Ebből lehet a következő Paks: újabb atomerőműnél számolnak a teljes leállítás forgatókönyvével – jön csapadék, de kimondták a szomorú igazságot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA meteorológiai előrejelzések és az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint a hét második felében egy frontrendszer éri el az Alpok térségét. Felső- és Alsó-Ausztriában, valamint az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtőjén helyenként 20-50 milliméter csapadék is hullhat záporok és zivatarok formájában. A németországi Duna-szakaszon ezzel szemben csak elszórt, gyenge záporokra lehet számítani. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem várható olyan kiterjedt, tartós esőzés, amely a teljes vízgyűjtő feltöltésével jelentős hullámot indítana el a Dunán, a vízállás nagyságrendi változására nincs kilátás.
Fotó: PrimeStockPhoto / Shutterstock
Enyhülhet az apadás, de a rekordalacsony vízállás megmarad
A Duna magyarországi szakaszán az elmúlt napokban történelmi mélységekbe süllyedt a vízállás, Komárom alatt több mérőállomáson is negatív rekordok dőltek meg. A külföldi vízgyűjtőkön lehulló csapadék hatására ugyanakkor már érzékelhető némi változás: Budapestnél és a felső magyarországi szakaszokon megindult egy centiméteres nagyságrendű stagnálás, illetve lassú vízszintemelkedés.
A Hydroinfo előrejelzése szerint a hétvégére érkezhet meg az alpesi csapadék teljes hatása, amely akár néhány tíz centiméterrel emelheti a Duna vízszintjét. Ez azonban várhatóan nem lesz elegendő ahhoz, hogy érdemben megszüntesse a tartósan alacsony vízállást.
A legfrissebb adatok alapján Budapesten a Duna vízállása jelenleg mintegy 18 centiméter, amely a következő napokban 20 centiméter körüli értékre emelkedhet. A hazai felső szakaszokon azonban továbbra is rendkívül alacsony értékeket mérnek: Nagybajcsnál például mínusz 32 centiméter körüli vízállást jeleznek.
A Duna vízállásának fontossága továbbra is kritikus fontosságú a Paksi Atomerőmű szempontjából is, melynél egyelőre sikerült elkerülni a teljes leállítást.
Csak átmeneti segítséget adhat az eső a Dunának
A Hydroinfo előrejelzése szerint az alpesi csapadék hatása a hétvégére érheti el Magyarországot, és az Országos Vízügyi Főigazgatóság előrejelzése szerint néhány tíz centiméteres vízszintemelkedést is okozhat a Duna vízállásában. A folyó vízszintje Paksnál elérte a mélypontját. Péntek-szombatra várható, hogy megérkezik az Alpokban lehulló eső első hulláma a hazai szakaszra. A tartósabb és biztosabb vízszint-emelkedés a jövő hét elejére realizálódhat jobban, ahogy a teljes vízszint növekedési hullám levonul a Dunán.
Ez azonban nem jelent valódi fordulatot, a Duna vízállása továbbra is az átlagosnál jóval alacsonyabb maradhat.
Budapesten jelenleg mintegy 18 centiméter körül alakul a folyó vízállása, amely rövid távon 20 centiméter közelébe emelkedhet. A hazai felső szakaszokon azonban továbbra is kritikus a helyzet: Nagybajcsnál például mínusz 32 centiméter körüli értékeket mérnek.
A Száva vízgyűjtőjén nincs utánpótlás
A helyzet még nehezebb a Száva térségében, ahol a meteorológiai modellek szerint a következő napokban nem várható számottevő csapadék.
A folyó forrásvidékén és középső szakaszain is jellemzően nulla milliméter körüli napi csapadékot jeleznek előre. Bár a hőség miatt helyenként kialakulhatnak rövid zivatarok (péntekre néhány mm csapadék várható), ezek nem képesek érdemben javítani a vízgyűjtő állapotán.
A tartós szárazság és a magas hőmérséklet miatt a folyók vízhozama továbbra is alacsony, ami az energiatermelés számára is egyre nagyobb kockázatot jelent.
A paksi korlátozás után a krškói erőmű is veszélyben lehet
Az alacsony Duna-vízállás miatt a Paksi Atomerőmű alig termel, s hamarosan hasonló problémával szembesülhet a Száva partján működő szlovén Krškói Atomerőmű is. Az üzem cikkünk készítésekor működik, de termelését tegnap 20 százalékkal kellett csökkenteni, miközben az alacsony vízállás miatt kénytelen használni a hűtőtorony-rendszerét.
A megoldás
- lehetővé teszi az erőmű működésének fenntartását,
- ugyanakkor csökkenti a hatékonyságot és a villamosenergia-termelést, mivel a hűtőtornyok működtetése többletenergiát igényel.
Az erőműnek szigorú környezetvédelmi előírásokat kell betartania: a Száva hőmérséklete a teljes keveredési ponton nem haladhatja meg a 28 Celsius-fokot, a folyó felmelegedése pedig nem lehet nagyobb napi 3 Celsius-foknál.
A Krškói Atomerőmű jelezte a hatóságoknak, hogy amennyiben a folyó vízhozama tovább csökken vagy a vízhőmérséklet emelkedik, szükségessé válhat a reaktorteljesítmény mérséklése.
A legrosszabb forgatókönyv szerint az erőmű fokozatos leállítása sem zárható ki, azaz sor kerülhet arra a forgatókönyvre, melyet Pakson a szakemberek meg is valósítottak, csak éppen az utolsó pillanatig, azaz a termelés teljes leállításáig nem kellett eljutni.
A rendkívüli időjárás egy ideje így már nem pusztán vízügyi probléma: egyre közvetlenebbül érinti a közép-európai energiatermelést is. A folyók alacsony vízállása korlátozza a hűtési lehetőségeket, miközben a nyári hőség miatt a villamosenergia-igény is jelentős, amire Magyarországon többek között önkéntes fogyasztáskorlátozásokkal reagálnak a gazdaság szereplői.
A következő napok csapadéka átmeneti segítséget jelenthet, de a jelenlegi előrejelzések alapján a térség vízhiánya továbbra is fennmarad. Az energiapiac számára ezért továbbra is kockázatot jelenthet, ha a folyók vízállása nem kezd tartósan emelkedni.
