Áll a bál Brüsszelben: levelet írtak a fukar országok Ursula von der Leyennek – Magyarországnak is nagyon fájhat az új uniós költségvetés, ha bejön a németek terve
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz EU nettó befizetői „több százmilliárd eurós” vágást követelnek a következő uniós költségvetés kiadási oldalából. Mások – köztük azok az országok, amelyek a legtöbbet nyerhetnek a forrásokból – a kiadások növelését szeretnék.
Áll a bál Brüsszelben: levelet írtak a fukar országok Ursula von der Leyennek – nagyon fájhat Magyarországnak is a németek terve
Az Európai Bizottság új hatásköröket szeretne a bevételek közvetlen, uniós szintű adók révén történő beszedésére; a lehetséges források között
- az e-cigaretták,
- a vape-termékek és
- a kriptovaluta-tranzakciók is szerepelnek.
A gazdag uniós tagállamok (a fukarok) egy csoportja azt követeli, hogy jelentősen faragják le az EU következő hosszú távú költségvetését, miközben diplomaták és tisztviselők azon dolgoznak, hogy az év végéig megállapodás szülessen.
A Politico által megismert levélben Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia, Svédország és Finnország vezetői azt kérik, hogy a költségvetés következő tervezetét „több százmilliárd euróval csökkentsék”, amikor azt az Európai Unió Tanácsának soros, hat hónapos elnökségét betöltő Írország előterjeszti.
A következő, 2028-ban életbe lépő hétéves többéves pénzügyi keret az agrártámogatásoktól kezdve a védelmi programokon és az infrastrukturális beruházásokon át a szegényebb régióknak juttatott támogatásokig számos terület uniós kiadásait meghatározza. Az Európai Bizottság közel 2 ezer milliárd eurós költségvetést javasolt.
Sok nettó befizető – vagyis azok az országok, amelyek többet fizetnek be az uniós költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakapnak – ugyanakkor csökkenteni szeretné saját hozzájárulását. Mások, köztük azok az országok, amelyek a legtöbbet nyerhetnek az uniós forrásokból, a kiadások növelését szeretnék. Hat országunk önmagában a tagállami hozzájárulások csaknem 40 százalékát finanszírozza.
Bár a nettó befizetők összességében kisebbségben vannak, a teljes finanszírozási teher mintegy háromnegyedét ők viselik
– áll a levélben. A költségvetés jelenlegihez képest nominálisan 60 százalékos növelése szerintük „egyszerűen nem reális”.
Centralizálná a bevételeket az EU
A nemzeti költségvetésekre nehezedő pénzügyi nyomás enyhítése érdekében a Bizottság új lehetőségeket szeretne teremteni arra, hogy közvetlenül, uniós szintű adókból szerezzen bevételeket. Ezeket az EU terminológiájában saját forrásoknak nevezik. A lehetséges bevételi források között az e-cigaretták, a vape-termékek és a kriptovaluta-tranzakciók megadóztatása is szerepel. Ez azonban nem győzte meg a takarékosabb költségvetési politikát szorgalmazó országokat. Az uniós költségvetést végső soron az európai polgárok fizetik. Ez attól függetlenül igaz marad, hogy milyen finanszírozási mechanizmust vagy saját forrást találunk ki – figyelmeztet a levél.
A következő brüsszeli csúcson már kitörhet a balhé
Az ír elnökség várhatóan a következő napokban terjeszti elő az új tárgyalási keretet (negobox), amely a javasolt költségvetés részletes, friss számadatokat tartalmazó bontása lesz.
Az uniós vezetők ezt követően az október 15-én kezdődő, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón tárgyalnak majd annak tartalmáról.
A tárgyaló felek szeretnének még az év vége előtt megállapodni, hogy az új költségvetés készen álljon, mire a jelenlegi lejár. Ezzel azt is el akarják kerülni, hogy a franciaországi, lengyelországi és más országokban esedékes nemzeti választások felkavarják a tárgyalásokat.
António Costa, az Európai Tanács elnöke nyilvánosan derűlátóan nyilatkozott a megállapodás esélyeiről. A Politico birtokába került belső német diplomáciai távirat ugyanakkor arra figyelmeztette a minisztereket és tisztviselőket, hogyna két oldal között „nem mutatkoztak lehetséges kompromisszumos területek”, amikor a hónap elején tárgyalóasztalhoz ültek.
A távirat szerint mind a takarékosabb költségvetést követelő országok, mind a magasabb kiadásokat szorgalmazó tagállamok „beásták magukat az álláspontjukba”, így a tárgyalások „nem hoztak meglepetést”. A dokumentum hozzáteszi: Írország most már arra kéri a tagállami képviselőket, hogy kezdjenek kompromisszumokat kötni.
