A hőségben megutálták a magyarok a sör egyik alkotórészét, meglepő lett a hatás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzinte hihetetlen mértékben megugrott a nyári hőségben egy bizonyos fajta sör fogyasztása Magyarországon a múlt évhez képest – állítja közleményében a Magyar Sörgyártók Szövetsége, egyben érdekes adalékokat mellékelve arról, hogy már a sörgyártásba is benyomult a mesterséges intelligencia.
Tudjuk, az italfogyasztási szokások gyorsan alakulnak Európában és világszerte.
Nem olyan gyorsan, mint amekkora éves változásról egy kategóriában beszámolt a szövetség, úgyhogy erősen feltételezhető: ebben az esetben az időjárásnak is köze volt a dologhoz.
A szóban forgó hónap a nyolcadik: a HungaroMet szerint 2026 augusztusa lett a valaha mért legmelegebb augusztus, sőt a legmelegebb hónap Magyarországon a 20. század kezdete óta.
A hőségrekordokat döntő 31 napban
egyetlen hónap alatt 55 ezer hektoliter alkoholmentes sör került belföldön értékesítésre a tavaly augusztusi 41 ezer hektoliterrel szemben, ami több mint 34 százalékos növekedést jelent
– állítja a szövetség.
A sör csúszik a rekord melegben, az hogy az alkoholmentes egyre jobban – ez új jelenség
A hatalmas melegben természetesen jobban csúszik a sör, és a közlemény azt nem teszi hozzá, mi történt az alkoholos sörökkel.
A 34 százalék azonban önmagáért beszél.
Az is kiderült, hogy az idei melegben különösen az alkoholmentes sörökre vetették rá magukat hazánkfiai, akikre – ezt már mi tesszük hozzá – talán hatott az a kánikulában a hazai médiában sűrűn ismételgetett tanács is, hogy ne igyunk alkoholt. Ez nem egyes szerkesztőségek heppje volt. Az országos tisztifőorvoshoz és a katasztrófavédelemhez kapcsolódó közlemények rendszeresen azt javasolták, hogy a hőségben igyunk sok vizet, és kerüljük a kávét, az alkoholt, illetve a magas koffein- és cukortartalmú italokat.
Sokan ezt értelmezhették úgy, hogy sört azért ebben a melegben csak igyunk, de akkor alkoholmentest.
Az, hogy ez az alkoholos sörök rovására történt, átrendezve a piacot, a sörszövetség közleményéből világosan kiderül.
Már minden tizedik sörben nincs alkohol
Az öt legnagyobb magyar gyártó az idei január–augusztusi időszakban 11,7 százalékkal növelte a belföldön értékesített alkoholmentes sörök mennyiségét a tavalyi év azonos időszakához képest, így az idei év első nyolc hónapjában 353 ezer hektoliter került a fogyasztók asztalára a tavalyi 316 ezer hektoliterrel szemben – írják.
A kategória részesedése a teljes belföldi sörértékesítésen belül a 2026. január–augusztusi időszakban 10 százalékra emelkedett a tavalyi év azonos időszakában mért 8,9 százalékról.
A mesterséges intelligencia a malátázástól a sörivók jellemzéséig áthatja a söripart
A közlemény kibocsátásának apropója nem a kánikula vége – az alakoholmentes sör valószínűleg még most is szépen fogy –, hanem az, hogy szerdán zárul Rotterdamban a 40. European Brewery Convention (EBC) sörszakmai kongresszus, amelyen dr. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója, az Európai Sörgyártók Szövetsége közgyűlésének tagja is részt vesz.
Ennek pedig a fő témái pont
- az alkoholmentes sörök fejlesztésének felgyorsítása és a legújabb technológiák,
- a mesterséges intelligencia alkalmazása,
- és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás.
Ami az alkoholmentes söröket illeti, a legújabb kutatások az alkohol kíméletes eltávolításának módszereit, az új élesztőtörzsek alkalmazását és az alkoholmentes sörök aroma- és ízprofiljának fejlesztését vizsgálják. A fejlesztések egyik fontos célja, hogy az alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes sörök
ízben és aromában is egyre közelebb kerüljenek a hagyományos sörök ízvilágához és csapolva is egyre szélesebb körben elérhetőek legyenek a fogyasztók számára.
Ami a mesterséges intelligenciát: az alkalmazása söriparban már nem a jövő, hanem a jelen.
Többek közt arról hangzott el előadás Rotterdamban,
- hogyan támogatja az AI a fogyasztói preferenciákra irányuló kutatásokat,
- hogyan használható a malátázáshoz használt árpa minőségének gyors értékelésére, emellett "az AI a fogyasztói kutatás és az adatelemzés mellett az üzemeltetésben is új lehetőségeket kínál, például a gyártási folyamatok hatékonyságának és az üzemmenet folytonosságának növelésében".
