknak elegendő termelőkapacitást kell biztosítaniuk a rendszer stabil működéséhez.
Fotó: Cristi Dangeorge / Shutterstock
Kellenek a szénerőművek: a cernavodai atomerőmű kiesése is növeli a nehézségeket
A széntüzelésű blokkok elsősorban azokban az időszakokban kapnak szerepet, amikor a megújuló energiaforrások – különösen a nap- és szélerőművek – termelése visszaesik. Ez jellemzően az esti órákban vagy kedvezőtlen időjárási körülmények között fordul elő.
A három blokk újraindítása olyan időszakban történik, amikor a román energiarendszer több párhuzamos kihívással is szembesül. Ezek közül az egyik legfontosabb a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának tervezett leállítása, amelyet korszerűsítési munkálatok miatt vonnak ki ideiglenesen a termelésből.
A reaktor mintegy 700 megawatt beépített teljesítménnyel rendelkezik, így kiesése érezhetően csökkenti Románia rendelkezésre álló villamosenergia-kapacitását.
A rovinari két blokkja és a turceni 5-ös blokk együttes teljesítménye megközelíti ezt a szintet, ezért a három egységet tartalék kapacitásként kezelik az energiarendszer egyensúlyának fenntartására.
Újra vita tárgya a szénkivezetés ütemezése
Románia közben továbbra is végrehajtja energiaátmeneti programját: az ország az európai kötelezettségvállalások és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében vállalta a széntüzelésű energiatermelés fokozatos megszüntetését.
Az energiaválság, az emelkedő áramárak és az ellátásbiztonsági kockázatok azonban újraindították a vitát arról, hogy nem kellene-e meghosszabbítani egyes szénerőművek működését. Több politikus és iparági szereplő szerint túl gyors a kivezetés üteme, és az ország olyan kapacitásokat zárhat be, amelyek pótlása még nem biztosított.
- A támogatók szerint a bezárások időzítését addig kellene módosítani, amíg elegendő új gázerőmű, nukleáris kapacitás, megújuló energiatermelő egység és energiatároló rendszer nem áll rendelkezésre.
- Az Európai Bizottság ugyanakkor azt várja el Bukaresttől, hogy tartsa magát a vállalt dekarbonizációs menetrendhez, amely az uniós kibocsátáscsökkentési célok és az európai források lehívásának egyik feltétele.
A vita lényege így nem az, hogy Románia hosszú távon elhagyja-e a szenet, hanem az, hogy milyen ütemben hajtható végre az átállás úgy, hogy közben ne sérüljön az energiabiztonság és ne nőjön az importfüggőség.
Ráadásul a román parlament által augusztus 5-én elfogadott, a fűtési és hűtési szektor dekarbonizációját célzó törvény további energiahatékonysági intézkedéseket is tartalmaz. A jogszabály szerint 2030 végéig kötelezővé válik az egyedi hő- és melegvízmérők felszerelése azokban a társasházakban, amelyek központi távhőrendszerhez csatlakoznak.
