45 millió dollár minden egyes óráért: így bénítja meg Oroszország az ukrán gazdaságot – ez vezethet a háború végéhez?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz ukrán gazdaság 45 millió dolláros veszteséget szenved el minden egyes órában, amikor a rakétariadók miatt leállnak a vállalkozások, miközben Oroszország egyre nagyobb erővel támadja az ország gazdasági infrastruktúráját. Kijev új riasztási rendszerrel próbálja elérni, hogy a dróntámadások idején a cégek egy része tovább működhessen, miközben a kormány szerint csak az idei támadások 10 milliárd dollárnyi kárt okoztak az állóeszközökben.
Minden egyes óra, amikor a légiriadók miatt leáll az ukrán üzleti élet, mintegy 45 millió dolláros veszteséget okoz a gazdaságnak
– mondta Olekszandr Kravcsenko gazdasági és környezetvédelmi miniszter a Guardiannek. Az orosz támadások közben egyre közvetlenebbül veszélyeztetik a termelést és az áruszállítást: Oroszország ipari létesítményeket, raktárakat, logisztikai központokat és adatközpontokat is támad.
„Ha az emberek bunkerben vannak, az üzlet leáll” – fogalmazott Kravcsenko, aki szerint a szirénák akár napi tíz órán át is szólhatnak. A dolgozók ilyenkor óvóhelyekre vonulnak, a vállalatok pedig kénytelenek felfüggeszteni a működésüket. Ez nem egyszeri kiesést jelent: a támadások miatt a gazdaság nagy része újra és újra leáll, ami a termelést, a szolgáltatásokat és a logisztikát is érinti.
Kijev ezért új, kétszintű riasztási rendszert vezetett be, amelynek célja, hogy a hosszabb támadási időszakok alatt se álljon le teljesen a gazdaság:
- a vörös riasztás rakétaveszélyt jelez, ekkor az embereknek óvóhelyre kell vonulniuk;
- míg a sárga riasztást drónfenyegetés esetén alkalmazzák, és ez lehetővé teszi, hogy számos vállalkozás tovább működjön.
Kravcsenko szerint sárga riasztás idején a cégek több mint fele folytatja a működését.
A megoldásnak azonban komoly kockázata van. Hétfőn egy orosz sugárhajtású drón a kijevi Nemzeti Tudományos Akadémia épületét találta el sárga riasztás alatt, miközben dolgozók tartózkodtak bent. A támadásban két ember meghalt.
Moszkva megüzente, ez több mint vészjósló: így fog kivérezni Ukrajna, ebben már az EU-ra sem számíthatnak – „Tavaszra semmi sem marad”
Az orosz-ukrán háború újabb súlyos csapást mérhet az ukrán gazdaságra: a két legfontosabb acélgyár kiesésével az ország elveszítheti acéltermelésének több mint hetven százalékát. A kieső exportbevételeket a mezőgazdasági kivitel problémái mellett már nehezen tudná ellensúlyozni Kijev. Ez az emberveszteségekkel együtt Ukrajna kivérzéséhez is vezethet tavaszra orosz sajtóértékelések szerint.
A gazdaságot közben nemcsak a kieső munkaórák sújtják. Kravcsenko szerint az orosz támadások az idei évben már mintegy 10 milliárd dollárnyi kárt okoztak az állóeszközökben. A célpontok között acélgyárak, raktárak, logisztikai infrastruktúra és újabban adatközpontok is vannak. A miniszter szerint Oroszország célja, hogy „gyakorlatilag az egész gazdaságot elpusztítsa”.
Amit nem láttunk teljesen előre, az az volt, hogy Oroszország milyen gyorsan fejleszti ki ezeket a sugárhajtású drónokat, és hogy mindent célba vesz velük
– mondta.
Az exportot is sújtja a háború: Oroszország lényegében blokád alatt tartja Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, amelyek a háború előtt az ország exportjának nagy részét bonyolították. A kikötői infrastruktúra kiesése így nemcsak közlekedési, hanem közvetlen gazdasági problémát is jelent.
