Vészjósló hír érkezett az eurozónából - erre Varga Mihályék is nagyon figyelnek, szűkül az MNB mozgástere
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz euróövezet több legnagyobb gazdaságában a vártnál jóval gyorsabban emelkedett az infláció ebben a hónapban az iráni háború okozta energiaársokk miatt, ami fokozza az Európai Központi Bankra (EKB) nehezedő nyomást, hogy ismét kamatot emeljen.
Az EKB idén már kétszer emelt kamatot, hogy megakadályozza a gyors áremelkedés tartóssá válását. A befektetők az elmúlt hetekben jelentősen növelték a további kamatemelésekre vonatkozó várakozásaikat, miután a földgáz, a benzin és a dízel ára egyaránt meredeken emelkedett.
- Franciaország harmonizált inflációs rátája szeptemberben éves összevetésben 3,4 százalék volt, szemben az augusztusi 2,6 százalékkal.
- Olaszországban az infláció az augusztusi 3,2 százalékról 4,1 százalékra ugrott.
- Mindkét érték meghaladja az EKB 2 százalékos inflációs célját – derült ki a szerdán közzétett adatokból.
- Németország öt meghatározó tartományában jelentősen gyorsult az infláció szeptemberben, ami arra utal, hogy a német országos inflációs ráta – amelyet később, szerdán tesznek közzé – szintén emelkedhet ebben a hónapban.
- Spanyolországban az infláció az augusztusi 4,6 százalékról szeptemberben 5,0 százalékra emelkedett – derült ki kedden közzétett adatokból.
Mariana Monteiro, a J.P. Morgan elemzője szerint az energiaárak inflációja az eddig adatot közlő valamennyi országban a vártnál magasabbnak bizonyult. Az élelmiszer-infláció szintén meghaladta a várakozásokat, bár jóval kisebb mértékben.
A nemzeti adatok az euróövezeti infláció pénteki közzététele előtt érkeztek.
A Reuters által megkérdezett közgazdászok arra számítanak, hogy az infláció az előző havi 3,2 százalékról szeptemberben 3,6 százalékra emelkedik az euróövezetben.
Magasabb lehet az infláció az EKB várakozásainál
- Az EKB arra számított, hogy az infláció a harmadik negyedévi 3,3 százalékról az év utolsó három hónapjában 3,6 százalékra gyorsul.
- Közgazdászok szerint azonban a rendkívül magas energiaköltségek miatt a tényleges inflációs csúcs valószínűleg inkább 4 százalék közelében lesz.
A piacok ezért a következő egy évben további négy kamatemelést áraznak, az idei nyáron már végrehajtott két emelésen felül.
Mivel egyelőre alig láthatók arra utaló jelek, hogy a közel-keleti feszültségek belátható időn belül rendeződnének, és közeledik a tél, nem valószínű, hogy az energiaárak a közeljövőben érdemben korrigálnának
– kommentálta a helyzetet Rory Fennessy, az Oxford Economics vezető európai közgazdásza.
Az EKB kedvezőtlen forgatókönyve szerint az infláció az idei negyedik negyedévben és 2027 első három hónapjában egyaránt 4,0 százalék lehet. Közgazdászok szerint a jelenlegi energiaárak inkább ezzel a forgatókönyvvel vannak összhangban, mint az EKB alapforgatókönyvével.
Beütött a dollár erősödése
Ráadásul a dollár közelmúltbeli erősödése tovább súlyosítja Európa inflációs problémáit. A legfontosabb nyersanyagok jelentős részének árát ugyanis dollárban jegyzik, így
az árfolyamhatás miatt az energia helyi devizában számolva még drágábbá válik.
Mivel az infláció idei megugrása egyelőre nem váltott ki veszélyes másodkörös inflációs hatásokat az euróövezet egészében, továbbra is indokolt az Európai Központi Bank mérsékelt monetáris politikai reakciója – mondta még hétfőn Christine Lagarde, az EKB elnöke. Bár a maginfláció idén egyelőre nem emelkedett számottevően, Fennessy arra figyelmeztetett, hogy az energiaárak újbóli megugrása miatt a maginfláció 2027 elejéig ismét emelkedhet.
Szűkül az MNB mozgástere
A vártnál magasabb euróövezeti infláció és az EKB további kamatemeléseinek lehetősége szűkíti az MNB mozgásterét, még akkor is, ha a magyar infláció jelenleg kedvezőbb képet mutat. Ha az eurókamatok tovább emelkednek, csökkenhet a magyar és az euróövezeti kamatszint közötti különbség, ami mérsékelheti a forinteszközök relatív vonzerejét.
Ez önmagában a forint gyengülésének irányába mutató kockázat, különösen akkor, ha ezzel párhuzamosan romlik a nemzetközi befektetői hangulat.
A gyengébb forint az importált termékek és energiahordozók drágulásán keresztül ismét növelhetné a magyar inflációt; az MNB maga is kiemeli az árfolyamcsatorna jelentőségét. A jegybank ezért várhatóan óvatosabb monetáris politikára kényszerül, és nehezebbé válik a kamatcsökkentés még akkor is, ha a belföldi infláció ezt önmagában lehetővé tenné.
A Monetáris Tanács szeptember 22-én 5,50 százalékon tartotta az alapkamatot, és kifejezetten
- a magas energiaárakat,
- a bizonytalan nemzetközi pénzügyi környezetet és
- a devizapiaci stabilitást nevezte meg az óvatosság indokaként.
A magasabb európai kamatpálya tehát növeli annak esélyét, hogy az MNB hosszabb ideig tartja magasan a magyar kamatokat, illetve egy kedvezőtlenebb inflációs vagy árfolyamhelyzetben szigorításra is kényszerülhet. Ugyanakkor az is igaz, hogy a forint szempontjából az MNB szigorúbb politikája ellensúlyt jelenthet: a magas magyar reálkamat és kamatkülönbözet támogathatja az árfolyamot.
