Így pocsékolt el Románia eurószázmilliókat vízerőművekre – büntetőeljárást sürget a szakértő
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCsaknem félmilliárd eurónyi beruházás után is alig használható Románia szivattyús vízerőművi energiatároló rendszere – írta az Adevarul. Az ország hivatalosan 291,5 megawatt ilyen kapacitást tart nyilván, amely megközelítőleg 1500 megawattóra energia tárolására lenne alkalmas.
A számok mögött azonban jóval gyengébb teljesítmény áll. Cosmin Gabriel Pacuraru energetikai szakértő szerint Románia a gyakorlatban szinte egyáltalán nem rendelkezik működőképes szivattyús energiatárolással. Úgy látja, az ország olyan kapacitásokkal számol a kimutatásaiban és energiastratégiájában, amelyek nem vagy csak erősen korlátozottan képesek ellátni eredeti feladatukat.
A rendszer elvileg akkor tárolná el az energiát, amikor abból többlet van a hálózaton. Az olcsóbb időszakokban elektromos áram segítségével magasabban fekvő tározókba szivattyúznák a vizet, majd a fogyasztási csúcsok idején az ismét lefelé engedett vízzel termelnének villamos energiát. Ez különösen a nap- és szélerőművek terjedésével válik fontossá, mivel termelésük nem igazodik folyamatosan a fogyasztáshoz.
A kapacitás nagyobb része csak papíron létezik
A román rendszer legnagyobb elemét az Olt folyó alsó szakaszán működő, összesen kétszáz megawattos Ipotești–Izbiceni erőműlánc adja. Az öt létesítményt 2011 és 2014 között korszerűsítették, működési sajátosságaik miatt azonban szivattyús üzemben nem használhatók gazdaságosan.
A rendszer akkor válhatna teljesebbé, ha elkészülne az Islaz vízerőmű, amely a tervek szerint 2030-ban állhat üzembe.
Addig a hivatalosan nyilvántartott kétszáz megawattos kapacitás lényegében nem tölti be azt az energiatároló szerepet, amelyet a papírokon hozzárendeltek.
További 61,5 megawattnyi teljesítményt képvisel a Lotru térségében található három szivattyúállomás:
- Petrimanu 31,5 megawattos,
- Jidoaia 21 megawattos,
- Lotru-Aval pedig 9 megawattos.
A létesítmények az 1970-es évek végén épültek. Korszerűsítésükre a Hidroelectrica 2025-ben újabb, 97,88 millió euró értékű, áfa nélküli szerződést kötött. Pacuraru szerint ez azt mutatja, hogy a korábban már működőként feltüntetett kapacitások jelentős részére ismét komoly összeget kell fordítani.
A román kimutatásokban szerepel még a húsz megawattos Galceag és a tíz megawattos Săcuieu szivattyús létesítmény is. A névleges teljesítmények összeadásával jön ki a 291,5 megawatt, a szakértő szerint azonban ez nem azonos a ténylegesen és folyamatosan rendelkezésre álló energiatároló kapacitással.
Félmilliárd euró után is importálni kell a drága áramot
A kudarc különösen azért fájdalmas Romániának, mert a villamosenergia-rendszernek egyre nagyobb szüksége lenne szabályozható tárolókra. Napközben a naperőművek akár jelentős többletet is előállíthatnak, estére azonban visszaesik a termelés, miközben a fogyasztás megugrik. Működő tárolók hiányában Romániának ezekben az órákban gyakran drága villamos energiát kell importálnia. A szivattyús vízerőművek éppen ezt a problémát enyhíthetnék:
napközben eltárolhatnák az olcsóbb energiát, majd az esti csúcsban visszatáplálhatnák azt a hálózatba.
Păcuraru számításai szerint az évtizedek során a létesítményekre, a korszerűsítésekre és az újabb beruházásokra összesen megközelítőleg ötszázmillió eurót fordíthattak. Ennek ellenére Románia ma is csaknem nulla tényleges szivattyús tárolási teljesítménnyel rendelkezik – állítja.
Büntetőjogi vizsgálatot sürget a szakértő a vízerőművek miatt
A szakértő szerint az ügy már túlmutat a szakmai hibákon és a rossz beruházási döntéseken. Úgy fogalmazott, hogy csaknem félmilliárd eurót fektettek egy olyan kapacitásba, amellyel Románia már tizenkét évvel ezelőtt is büszkélkedett, miközben az ma sem tölti be megfelelően a szerepét.
„Ez büntetőjogi probléma” – állította Pacuraru, aki szerint ki kell deríteni, kik hozták meg a döntéseket, mire költötték el a pénzt, és miért nem működnek a hivatalosan rendelkezésre állóként feltüntetett létesítmények.
A szakértő tehát büntetőjogi kivizsgálást sürget, az Adevarul cikke ugyanakkor nem számolt be arról, hogy az ügyben már hivatalos nyomozás indult volna. Az állítás egyelőre Pacuraru szakmai és jogi értékelése.
Titokzatos energiaforrás mentette meg Romániát Cernavoda lezárása után: mindenki kérdőn néz a kormányra, Budapesten is
Miközben a magyar kormány Paks üzembentartásáért küzd, lejjebb a Dunánál szomszédunk már lekapcsolta reaktorait. A cernavodai atomerőmű üzemen kívül helyezése után azonnal, mint most kiderült, titokzatos energiaforrás kapcsolt be náluk, és ez azonnal kérdések özönét indította el – nem csak Romániában. Erről eddig miért nem tudtunk? És akkor miért kellett borsos áron energiát importálni?
