Hiába a vámháború: a világ egyre jobban függ Kínától, Amerika továbbra is éhes – órák múlva kezdődhet a világ leghatalmasabb vezetőinek csúcstalálkozója
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt években az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségeket fokozó kereskedelmi deficit nem csökkent jelentősen, ráadásul a vámháború miatt feltehető, hogy a kínai kivitel más országokon keresztül áramlik Amerikába. Kína önellátásának erősítésére tett erőfeszítései valamelyest mérséklik azt a fenyegetést, amelyet a globális kereskedelmi folyamatok jelentenek a kínai belföldi piac számára.

Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök várhatóan ezen a héten, csütörtökön találkozik egymással; idei második személyes csúcstalálkozójukon.
Amerika továbbra is éhes a kínai termékekre
- A mesterséges intelligenciával kapcsolatos amerikai aggodalmak az elmúlt napokban egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a találkozó előtt.
- A vállalatok leginkább azt remélik, hogy meghosszabbítják a tavaly ősszel létrejött kereskedelmi fegyverszünetet.
- Még ebben az esetben is kevés jel utal arra, hogy a vámok érdemben csökkentették volna Amerika étvágyát a kínai termékek iránt.
Bár a tavaly áprilisi kereskedelmi feszültségek kiéleződése rövid időre 2017 óta a legalacsonyabb szintre csökkentette az Egyesült Államok Kínával szembeni kereskedelmi deficitjét, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó termékek és alkatrészek iránti globális kereslet megugrása közben a kínai technológiai export is látványosan nőtt: a kínai vámhatóság szerint 2026 első felében az elektronikus alkatrészek, számítógép-alkatrészek és kapcsolódó termékek külkereskedelme 56,6 százalékkal bővült.
És miközben az Egyesült Államok diverzifikálta kereskedelmét és csökkentette Kínától való függőségét, a világ számára továbbra is nehéz megszabadulni az ázsiai országtól való függéstől.
Függőség Kínától
Az Egyesült Államok importjának továbbra is több mint 60 százaléka Ázsiából származik – ugyanannyi, mint a „felszabadítás napja” („Liberation Day”) előtt – mutatott rá Jens Eskelund, a Kínai Európai Kereskedelmi Kamara elnöke. Becslése szerint
a Kínából Délkelet-Ázsiába irányuló konténerforgalom fele és háromnegyede közötti rész később más célállomások felé továbbindul.
Mindez felgyorsította azt a folyamatot, amelynek során a világ egyre inkább a Kínában gyártott termékekre támaszkodik.Eskelund korábban arra számított, hogy Kína 2030-ban a globális konténerexport 40 százalékát adja majd – ezt a mérföldkövet azonban már ezen a nyáron elérték.
Hogyan jutott el idáig a világ?
„Valószínűleg a Kína-sokk csak 2022-ben kezdődött igazán, mert szerintem a járvány mindent eltorzított” – mondta Eskelund.
Kína volt az első, amelyet elért a világjárvány, és az első, amely kilábalt belőle, ezért Kína valójában megengedhette magának, hogy felértékelje devizája árfolyamát és emelje az exportárakat
- tette hozzá. „Ezt azért tehette ezt meg, mert az egyetlen játékos volt a piacon” – mondta.
A kínai ingatlanpiac 2022-ben kezdett visszaesni, ami visszafogta a belföldi keresletet. A kínai vállalatok eközben felgyorsították globális terjeszkedésüket és exportjukat. „Közvetlen, tökéletes korreláció van az exportárak csökkenése és az export volumenének felgyorsulása között” – mondta Eskelund.
Az amerikai technológiai vállalatok mesterséges intelligencia működtetésére szolgáló adatközpont-építése támogatta a kínai termékek iránti keresletet. A CF40 agytröszt azonban úgy becsülte, hogy idén először jelentősen visszaesett a mesterséges intelligenciához kapcsolódó export augusztusban az egy évvel korábbi szinthez képest.

Romlanak a kínai exportkilátások
Larry Hu, a Macquarie vezető kínai közgazdásza a múlt héten szintén rámutatott, hogy a PHLX Semiconductor Index közelmúltbeli teljesítménye – amely szerinte előre jelezheti, hogyan alakul Kína csúcstechnológiai exportja a következő hat hónapban – „nem sok jót ígér Kína exportkilátásai szempontjából a következő évben”. A közgazdászok ennek ellenére nem számítanak arra, hogy a kínai döntéshozók jelentős lépéseket tennének.
A technológiai gyártás területén
- az ipari robotok előállítása augusztusban 34,6 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest,
- az okostelefonok gyártása viszont 22,3 százalékkal visszaesett.
Mivel mindig vannak gyorsan növekvő alágazatok, amelyekre a kormány hivatkozhat, a döntéshozók láthatóan nem érzik sürgetőnek további gazdaságélénkítő intézkedések bevezetését, hacsak a munkaerőpiac nem romlik jelentősen
– írta Hui Shan, a Goldman Sachs vezető kínai közgazdásza szeptember 20-i jelentésében.
Rámutatott, hogy a lakásárak már 30 százalékkal estek egy hatéves időszak alatt, ami hasonló a világ más részein korábban tapasztalt nagy ingatlanpiaci visszaesésekhez. „A gyenge munkaerőpiac és a továbbra is csökkenő bérleti díjak valószínűleg meghosszabbítják a visszaesést Kína számos részén” – tette hozzá. A veszteséges vállalatok száma szintén növekszik: 2025-ben a kínai ipari vállalatok 24 százaléka volt veszteséges.
Öldöklő verseny indult be a belföldi piacon
A gazdasági lassulás arra késztette a kínai vállalatokat, hogy még intenzívebben versenyezzenek egymással, valamint külföldi versenytársaikkal. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara sanghaji szervezete ebben a hónapban arról számolt be, hogy a felmérésben részt vevő tagok háromnegyede szerint a kínai versenytársak fejlettebbek, és a termékminőség terén érzékelt különbség 6 százalékponttal csökkent a tavalyi évhez képest. A kamara szerint
2022 óta először a belföldi verseny vált a tagok számára a legfontosabb kihívássá, megelőzve a geopolitikai feszültségeket.
Mindez nemzetközi szinten is érezteti hatását, mivel az Európai Unió tisztviselői kezdik követni az Egyesült Államokat a kínai eredetű exportok fokozott vizsgálatában. Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa, aki októberig „kézzelfogható eredményeket” sürgetett Kínától a kereskedelem terén, várhatóan a jövő hónapban Pekingbe utazik. Az Európai Uniónak van a világ gazdaságai közül a legnagyobb kereskedelmi deficitje Kínával szemben – mutatott rá Eskelund.
A függőséget Peking fegyverként fogja használni
A kínai vállalatok az alacsonyabb árú termékeken keresztüli verseny mellett a kritikus fontosságú ásványkincsek globális ellátási láncaiban is meghatározó szerephez jutottak. Ez egyúttal Peking önellátási céljait is támogatja.
Semmi sem utal arra, hogy Kína stratégiája bármilyen módon is függne attól, hogy a világ többi része milyen lépéseket tesz
– mondta Chad Bown, az Egyesült Államokban működő Peterson Institute for International Economics vezető kutatója.
„Ez egy olyan stratégia, amelyben a világ többi része egyoldalúan függ Kínától, és Kína ezt a függőséget fegyverként fogja felhasználni.”




