Követné Orbán Viktor példáját Friedrich Merz: Németország is be akarja vezetni a chipsadót, amivel hatszor annyit húznának le egy üveg kólán, mint Magyarországon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTizenöt évvel Magyarország után Németország is különadóval sújtaná a cukros üdítőket, ám a Friedrich Merz vezette kormányban készülő terv jóval keményebb lenne a magyar chipsadónál. Egy másfél literes hagyományos kólára Magyarországon jelenleg 34,5 forint népegészségügyi termékadó jut, a német tervezet alapján viszont mintegy 209 forintnak megfelelő összeg. Ha a teljes terhet a vásárlókra hárítják, Németországban az áfával együtt akár csaknem 250 forinttal is drágulhat egyetlen másfél literes palack.
A német pénzügyminisztérium 2027. július 1-jétől vezetné be a cukros italokra kivetett új adót. A Lars Klingbeil vezette tárca tervezete szerint az italokat cukortartalmuk alapján három kategóriába sorolnák: minél több cukrot tartalmaz egy termék, annál nagyobb lenne a literenként fizetendő összeg. A javaslat ugyanakkor egyelőre nem végleges, azt még a kormánynak, majd a Bundestagnak is jóvá kell hagynia.
Ha azonban a jelenlegi változat átmegy,
Németország lényegében ahhoz az eszközhöz nyúlna, amelyet Magyarország már 2011 óta alkalmaz.
A magyar népegészségügyi termékadóról szóló törvény 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. A köznyelvben chipsadóként elterjedt NETA célja a magas cukor-, só- és egyéb, egészségügyi szempontból kedvezőtlen összetételű termékek fogyasztásának visszaszorítása, valamint az egészségügyi kiadások finanszírozásának erősítése volt.
Egy másfél literes kólánál már látványos a különbség
A magyar és a tervezett német rendszer közötti eltérés egy átlagos cukros kólán keresztül különösen jól látszik. Magyarországon az előrecsomagolt, hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőkre akkor vonatkozik a magasabb NETA, ha 100 milliliterenként több mint 8 gramm cukrot tartalmaznak. Erre a kategóriára jelenleg literenként 23 forintos adómérték vonatkozik. Egy másfél literes hagyományos kóla esetében ez 34,5 forint népegészségügyi termékadót jelent.
Németországban ezzel szemben már 5 gramm cukortartalomtól belépne az új adó:
- az 5 és 7 gramm közötti italokra literenként 26 eurócentet,
- 7 és 10 gramm között 32 centet, 10 gramm felett pedig 38 centet vetnének ki.
A klasszikus kóla valamivel több mint 10 gramm cukrot tartalmaz 100 milliliterenként, így rögtön a legmagasabb kategóriába kerülne. Egy másfél literes palack után a német adó 57 eurócent lenne, ami a szeptember 30-i árfolyamon nagyjából 209 forintnak felel meg.
Ez körülbelül hatszor akkora közteher, mint amennyi jelenleg Magyarországon jut ugyanekkora palackra.
A kasszánál még nagyobbat üthet
A 209 forint azonban még nem feltétlenül mutatja meg teljesen, mit érezne ebből a német vásárló. A német szabályok szerint ugyanis az üdítőkre 19 százalékos áfa rakódik, és az új cukoradó is bekerülne az áfa alapjába. A Berliner Zeitung számítása szerint ezért, ha a gyártók és a kereskedők teljes egészében áthárítják a pluszterhet, egy másfél literes hagyományos kóla ára akár 68 eurócenttel is emelkedhet. Ez jelenlegi árfolyamon nagyjából 249 forintos drágulásnak felel meg.
A tényleges bolti áremelkedés természetesen nem automatikus.
A gyártók dönthetnek úgy, hogy a teher egy részét maguk viselik, de ennél valószínűbb reakció lehet a receptek megváltoztatása.
Erre a német tervezet különösen erős ösztönzőt teremt, mert az adómérték közvetlenül a cukortartalomhoz igazodik. Egy gyártó már azzal is érezhetően csökkentheti a fizetendő összeget, ha például valamivel 10 gramm alá viszi egy ital cukortartalmát.
A német kormány számításai szerint az új adó 2028-tól évente mintegy 1,2 milliárd eurós bevételt termelhet. Már a 2027 júliusában kezdődő első, rövidített évben is 795–945 millió euró közötti összeg folyhat be a különböző becslések szerint. Hivatalosan a pénzzel az egészségbiztosítás finanszírozását támogatnák.
Ez az új adó az egyik oka annak is, hogy a német italgyártók hónapok óta tiltakoznak. Az alkoholmentes italokat gyártó vállalatok szakmai szervezete és a német sörfőzők már korábban a középvállalatok elleni támadásként bírálták az elképzelést.
