Oroszország könyörtelen lépést tett: továbbra sem ad dízelt – ha most az USA is lezárja az exportot, jöhet a teljes káosz és őrület
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz orosz kormány döntött arról, hogy 2026. október végéig meghosszabbítja a dízel exportjára vonatkozó korlátozást – írja az RBC. A korlátozásokat az év során többször meghosszabbították, júliusban pedig már valamennyi üzemanyag-termelőre kiterjesztették. Az orosz energiaügyi minisztérium szerint az intézkedéseket a belföldi kínálat, a készletek és a kereslet alakulásától függően módosíthatják.
A tilalom hátterében az orosz finomítói rendszer problémái állnak. Az ukrán dróntámadások jelentős nyomást helyeztek a finomítói infrastruktúrára, miközben több orosz régióban ellátási zavarok jelentkeztek. Moszkva ezért igyekszik az országban tartani a megtermelt üzemanyagot.
Az intézkedés világpiaci következménye már most is látható. Az OPIS adatai szerint az Európába érkező orosz dízelexport
- az áprilisi napi 508 ezer hordóról
- augusztusra mindössze 92 ezer hordóra zuhant.
- Ezzel párhuzamosan az ultraalacsony kéntartalmú dízel mediterrán ára július eleje és augusztus vége között tonnánként 953,5 dollárról 1314,75 dollárra emelkedett.
A piac azonban eddig talált helyettesítő forrásokat. Nagyrészt az Egyesült Államok lépett Oroszország helyére: a Mexikói-öböl menti térségből a Mediterráneumba irányuló dízelszállítás augusztusban
- napi 296 ezer hordóra emelkedtek,
- az egy évvel korábbi mindössze 86 ezer hordó után.
- India ugyancsak növelte szállításait.
Éppen ezért lenne különösen érzékeny a piac arra, ha Donald Trump kormánya is korlátozná az amerikai dízelexportot.
Trump támogatja az ötletet, de a kormány megosztott
Trump szeptember 22-én nyilvánosan jelezte, hogy támogatja az export visszafogásának gondolatát. Scott Bessent pénzügyminiszter ugyancsak megerősítette, hogy a kormány vizsgálja az exportkorlátozás lehetőségét. A háttérben a rendkívül magas amerikai dízelárak és az ezek miatt növekvő belpolitikai nyomás áll.
Az amerikai export 2026-ban közben napi 1,5 millió hordó környékére emelkedett, részben az orosz és közel-keleti kiesés pótlása miatt
– írja az S&P Global.
A Trump-kormányon belül ugyanakkor nincs egyetértés a teljes tilalomról. Chris Wright energiaügyi miniszter kifejezetten ellenzi azt. A Reutersnek azt mondta: ha az amerikai finomítók nem exportálhatják a dízelt, idővel elfogyna a tárolókapacitás, ezért csökkenteniük kellene a termelést. Csakhogy a dízel mellett ugyanazok a finomítók benzint és repülőgép-üzemanyagot is előállítanak. A dízelár csökkentését célzó intézkedés így végül a benzin és a kerozin drágulásához vezethetne.
Ezért jelenleg legalább három amerikai forgatókönyv látszik:
- a teljes és ideiglenes exporttilalom;
- a részleges exportkorlátozás; illetve
- a finomítókkal kötött önkéntes megállapodás, amelynek keretében a vállalatok több dízelt tartanának az amerikai piacon.
A Fehér Ház cáfolta, hogy eldöntötték volna egy 90 napos teljes tilalom bevezetését, miközben Wright a finomítókkal az önkéntes korlátozás lehetőségéről is tárgyalt.
Európát hatalmas csapás érné
Egy amerikai exporttilalom azért lenne különösen veszélyes, mert az USA jelenleg a világ legnagyobb dízelexportőre. Az amerikai szállítások ráadásul éppen akkor váltak létfontosságúvá, amikor kevesebb orosz és közel-keleti dízel érkezik a piacra. Az S&P Global szerint az Egyesült Államok a harmadik negyedévben napi mintegy
- 360 ezer hordó dízelt szállít Európába,
- szemben a háború előtti 250 ezer hordóval.
Nagy-Britanniában és Hollandiában augusztusban az amerikai termék már a teljes dízelimport 62–72 százalékát adta. Az amerikai export kiesése után Európának, Latin-Amerikának és más importőröknek ugyanazért a kisebb mennyiségű szabad dízelért kellene versenyezniük. India növelhetné az exportot, de kapacitása nem elegendő az amerikai mennyiség teljes pótlására. Oroszország, mint említettük korlátozza az exportot. A Wood Mackenzie számítása szerint lényegében
Kína az egyetlen ország, amelynek jelenleg elegendő szabad finomítói kapacitása lehetne ahhoz, hogy érdemben enyhítse a hiányt – de egyáltalán nem biztos, hogy Peking ezt megtenné.
A Wood Mackenzie modelljében egy amerikai exporttilalom hatására az északnyugat-európai dízel finomítói árrés 27 százalékkal emelkedne. Európa ráadásul már most magas finomítói kapacitáskihasználtsággal működik, így kevés lehetősége lenne arra, hogy saját termeléssel pótolja az importot.
Amerikában először olcsóbb lenne a dízel – aztán jönne a probléma
Az exporttilalom rövid távon valóban teljesíthetné Trump célját: több dízel maradna az Egyesült Államokban, és csökkenne az ára. A Goldman Sachs számítása szerint
- egy teljes tilalom kezdetben körülbelül 4 százalékkal, gallononként mintegy 25 centtel mérsékelhetné az amerikai dízelárat.
- Európában ezzel párhuzamosan körülbelül 3 dollárral emelkedhetne a nagykereskedelmi hordónkénti ár.
A Goldman az exportkorlátozást „nagyon is elképzelhető” forgatókönyvnek nevezte, de nem ezt tekinti alapforgatókönyvének. Egy esetleges exportkorlátozás esetén az USA-ban a probléma néhány hét múlva állna elő.
A Wood Mackenzie szerint
a tilalom napi mintegy 700 ezer hordónyi dízel-felesleget terelne az amerikai tárolókba.
A Mexikói-öböl térségében lévő készletek valamivel több mint egy hónap alatt elérhetnék a maximális kapacitást. Ezután a finomítóknak napi több mint kétmillió hordóval kellene csökkenteniük a nyersolaj-feldolgozást. Ez az exporttilalom paradoxona. Egy finomító nem tudja egyszerűen leállítani a dízelgyártást, miközben változatlan mennyiségű benzint állít elő. A termelés visszafogásával a benzinkínálat is csökkenne. A Goldman Sachs szerint a tárolók telítődése után az amerikai benzin kiskereskedelmi ára akár 30 centtel is emelkedhetne gallononként.
