Macron francia katonákat küld Szaúd-Arábiába a kulcsfontosságú olajlétesítmények védelmére - aggasztó a dízelhiány
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA francia gazdasági minisztérium adatai szerint szeptember 23-án reggel a kutak 11 százalékánál volt ellátási probléma. Macron elnök szerint egyelőre nincs szó országos üzemanyaghiányról, a helyzet azonban jól mutatja, milyen feszessé vált az európai üzemanyagpiac.

A francia probléma ráadásul két, egymást erősítő jelenségből áll. Az egyik egy sajátos helyi ellátási és logisztikai zavar, a másik viszont már egész Európát érintő dízelpiaci probléma.
Országos hiány egyelőre nincs
A francia kutaknál tapasztalható készlethiány jelentős része a TotalEnergies hálózatában koncentrálódik. Roland Lescure gazdasági miniszter szerint az ellátási nehézségekkel küzdő töltőállomások 91 százaléka a Total hálózatához tartozott - írja a Le Monde.
Ennek egyik magyarázata, hogy a vállalat korlátozta a kutakon alkalmazott árakat, ezért az autósok jókora rész ezeknél a tankol. A megszokottnál nagyobb forgalmat a tartálykocsis utánpótlás nem mindenhol tudta követni. A francia kormány emiatt különböző könnyítésekkel próbálja gyorsítani az ellátást, többek között a tartálykocsik hétvégi és ünnepnapi közlekedésének engedélyezésével.
A nagyobb probléma a dízel
A háttérben azonban ennél jóval komolyabb folyamatok zajlanak. A globális dízelpiac kínálati problémákkal küzd, és ez különösen érzékenyen érinti Európát.
A Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA szeptemberi jelentése szerint
- augusztusban a világ finomítóinak feldolgozása 4,2 millió hordóval maradt el az egy évvel korábbi napi szinttől.
- A kiesés jelentős része a Közel-Keleten és Oroszországban következett be.
- Az Öböl-országokból származó finomítotttermék- és LPG-export közel 60 százalékkal, napi 3,7 millió hordóval maradt el a februári szinttől.
A dízel esetében még látványosabb a szűkösség.
- Az Öböl-országok nettó dízelexportja augusztusban napi 390 ezer hordóra esett, ami alig több mint negyede a háború előtti szintnek.
- Erre rakódik rá az orosz finomítók problémája: az IEA szerint az orosz és közel-keleti dízelexport együttesen augusztusban napi 1,6 millió hordóval maradt el a februári szinttől.
Az orosz finomítók elleni ukrán támadások tovább szűkítették a kínálatot. Az IEA adatai szerint
a tengeren szállított globális gázolaj- és dízelexport 2026 első nyolc hónapjában napi átlag 4,7 millió hordó volt, 10 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az orosz és közel-keleti dízelexport augusztusban együttesen 75 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos hónapjához képest.
Ennek következménye már az árakon is látványosan megjelenik. Az IEA szerint szeptemberben az Egyesült Államokban és Északnyugat-Európában is hordónként 100 dollár fölé emelkedett a dízel úgynevezett crack spreadje, vagyis leegyszerűsítve a dízel és az alapjául szolgáló nyersolaj ára közötti finomítói árrés.
Franciaország különösen kiszolgáltatott
Franciaország azért érzékeny erre a folyamatra, mert az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett saját finomítói kapacitása. Az ország fél évszázad alatt finomítóinak háromnegyedét elveszítette, mára csupán hat működő üzem maradt.
Franciaország a felhasznált dízel körülbelül felét importálja, 2025-ben pedig importjának csaknem harmada Szaúd-Arábiából, Kuvaitból és az Egyesült Arab Emírségekből származott.
A kínálati sokk ezért gyorsan megjelent az európai finomítói marzsokban. A francia közigazgatás adatai alapján szeptember első tizenegy napjában az európai finomítói marzs átlagosan 281 euró volt tonnánként, szemben a februári 41 euróval. Vagyis kevesebb mint hét hónap alatt közel hétszeresére nőtt.
A francia kormány most igyekszik minden rendelkezésre álló hazai kapacitást mozgósítani. A Port-Jérôme finomító számára engedélyezték a termelés 10 százalékos növelését, más üzemeknél pedig lehetővé tették egyes karbantartások elhalasztását. Párizs európai szinten is nagyobb szabályozási rugalmasságot szeretne elérni a finomítók számára.
Macron katonákat küldene Szaúd-Arábiába
Emmanuel Macron francia elnök egy csütörtök esti, párizsi idő szerint élő televíziós interjúban közölte, hogy egyelőre meg nem határozott számú katonát és katonai eszközt küld Szaúd-Arábiába a Vörös-tenger partján fekvő yanbui energiaközpont védelmére. A lépésre azért kerül sor, mert egyre nagyobb az aggodalom a térségből még fennmaradó olajszállítások miatt, amelyekre Franciaország – Európa többi részéhez hasonlóan – nagymértékben támaszkodik.
„Ezt a megállapodást véglegesítettük a szaúdiakkal” – magyarázta Macron.
Katonai erőt fogunk küldeni, vagyis katonákat, radarrendszereket és védelmi rendszereket, hogy megvédjük ezt a létesítményt – nem azért, hogy bármilyen konfliktusba bekapcsolódjunk, hanem azért, hogy megvédjük ezt a helyszínt
- mondta az elnök.
A döntést a húszik ismétlődő rakéta- és dróntámadásai, valamint a feltételezések szerint az Irán által támogatott iraki milíciák által a szaúdi olajinfrastruktúra ellen végrehajtott csapások váltották ki. Yanbu különösen fontos létesítmény, Szaúd-Arábia naponta több millió hordó olajat terelt át csővezetékeken keresztül a vörös-tengeri Yanbu kikötőjébe, hogy mérsékelje a Perzsa-öböl körüli ellenségeskedések okozta energiaellátási problémákat.
Még súlyosabb energiaválság jöhet
A Macron - és Európa - előtt álló rideg valóság az, hogy ha a Vörös-tenger közelében található szaúdi olajinfrastruktúrát és szállítási csomópontokat megsemmisítik, vagy az azokat ellátó vezetéket hónapokra leállítják, akkor
megszűnik a térség utolsó jelentős olajellátási útvonala – különösen Európa irányába –, ami még súlyosabb energiaválságot idézhet elő.
Irán már most is jelentősen korlátozta a Hormuzi-szoroson keresztül zajló olajszállítást, amióta az Egyesült Államok és Izrael február végén támadást indított ellene. Az olajforgalmat tovább nehezítette az iráni kikötőkre vonatkozó amerikai blokád. Az utóbbi időben ugyanakkor ismét növekedett az áthaladó forgalom, nagyrészt az amerikai katonai kíséretnek köszönhetően. Amerikai hivatalos szervek szerint ennek segítségével több mint egymilliárd hordó kőolaj haladhatott át a Hormuzi-szoroson. A forgalom ennek ellenére továbbra is jóval elmarad a háború kitörése előtti szinttől.

Az, hogy a Hormuzi-szoros nagyrészt zárva legyen, miközben egyidejűleg a Vörös-tengeren keresztül történő energiaexport is leáll, rémálomszerű forgatókönyvet jelentene.
Az IEA arra figyelmeztet, hogy amennyiben az orosz és közel-keleti finomítói termelés nem áll helyre, vagy a kereslet nem csökken jelentősen, a globális dízelpiac még hónapokig nyomás alatt maradhat.



