Egyre mélyebb válságban az autóipar: kikerültek a bizonyítékok, lincshangulat a németeknél – tízezrek vonultak az utcára a Volkswagen híreire
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNémetország-szerte több tízezer munkavállaló vonul hétfőn utcára, hogy a munkahelyek és az üzemek védelmét követelje. A demonstrációra azt követően kerül sor, hogy a Volkswagen AG újabb sokkoló bizonyítékát szolgáltatta annak, milyen mély válságba került az ország autóipara.
A pénteken késő este profitkilátásait ismét rontó Volkswagen, valamint a Mercedes-Benz Group, a BMW, az Audi, a Porsche és a nagy autóipari beszállítók dolgozói országszerte több mint 280 rendezvényen vesznek részt. A nagy befolyású IG Metall szakszervezet azt sürgeti, hogy a vállalatok védjék meg az üzemeket és a munkahelyeket, miközben Friedrich Merz kormányát arra szólítja fel, hogy csökkentse az energiaköltségeket, és védje meg a hazai termelést az olcsó importtal szemben – adta hírül a Bloomberg.
„A dolgozók nem okozói ennek a válságnak” – jelentette ki újságíróknak Christiane Benner, az IG Metall vezetője a Volkswagen wolfsburgi központjában. A szervezet álláspontja szerint az Európai Uniónak ki kellene terjesztenie a kínai autók importjára kivetett vámokat, hogy megvédje az unió hazai gyártóit – tette hozzá Benner, aki tagja a Volkswagen felügyelőbizottságának is.
Az autóipari válság újabb tünete a Volkswagen előrejelzése
Európa legnagyobb autógyártója pénteken 1 százalékra vagy az alá csökkentette az üzemi eredményhányadra vonatkozó előrejelzését a korábbi legalább 4 százalékról. A vállalat a szűkülő kínai piaccal, az átszervezés költségeivel, valamint a sportautókat gyártó Porsche AG-hoz kapcsolódó 6 milliárd eurós értékvesztéssel indokolta a döntést.
A részvény árfolyama hétfőn tovább esett, és napközben 2,6 százalékos mínuszban is járt. Pénteken több mint 5 százalékkal zuhant, idén pedig már mintegy 27 százalékot veszített értékéből.
A profitfigyelmeztetés ismét rávilágított a német autógyártókat egyszerre sújtó nyomásra. A kínai piac, amely hosszú időn át a növekedés egyik jövedelmező forrása volt, egyre gyengül, miközben egyre komolyabb kínai versenytársak terjeszkednek Európában. A német autógyártók emellett jelentős összegeket fordítanak az elektromos átállásra, az Egyesült Államok kereskedelmi akadályaival küzdenek, és igyekeznek csökkenteni a költséges hazai termelési kapacitásokat.
„A piaci változások mélyrehatóak és tartósak. Nincs vesztegetni való időnk” – mondta Arno Antlitz, a Volkswagen pénzügyi igazgatója a profitfigyelmeztetést követően.
Az egész népet autóipar szenved
A tiltakozásokra egy nappal azután kerül sor, hogy két tartományi választáson Merz Kereszténydemokrata Uniója (CDU) súlyos vereségeket szenvedett. Berlinben az antikapitalista Baloldal (Die Linke) győzte le a pártot, míg az északkeleti Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban a CDU története során először nem jutott be a tartományi parlamentbe a második világháború utáni Németországban.
Az eredmények – amelyekhez az AfD további térnyerése is társult – tovább növelik a kormány előtt álló kihívásokat, miközben a kabinet megpróbálja helyreállítani Németország versenyképességét, a gyártók pedig munkahelyeket szüntetnek meg és üzembezárásokat fontolgatnak.
A Német Autóipari Szövetség (VDA) érdekképviseleti szervezet adatai szerint a patinás német autóipar 2019 óta mintegy 100 ezer munkavállalót veszített, és további leépítések várhatók. A Volkswagen olyan terveket vázolt fel, amelyek végső soron világszerte mintegy 100 ezer munkakört érinthetnek, a BMW mintegy 8 ezer munkahely megszüntetését tervezi, a Mercedes-Benz pedig csökkenti németországi termelését, miközben bővíti alacsonyabb költségű magyarországi tevékenységét.
A nehézségek az iparág mélyére hatolnak. A VDA adatai szerint az autóipari beszállítók 2019 és 2025 között mintegy 74 ezer munkahelyet szüntettek meg, ami a munkaerő közel negyedének felel meg.
A helyzet ráadásul a német ipari modell komplex kihívásait tükrözi. A legnagyobb gyártók évtizedeken át profitáltak a viszonylag olcsó energiából, a nyitott piacokból és a Kínából érkező erőteljes keresletből. Az utóbbi években azonban Kínában gyengült a helyzetük, miközben erős helyi versenytársak jelentek meg, mint a BYD vagy a Geely, amelyek a Németországban legkeresettebb modellek egy részénél olcsóbb alternatívákat kínálnak. Ráadásul a kínai gyártók olcsóbb elektromos és hibrid autókkal igyekeznek megvetni a lábukat Európában. Júliusban részesedésük a kontinens teljes piacán 11 százalékra ugrott.
A közel-keleti konfliktus pedig újabb kihívások elé állította az ágazatot. Németországban a benzin és a dízel ára rekordmagasságba emelkedett. Közben az Amerikai Egyesült Államok is keményebb piaccá vált azoknak a német autógyártóknak – különösen a Porsche és az Audi számára –, amelyek nem rendelkeznek ottani gyártókapacitással.
Merz kormánya egy 500 milliárd eurós infrastrukturális alappal, beruházási ösztönzőkkel, valamint az áramköltségek és az adók csökkentését célzó intézkedésekkel reagált. Sok intézkedés hatása azonban csak évek múlva jelentkezik – a társaságiadó-csökkentések például csak 2028-ban lépnek életbe –, miközben a vállalatok már most munkahelyeket szüntetnek meg és csoportosítják át beruházásaikat.
