Újra nagyot lépett Magyarország szomszédja a zöldenergiában, az Apple is beszállt a projektbe: kétszer akkora, mint a magyar rekorder – Kapitány István is ilyet látna itthon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMegkezdte a kereskedelmi termelést a romániai Green Breeze szélerőmű, amely több mint 99 megawattos kapacitásával az ország egyik jelentős új megújulóenergia-projektje. Az Apple 12 évre szóló virtuális áramvásárlási szerződéssel kapcsolódik a projekthez, amely a magyarországi viszonyokhoz mérve is komoly méretű.
Kereskedelmi üzembe állt a Green Breeze szélerőmű a romániai Galați megyében, miután befejeződtek az építési és hálózati csatlakozási munkálatok, valamint a termelési tesztek. A profit.ro értesülései alapján a Cuca község területén található létesítmény több mint 99 megawatt beépített kapacitással rendelkezik, vagyis méretét tekintve nagyjából kétszerese a Magyarországon jelenleg működő legnagyobb szélerőműparknak.
Igaz, ez nem sokáig marad így, hiszen - mint megírtuk - gigantikus új erőmű épül Magyarországon egy százfős falu mellett – a Green Energy Investhor Zrt. nagyszabású, 499 MW-os szélerőműparkot épít Vadosfa térségében, amely éves szinten 1200 GWh villamosenergiát biztosít.
A projektet a svéd OX2 fejlesztette és építette, majd csaknem 214 millió euróért értékesítette a Nala Renewablesnek. Utóbbi a Trafigura és az IFM Investors közös vállalkozása. Az OX2 a megállapodás alapján a befejezést követően továbbra is üzemelteti a létesítményt.
Román zöldenergiára épít az Apple
A Green Breeze összesen 16 darab, egyenként 6,2 megawattos Vestas V162 szélturbinából áll. A projekt különlegessége, hogy a megtermelt villamos energiához az Apple is hosszú távú szerződéssel kapcsolódik: az amerikai technológiai vállalat 12 évre kötött virtuális áramvásárlási megállapodást.
Ez nem azt jelenti, hogy a Green Breeze által termelt áram fizikailag közvetlenül az Apple létesítményeibe kerül. A virtuális PPA pénzügyi konstrukció, amelyben az Apple egy előre rögzített vagy indexált áron kapcsolódik a szélerőmű termeléséhez, miközben az energia ténylegesen a nagykereskedelmi piacon kerül értékesítésre. Az árkülönbözetet a szerződés feltételei szerint a felek egymás között elszámolják.
A megállapodásnak az Apple számára az is fontos eleme, hogy a vállalat igazolást kap a megújulóenergia-termelés támogatásáról. Ez illeszkedik a technológiai óriás 2030-ra kitűzött céljához, amely szerint teljes működését és a termékeihez kapcsolódó villamosenergia-igényt tiszta energiával kívánja lefedni.
Az Apple az elmúlt években Európa több országában, köztük Romániában is jelentős szél- és napenergia-projekteket támogatott.
A Green Breeze az OX2 első olyan romániai beruházása, amely eljutott a kereskedelmi működésig.
A svéd fejlesztőnek ugyanakkor további tervei is vannak Romániában: három, összesen mintegy 300 megawattos szélerőmű-projektje építés alatt áll vagy hamarosan ebbe a szakaszba léphet, miközben további, összesen 1,2 gigawattos szél-, nap- és akkumulátoros energiatárolási projektek vannak előkészítés alatt.
Itthon is felpörgetik a szélenergia-projekteket
A Tisza-kormány és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy olyan nagyszabású szélenergia-tendert indított el, amely magántőke bevonásával alapjaiban alakítja át Magyarország energiarendszerét. A stratégia célja a hazai szélerőmű-kapacitás radikális növelése, miközben a kormány a hálózati infrastruktúra és a szabályozási környezet biztosításáért felel.
A pályázatot augusztusban mér kiírták, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a parlamentben korábban arról beszélt, hogy Magyarországnak kiegyensúlyozottabb energiamixre van szüksége.
A miniszter szerint az elmúlt 16 évben több olyan elem is hiányzott a rendszerből, amely egy stabil energiamixhez szükséges: nem történt megfelelő fejlesztés a szélenergia területén, nem fektettek eleget az energiatárolókba, új erőművek sem épültek a kívánt ütemben, és a paksi beruházások is elmaradtak. Kapitány István azt közölte, hogy a szélenergia fejlesztése nem magyar állami beruházásként valósul meg. A terveket magántőke bevonásával hajtanák végre.
A beruházások egyik kulcskérdése az elektromos hálózat állapota. A miniszter szerint Magyarország 1,5 milliárd euró uniós forrást hozott haza és erre már pályázatot is kiírt, amelynek célja az áramhálózat fejlesztése. Erre azért van szükség, hogy megfelelő csatlakozási pontok álljanak rendelkezésre az új szél- és naperőművek számára.
A fejlesztés azért is jelentős, mert a korábbi programban eredetileg 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitás számára nyitottak volna lehetőséget, ám a beruházói érdeklődés a vártnál nagyobb volt. A kormány ezért közel 1000 megawattnyi új kapacitás csatlakozásának lehetőségét vizsgálta, miközben 2030-ig összesen 4000 megawattnyi új szélerőművi kapacitás számára teremtenének hálózati lehetőséget.
Ez nagyságrendi változást jelentene a jelenlegi magyar szélenergia-kapacitáshoz képest: a hazai állomány mintegy 330 megawatt, és 2016 óta lényegében nem változott.
A 4000 megawattos cél névleges teljesítményben nagyjából négy paksi blokk kapacitásának felel meg, bár a szélerőművek termelése időjárásfüggő.
Előkerült két nyugat-európai cég neve, könnyen lehet, hogy Magyarországon is ők építik meg a szélkerekeket: Romániában éppen most állítják fel a legnagyobb széltornyokat
Hét, rekordméretű szélturbina épülhet Romániában, és Magyarországon is újabb szélerőművek jöhetnek. A 2000 lakosú Bőny akár hét új széltornyot is fogadhat. A romániai beruházás turbinái egyenként 7 megawattosak lesznek, és 2027-ben állhatnak üzembe.
