Nagyon megszedi magát egy uniós tagállam a Duna alacsony vízállásán: bevallották, hogy mennyit kaszálnak – „Kihasználjuk a helyzetet, több millióval keresünk többet!”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBulgária naponta már 32–33 ezer megawattóra villamos energiát exportál, amire korábban nem volt példa – írta a Novinite . A Duna alacsony vízállása miatt kialakult regionális energiaválság így komoly üzleti lehetőséget teremtett a bolgár energiatermelőknek: a többletbevétel már több millió levára rúg.
A bolgár energiaügyi tárca szerint az ország azért tudta kihasználni a rendkívüli helyzetet, mert erős villamosenergia-összeköttetésekkel rendelkezik a környező államok felé. Ezeken keresztül gyorsan növelni lehetett a kivitelt, amikor Magyarországon és Romániában hirtelen megugrott az importigény.
Soha nem látott mennyiségű áramot visznek ki a vízhiány miatt
Az export napi 32–33 ezer megawattórás szintje nem egyszerűen magas, hanem történelmi rekord. A bolgárok gyakorlatilag teljesen kihasználják a rendelkezésükre álló határkeresztező kapacitásokat, miközben a környező országokban az energiakereskedők egymással versenyeznek az elérhető villamos energiáért.
Korábban a Világgazdaság is beszámolt arról, hogy magyar és román kereskedők 3500–4000 megawattnyi kapacitásra és villamos energiára nyújtottak be igényt Bulgáriában. Dimitar Zarcsev, a bolgár villamosenergia-rendszerirányító központi diszpécserszolgálatának igazgatója akkor úgy fogalmazott, pályafutása során még nem látott hasonlót.
A szakember szerint az exportlehetőségeket gyakorlatilag teljes egészében kihasználták. Bulgária a paksi és a romániai cernavodai atomerőmű termelésének visszafogása után vált a térség egyik legfontosabb villamosenergia-forrásává – írtuk korábbi cikkünkben.
A szomszédok válsága milliókat hoz Bulgáriának
A helyzet nyertesei a bolgár energiatermelők és kereskedők. Az ország nemcsak a megszokottnál jóval több villamos energiát értékesít, hanem a kereslet megugrásából és a regionális piaci viszonyokból is profitál. A bolgár energiaügyi vezetés szerint az exportból származó extra bevétel már milliós nagyságrendű levában.
A bolgár rendszer azért is bizonyult ellenállóbbnak, mert nem kizárólag egyetlen termelési forrásra támaszkodik. A Marica Iztok 2 szénerőmű öt blokkja termel, a víztározók megfelelően fel vannak töltve, a vízerőművek pedig szükség esetén tovább növelhetik teljesítményüket. A Kozloduji Atomerőmű ráadásul a jelenlegi vízállás mellett is teljes, kétezer megawattos kapacitással működhet.
A bolgár atomerőmű hűtési rendszere eltér a paksi és a cernavodai létesítményétől:
- a reaktorok hűtését zárt körök,
- tartalék vízkészletek,
- csatornák és kutak segítik,
ezért a Duna vízszintjének csökkenése nem gyakorol rá olyan közvetlen hatást.
Ha azonban a rendkívüli vízhiány tartósan fennmarad, Bulgáriában is szükségessé válhat a termelés mérséklése. Egyelőre viszont Szófia van kedvezőbb helyzetben: miközben Magyarország és Románia az energiakiesés pótlásáért küzd, a bolgárok rekordmennyiségű áramot exportálnak, és több millió leva többletbevételt könyvelhetnek el.
