Rendkívüli, teljes fordulat történt: Putyinék nem úszták meg, mégis brutális szankcióval büntette meg az oroszokat az EU, de ennek súlyos az ára – itt a bejelentés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz uniós tagállamok nagykövetei kedden megállapodtak az Oroszországhoz köthető mintegy háromezer személyt és szervezetet érintő szankciók három évvel történő meghosszabbításáról – közölték uniós diplomaták a Reuters hírügynökséggel.
Bár Lettország sokáig blokkolta, Ukrajna pedig ellenezte a lépést, a megállapodás értelmében Aliser Uszmanov és Mihail Fridman lekerült a szankciós listáról.
Utolsó pillanatban született döntés az orosz személyeket célzó szankciókról
Az uniós tagállamok nagykövetei megállapodtak, hogy két Oroszországhoz köthető milliárdost levesznek a szankciós listáról, a fennmaradó mintegy 3000 személyre és szervezetre vonatkozó korlátozásokat pedig három évvel meghosszabbítják.
Erre azután kerülhetett sor, hogy Lettország változtatott korábbi álláspontján.
Az uniós nagykövetek korábban már megállapodtak arról, hogy Aliser Uszmanov és Mihail Fridman orosz milliárdosokat leveszik a szankciós listáról, cserébe a korlátozások hároméves meghosszabbításáért, Lettország azonban az utolsó pillanatig ellenezte az egyezséget, így a tárgyalások feszült hangulatban folytak.
Az uniós szankciók elfogadásához egyhangú döntés szükséges. Az Oroszországhoz köthető személyek és szervezetek elleni korlátozásokat korábban félévente hosszabbították meg.
A különös alku
Aliser Uszmanov törlését a szankciós listáról Franciaország kezdeményezte. Az uniós diplomaták szerint a francia álláspont összefügg két, Azerbajdzsánban bebörtönzött francia állampolgár ügyével. Sajtóértesülések szerint Párizs és az azeri hatóságok között olyan
háttérmegállapodás született, amelynek része lehet Uszmanov törlése, cserébe pedig Azerbajdzsán szabadon engedné és kegyelemben részesítené a két franciát.
Franciaország ezt a megállapodást hivatalosan nem erősítette meg.
A Reuters értesülései szerint Franciaországra Azerbajdzsán nyomást gyakorolt, azonban ezt később Baku tagadta. A francia külügyminisztérium mindenesetre 2024 szeptembere óta arra figyelmezteti állampolgárait, hogy fokozott óvatossággal utazzanak Azerbajdzsánba.
Aliser Uszmanov
Uszmanov nem egyszerűen egy gazdag üzletember. Az Európai Unió szerint különösen szoros kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin elnökkel, és az orosz gazdaság több stratégiai ágazatában vannak érdekeltségei. Az EU hivatalos szankciós határozata szerint Uszmanov egy olyan „üzletember-tisztviselő”, akinek pozíciója az elnök támogatásától függ.
Brüsszel szerint Uszmanov pénzügyi és üzleti támogatásban részesítette a Krím 2014-es annektálásáért felelős orosz döntéshozókat.
Az üzletember ezeket a vádakat vitatja, és jogi lépéseket tett a vagyonbefagyasztás, a beutazási korlátozások és a szankciós listán való szereplés miatt is.
Az egyik leggazdagabb orosz
A 73 éves Uszmanov az orosz üzleti elit egyik leggazdagabbja. Vagyonát mintegy 16,6 milliárd dollárra becsülik.
Cégbirodalmának fontos része a USM Holdings, amelyen keresztül fém- és bányászati, telekommunikációs és technológiai érdekeltségei voltak.
Az amerikai pénzügyminisztérium 2022-es közleménye szintén a Putyinhoz közel álló üzletemberek közé sorolta Uszmanovot, aki a médiában is jelentős szereplő volt. Érdekeltségébe tartozik például a Kommerszant üzleti napilap is.
Lettország vonakodott
Andris Kulbergs lett miniszterelnök korábban hangsúlyozta, hogy Riga támogatja a szankciók meghosszabbítását, de nem fogadja el, hogy ennek feltétele Aliser Uszmanov és Mihail Fridman törlése legyen. Utóbbihoz Luxemburg ragaszkodott.
Amíg Oroszország folytatja a háborút, Európának növelnie kell a nyomást
− fogalmazott a politikus.
Ukrajna szintén ellenezte a két milliárdos nevének törlését a listáról. Kijev szerint az orosz üzletemberekre vonatkozó korlátozások feloldása gyengítené a szankciós politika hitelességét. Miközben az uniós diplomaták a kompromisszum részleteiről tárgyaltak, ukrán tisztviselők a közösségi médiában bírálták a javaslatot.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn New Yorkban, az ENSZ-konferencia margóján hangsúlyozta, hogy a szankciók továbbra is az Oroszországgal szembeni európai politika egyik alapvető pillérét jelentik.
A döntés következményei
Az orosz milliárdosokat övező vitának jóval nagyobb jelentőségű lehet, mint az sokan gondolnák. Többek szerint a hároméves hosszabbítás stabilabbá és kiszámíthatóbbá teszi az Oroszországgal szembeni uniós szankció rendszerét, míg mások attól tartanak, hogy egy ilyen alku precedenst teremthet, és az EU külpolitikájában a tagállami, illetve kétoldalú érdekek túl nagy szerephez juthatnak.
Mindehhez érdemes azt is hozzátenni, hogy ez a szokatlanul hosszú időtartamra vonatkozó szankció egy esetleges jövőbeni uniós vita esetén csökkentheti a kisebb tagállamok, így a kelet-közép-európai régió országainak érdekérvényesítő képességét is.
