Akkora a baj Németországban, hogy már a kecskeméti Mercedes-gyárral fenyegeti a konszern vezetése a német munkavállalókat − újabb üzemet lakatolhatnak le a topmenedszer szerint
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTovább fokozódik a Mercedes és a munkavállalói között hetek óta zajló csata a konszern költségoptimalizálási terve körül. Ennek egy újabb fejezetéhez érkezett a német vállalat, amikor Michael Schiebe termelési igazgató lényegében azzal fenyegette meg a dolgozókat, hogy nem egy, hanem két gyárat is érinthet az üzembezárás Németországban – írja az mbpassion.de. Ebben a csatában pedig Magyarország és a kecskeméti Mercedes-gyár is egyre többször merül fel érvként a német menedzsment részéről.

A kecskeméti gyár lehet a Mercedes vezetőinek aduásza
A német lap azt írja, hogy "Magyarországnak van egy aduásza a tarsolyában", ez pedig a kecskeméti Mercedes-üzem, ahol épp most növelte évi 400 ezer járműre a gyártási kapacitását a vállalat, Schiebe pedig egy interjúban egyértelművé tette, hogy
a magyarországi termelés költségei mintegy 70 százalékkal alacsonyabbak a németországinál.
A vezető az alacsonyabb munka- és energiaköltségeket, a hosszabb munkaidőt, a kevesebb szabadnapot és a kevesebb betegszabadságot sorolta az okok közé.
Az alacsonyabb magyarországi munkabérekről, illetve a munkavállalók gyengébb érdekérvényesítő képességéről a Világgazdaságnak több szakszervezeti vezető is beszámolt. A kecskeméti gyár egyébként már régen nem számít mellékszereplőnek a német konszern termelési hálózatában: készül az elektromos C-osztály, hamarosan pedig az elektromos GLC gyártása is megkezdődhet. Utóbbit kizárólag Magyarországon gyártják majd, miközben a németországi üzemek teljesen kimaradnak a modell termeléséből.
Alig burkolt fenyegetés
A WirtschaftsWoche értesülése szerint a Mercedes igazgatóságának egyik tagja egyértelművé tette az üzemi tanácsok képviselői előtt:
ha nem sikerül leszorítani a bérköltségeket, új gyár létesülhet Kelet-Európában, amivel egy németországi üzem feleslegessé válhat.
Az egyik bennfentes „fenyegetésnek”, egy másik pedig nyílt zsarolásnak nevezte a közlést. A vállalat hivatalosan nem erősítette meg az információt, de nem is cáfolta azt.
A konfliktus azonban nem csupán egyetlen gyár jövőjét érinti. Amennyiben a vita elmérgesedik, a beszámolók szerint nemcsak egy összeszerelő üzem – például Rastatt vagy Bréma – kerülhet veszélybe, hanem azok az alkatrészgyárak is, amelyek nélkül a termelés nem működhet. Ezek között Untertürkheim és Hamburg neve is felmerült. Egy esetleges új kelet-európai üzem helyszíneként a romániai Szászsebes neve is felmerült, ahol egyes számítások szerint a termelési költségek akár 82 százalékkal alacsonyabbak lehetnek a németországi szinteknél.
Több munka változatlan bérért
Az egyik legnagyobb ellenállást kiváltó terv a heti munkaidőt 35 óráról 40 órára emelése változatlan fizetés mellett. A karácsonyi bónusz, illetve a szabadságpénz is veszélybe kerülhet, miközben egy juttatást már meg is szüntettek. Martin Brudermüller, a felügyelőbizottság elnöke mindezt „teljes mértékben elfogadhatónak” tartja.
Az IG Metall szakszervezet és az üzemi tanács természetesen másként látja a helyzetet. Érvelésük szerint a munkaidő béremelés nélküli meghosszabbítása jogilag csak igazolt gazdasági szükséghelyzet esetén lenne indokolható, nem pedig egyszerű költségcsökkentési eszközként a normál működés során.
Feszült hangulat
A rastatti üzemben feszült lehetett a hangulat, ahol Schiebe látszólag jókedvűen ünnepelte az új GLA sorozatgyártásának elindulását. Mindeközben a dolgozók attól tartanak, hogy az üzem legrosszabb esetben akár be is zárhat.
A számítások szerint a rastatti gyár bezárása még annak ellenére is gazdaságos lehetne, hogy a Mercedes nemrég jelentős összegű beruházást hajtott végre a telephelyen.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Harald Wilhelm pénzügyi igazgató nemrégiben azt állította, hogy nincs napirenden egyetlen németországi gyár bezárása sem, ezt pedig a munkavállalók ígéretként értelmezték.
A Mercedes mozgásterét ugyanakkor jelentősen korlátozza, hogy a vállalat szerződésben vállalt foglalkoztatási garanciája 2035-ig védi a dolgozókat, így egy esetleges üzembezárásnak komoly jogi korlátai is vannak.