Kijev közben a télre készül. Kravcsenko szerint a kormány most felkészültebb, mint tavaly egy olyan időszakra, amely a háború „legnehezebb, legkeményebb tele” lehet. Az energiaellátásra, az infrastruktúrára és a hónapok óta támadásokkal sújtott vállalkozásokra egyaránt további nyomás nehezedhet.
A kormány azt is vizsgálja, hogyan vásárolhatna több magánvállalat ukrán légvédelmi rendszereket, a miniszter szerint azonban a cégek soha nem tudják teljesen megvédeni magukat az orosz rakétáktól és drónoktól.
A légvédelem bővítése ráadásul tovább növeli a háború költségeit.
Ez már az államháztartásban is megjelenik. Az idei költségvetési finanszírozási hiányt korábban 27 milliárd dollárra becsülték, amelyet Kijev kiadáscsökkentéssel és további hazai tartalékok bevonásával 20 milliárd dollárra mérsékelt. Az ukrán kormány az Európai Uniótól, Japántól, Kanadától és az Egyesült Királyságtól kér további támogatást, egyebek mellett a jövő évre tervezett hitelek egy részének előrehozásával.
„Nagyon aktív munka folyik minden nemzetközi partnerünkkel annak érdekében, hogy további finanszírozási forrásokat szerezzünk” – mondta Kravcsenko.
A miniszter szerint a finanszírozási rés mögött nem rossz gazdálkodás áll, hanem az állami bevételek vártnál gyengébb alakulása és a háború növekvő költsége. „A háború költsége egyszerűen növekszik” – fogalmazott, kiemelve a légvédelem és az orosz sugárhajtású drónok elfogására alkalmas ukrán drónok fejlesztésének költségeit.
A finanszírozási nyomás 2027-ben sem enyhül. Ukrajna jövő évi külső finanszírozási igényét 52,6 milliárd dollárra becsülik, miközben eddig mintegy 20 milliárd dollárra sikerült forrást biztosítani. Kravcsenko szerint további adóemelések és kiadáscsökkentések is napirenden vannak.
Több sebből vérzik az ukrán gazdaság
Az ukrán miniszterelnök, Szerhij Koretszkij szerint közben Ukrajna 2026-os háborús szükséglete elérheti a 155 milliárd dollárt. Az összegbe a költségvetési finanszírozás mellett a partnerektől érkező költségvetésen kívüli pénzügyi támogatás és technikai segítség is beletartozik, utóbbiba a rakéták, járművek és más fegyverek szállítása is.
Koretszkij szerint az idei finanszírozási rés akár 27 milliárd dollár lehet, amelyből a kormány mintegy 7 milliárdot szigorú költségmegtakarítással, a kiadások optimalizálásával, átcsoportosításokkal és a katonai személyzet kifizetésére fordított közvetlen forrásokkal kíván előteremteni.
A fennmaradó 20 milliárd dollárról folyamatban vannak a tárgyalások partnereinkkel
– mondta hétfőn az Ukrinformnak.
Koretszkij szerint a hiányt gyorsan kell rendezni, mert ez határozza meg Ukrajna „aktív harci műveletek folytatására vonatkozó képességét, különösen 2027 első negyedévében”. A 155 milliárd dolláros teljes összeg így nemcsak az ukrán állam közvetlen kiadásait, hanem a nemzetközi partnerek fegyver- és egyéb támogatását is magában foglalja.
Európa jelenti a fő célpiacot az ukrán export számára
Ukrajna óriási potenciállal rendelkezik az élelmiszer-előállítás terén, ez az ország békés körülmények között akár 400 millió ember ellátására is képes lenne. A legtermékenyebb keleti földjein jelenleg is háború dúl, de az agrárium még így is meghatározó az ország gazdasága szempontjából: a GDP 14 százaléka a mezőgazdaságból származik, az ország teljes exportjának pedig több mint a felét ez az ágazat adja. Az ukrán export iránya viszont jelentősen átalakult a háború kezdete óta, hiszen mostanra már toronymagasan az EU jelenti a legfőbb célpiacot számukra.
