Az utolsó előtti döfést kapta meg Merz: már csak egy gyors döntésben reménykedhet a vasárnapi választás előtt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA vasárnapi, Friedrich Merz kancellár számára sorsdöntő tartományi választások előtt közzétett utolsó fontos statisztikai közlés megerősíti, amit amúgy is minden német érez: az energiaválság óta nem száguldott úgy az áremelkedés, mint most. Ezt az is tudja, aki nem követi a statisztikákat, elég az üzemanyagárakat figyelni, és ha ebben a szimbolikus ügyben nem születik gyors kormányintézkedés, az egy nagy választási vereség esetén a kancellár állásába is kerülhet. Ez már vasárnap este eldőlhet pártja, a CDU vezetőinek berlini ülésén.
Az utolsó döfés az lehet, ha Berlinben előretör a radikális jobboldali AfD, Mecklenburg–Elő-Pomerániában pedig – ahol Merz CDU-ja még ki is eshet a tartományi parlamentből – megveri a koalíciós partner szociáldemokratákat.
Az utolsó előtti döfés a pénteken napvilágot látott augusztusi éves termelői árindex, amely 4,6 százalékra ugrott, az energiaválság óta nem látott szintre a júliusi 3 százalékról, ami előrevetíti, hogy a fogyasztói árindex is még feljebb fog pörögni a múlt hónapban mért 2,9 százalékról, ami magyar infláció ütemének már most több mint a kétszerese.
Nem maga a statisztika a választókat illetően fontos, hanem a mögötte húzódó, általa megerősített gazdasági változás a rossz irányba.
Az üzemanyagárak száguldása szimbolikus kérdéssé vált, és ehhez maga a kormány is hozzájárult
Amiről a Destatis jelentéseit nem olvasók közül is bárki meggyőződhet, ha meglátogat egy benzinkutat, vagy rákattint szinte bármelyik német híroldalra. A termelői árak száguldását ugyanúgy az energia drágulása okozza, mint a bolti árakét.
A Merz állását fenyegető veszély nem más, mint a drágulás mindent átható érzése, és a kiszolgáltatottságé, hisz a szövetségi kormány eddig elutasította, hogy segítséget nyújtson az üzemanyagok minden más árak kiható áremelkedése ellen.
A politikai sürgetés, hogy lépjenek, azonnal felerősödött, amint kiderült, hogy a többi párt által politikai karanténban tartott AfD földcsuszamlásszerű, precedens nélküli győzelmet aratott két hete a szász-anhalti tartományi választáson.
„Zeitnach", azaz rövid időn belül ígérte a döntést a kormány – ez azonban már sokak szerint letelt
A konkrét döntés a támogatásról – amelyen Merz széke múlhat –, ugyanúgy nem született még meg a civakodó koalícióban, mint a közgazdászok sürgette reformintézkedések, amelyektől a német gazdaság tartós újraindítását remélik. Mert csak annyit jelentett be, hogy lesz ilyen döntés.
A kormány csütörtök esti, magas szintű egyeztetése sem hozott megállapodást az üzemanyag-kompenzáció konkrét formájáról. A tárgyalásban a beszámolók szerint Friedrich Merz és a szociáldemokrata kancellárhelyettes és pénzügyminiszter Lars Klingbeil, valamint Gordon Schnieder CDU-s rajna-vidék–pfalzi és Olaf Lies SPD-s alsó-szászországi miniszterelnök vett részt. Az asztalon volt lehetséges intézkedésként
- az üzemanyagáfa csökkentése 19 százalékról 7 százalékra (Katherina Reiche CDU-s gazdasági miniszter inkább ebben gondolkodik),
- közvetlen támogatás
- és valamilyen árplafon is (amit a szociáldemokraták vetettek fel, az olajvállalatokra kivetendő extraprofitadó ötletének kíséretében); végső döntés azonban nem született.
Az üzemanyagárakon múlhat, bukik-e a német kancellár, Friedrich Merz sorsa már nem csak az AfD-től függ
A német kancellár politikai túlélése egyre inkább azon múlik, képes-e gyors és érzékelhető könnyítést adni a magas energia- és megélhetési költségekkel küzdő németeknek. Miközben a CDU tartományi miniszterelnökei közös nyilatkozattal próbálták lezárni a kancellár leváltásáról szóló vitát, Friedrich Merz egyik lehetséges utódja már a benzinárak csökkentését követeli. Több forgatókönyvkönyv is készült a kancellár végjátékára, hamarosan kiderül, mire volt elegendő az elmúlt 16 hónap.
Gazdaság, migráció, közbiztonság – ilyen kérdések döntenek el ma egy német választást
A politikai tehetetlenség érzete hozzáadott ahhoz a hangulathoz, amely más amúgy is az AfD – a magyar Fidesz szövetségese – erősödését hozta az elmúlt években.
A gazdasági problémák – amelyeknek szimbólumává most az energiadrágulás vált – korábban is szerves részei voltak a politikai harcnak, a többi botránykőre azonban az idei energiaválság miatt azonban méginkább ráépültek, ha el nem is takarták azokat.
Mecklenburg–Elő-Pomerániában az AfD–SPD párharc is nagyrészt rendszer-, migrációs és identitáspolitikai kérdéssé alakult, nem egyszerű gazdasági referendumként jelenik meg. A pártpolitikai szempontból sokkal bonyolultabb Berlinben a választási küzdelem fő témái a lakhatás és a magas bérleti díjak, a közbiztonság, a migráció, az antiszemitizmus és a lehetséges koalíciók, amelyekből mindenki kizárná a nyugati liberűális médiában szélsőjobboldaliként emlegetett AfD-t.
„Merz párton belüli lázadással néz szembe, miközben erősödik a szélsőjobb Németországban" – ezzel a címmel közölt pénteken választási előzetest a Bloomberg.
A fejlemények megrázták a német politikai elitet, és a párton belül egyre többen szólítanak fel arra, hogy alig 16 hónapnyi kormányzás után mozdítsák el Merzet.
Mivel a közvélemény-kutatások szerint személyes népszerűsége a második világháború utáni német kancellárok közül rekordalacsony szintre süllyedt, a válság várhatóan vasárnap tovább mélyül, amikor újabb két tartományban tartanak választást – írják.
