Brüsszel kimondta, amitől mindenki tartott: a legrosszabbra készülnek, képtelenek megvédeni az európaiakat – 50 millió ember kerülhet komoly bajba
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz uniós energiaügyi miniszterek kedden, a Dublinban tartott informális találkozón nehéz helyzettel szembesültek – írta a Politico. Az energiaárak elszabadultak, a földgáz ára a tél közeledtével csaknem négyéves csúcson jár. Eközben az európai gáztartalékok szokatlanul alacsonyak, ráadásául a közel-keleti konfliktus miatt a Hormuzi-szoros továbbra is zárva van, és Trump vissza akarja fogni az amerikai dízel exportját. A helyzet nem valami rózsás, hadd engedjük meg magunknak ezt a kevésbé professzionális megközelítést.
A helyzet meglehetősen riasztó
Dan Jörgensen energiaügyi biztos azt mondta, hogy az EU idén már több mint 100 milliárd euróval fizetett többet az energiáért úgy, hogy ezért egyetlen plusz „molekula” gázt vagy olajat sem kapott. A biztos szerint nem azzal kell számolni, hogy fizikailag elfogy az energia, hanem az, hogy a magas árak miatt a háztartások és az ipar nehéz helyzetbe kerül. A Financial Times által idézett számítás szerint az európai autósok több mint 30 euróval fizetnek többet egy tank dízelért, mint az amerikai-iráni háború előtt. Jörgensen pedig arra figyelmeztetett, hogy télen még rosszabb lehet a helyzet. Az energiaügyi biztos Dublinban közölte: „nagyon magas” energiaárakra számítanak, egy átlagos télen is közel 50 millió európai nem képes megfelelően felfűteni az otthonát. Majd hozzátette: „Ez a tél még rosszabb lehet” – írja az egyik ír portál.
Brüsszel válasza: még több elektromos energia
A Politico szerint a miniszterek és uniós tisztviselők úgy vélik, hogy hosszabb távon Európa a megújuló energiára építhet, de ehhez fejleszteni kell az elektromos hálózatokat és át kell alakítani az árampiacot. – Az egyik legjobb dolog, amit ilyen helyzetben tehetünk, és ami rövid távon is működik, az az aktív villamosítás – mondta a portálnak a biztos. Jörgensen ugyanakkor rögtön elismerte, hogy ez egyáltalán nem oldja meg a mostani problémákat. Ehhez számos nagy strukturális átalakításra van szükség, ezek azonban nem holnap, sőt akár még ebben az évben sem éreztetik majd a hatásukat – jelezte.
A hosszú távú terveknél azonban sokkal komolyabb és aktuálisabb kérdés, hogy mi történik ezen a télen. A házigazda, Darragh O'Brien ír energiaügyi miniszter elismerte, az Európai Unió lehetőségei korlátozottak. Úgy fogalmazott: van még mozgástér az adózás területén, amelyekkel a tagállamok élhetnek, de szerinte az európai polgárok tisztában vannak azzal, hogy Európában nincs olyan kormány, amely minden egyes áremelkedéstől meg tudná védeni az állampolgárait. O'Brien szerint ennek alapvető oka az, hogy az Európai Unió túlságosan függ az importált fosszilis energiahordozóktól.
Az ír miniszter kimondta: nem tudják minden drágulástól megvédeni az embereket
Az állami támogatás nem megkerülhető az energiaárak esetében
Rövid távon így ismét
- az állami támogatások
- és az adócsökkentések kerültek előtérbe.
A Politico szerint a dublini tárgyalásokon komoly vita alakult ki arról is, hogy valójában kinek kellene vállalnia a felelősséget az emelkedő árak kezeléséért. A tagállamok azt szeretnék, ha az Európai Bizottság rendkívüli adót vetne ki a jelentős nyereséget termelő energiavállalatokra. Az uniós vezetés ezzel szemben úgy véli, hogy erről az egyes országoknak kell dönteniük – írta a lap. Jörgensen korábban arra szólította fel az unió lakosságát, hogy csökkentsék a gáz- és villamosenergia-fogyasztást. A tárgyalásokat ismerő európai energiaügyi tisztviselő szerint azonban a nemzeti kormányok inkább azt szeretnék, ha az Európai Bizottság adna központi iránymutatást. A kör ezzel nagyjából be is zárult:
hiszen a Bizottság a tagállamoktól vár intézkedéseket, a nemzeti kormányok meg Brüsszeltől várják, hogy mondja meg, mit kellene tenni.
Adócsökkentéstől az ukrán gáztárolókig keresték a megoldást
A brüsszeli lap beszámolója szerint az energiaköltségek miatti aggodalom miatt kétségbeesett ötletelésbe kezdtek a résztvevők a Dublin Castle-ben zárt ajtók mögött folyó tárgyalásokon. Felmerült például
- az elektromos áramot terhelő adók csökkentése,
- vagy az elektromos autók akkumulátoraiban tárolt energia visszatáplálása az országos elektromos hálózatokba.
Figyelmesen hallgatták, amikor az ukrán tisztviselők, akiket brit, norvég és moldovai küldöttek hívtak meg, felajánlották, hogy a blokk nevében tárolják az európai földgázkészleteket annak hatalmas földalatti barlangjaiban – mondta Moldova energiaügyi minisztere, Dorin Junghietu a POLITICO-nak.
Ukrajnának valóban óriási, a saját szükségletéhez képest túlméretezett föld alatti gáztároló-kapacitása van, amelynek jelentős része szabad. Ukrajna teljes aktív föld alatti tárolókapacitása több mint 30 milliárd köbméter, a Naftogaz szerint ez Európa legnagyobb tárolórendszere. Ehhez képest valóban van kapacitásuk, ugyanis Denisz Smihal ukrán energiaügyi miniszter augusztus 28-án azt közölte, hogy 14,6 milliárd köbméter gáz van a tárolókban, ezzel Ukrajna már egy hónappal korábban teljesítette a 2026-2027-es télre kitűzött saját készletezési célját. Hely tehát lenne, de ki meri vállalni azt a kockázatot, hogy egy háborúban álló országban tárolja a gáztartalékait.
Trump kezében lehet Európa dízelproblémája
A dublini tanácskozás egyik legkényelmetlenebb kérdése az volt, mit tehet Európa, ha Donald Trump valóban korlátozza az amerikai dízel kivitelét. A Politico szerint ekkor vált különösen nyilvánvalóvá, mennyire korlátozott az EU mozgástere. Az európai miniszterek elsősorban annak a reményüknek adtak hangot, hogy Washington végül nem vezeti be a tilalmat – lássuk, be ez nem túl sok egy krízishelyzetben.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója a dublini találkozón elismerte, hogy Európa „az egyik leginkább kitett régió” a jelenlegi helyzetben. Az IEA szükség esetén kész lenne összehangolni a stratégiai olajkészletek felszabadítását, bár Birol szerint ez egyelőre nem prioritás. O'Brien ugyanakkor azt mondta a Politicónak, hogy a készletek miatt egyelőre nem kell aggódni, mert a tartalékok rendben vannak. Az ír energiaügyi miniszter azonban egyetlen mondatban össze is foglalta, mekkora bizonytalanságban készül Európa a télre:
Amit tudunk, az az, hogy a legrosszabbra kell készülnünk, és a legjobbat kell remélnünk.
