Óriási vasúti beruházás készül Ausztriában: Budapestnek is fontos lehet az új alagút – a hegy alatt már elkészült a gigantikus csatorna
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAusztria egyik legnagyobb vasúti beruházása készül el a következő években: a 27,3 kilométer hosszú, kétcsöves Semmeringi-bázisalagút a Bécs és Graz közötti vasúti kapcsolat egyik legfontosabb, hiányzó eleme. Az osztrák állami vasút, az ÖBB beruházása a tervek szerint 2029 végén állhat forgalomba, és mintegy két órára rövidítheti le a vasúti menetidőt a két város között.
Fotó: Világgazdaság
A 2012-ben megkezdett építkezés azonban jóval többről szól, mint egy új vasúti alagútról Gloggnitz és Mürzzuschlag között. Az új pálya a nehéz tehervonatok számára is kedvezőbb útvonalat biztosít, és egy olyan észak–déli vasúti tengely része, amelynek Magyarország is fontos pontja. A kivitelezés eddigi története jól mutatja, hogy az osztrákok nem egyszerűen egy új vasúti szakaszt építenek: egy olyan infrastruktúrát hoznak létre, amely hosszú távon a közép-európai áru- és személyszállítás egyik fontos tengelyét erősítheti.
A történelmi vasútvonalat tehermentesíti az új vasúti beruházás: ezért kell az új alagút
Vasúti kapcsolat természetesen most is van a Semmering-hegységen keresztül, ám az 1850-es években épült történelmi Semmering-vasút műszaki paraméterei ma már komoly korlátokat jelentenek. A meredek emelkedők és a kanyargós pálya különösen a nehéz tehervonatok számára problémás: a nagy tömegű szerelvények áthúzása sok esetben több mozdonnyal oldható meg.
A történelmi Semmering-vasút teljes, 41 kilométeres szakasza – alagútjaival, viaduktjaival és egyéb mérnöki létesítményeivel együtt – 1998 óta az UNESCO világörökségének része. Az új infrastruktúra így egyben lehetővé teszi a történelmi pálya tehermentesítését és értékeinek megőrzését. A régi alagutat váltja ki részben az új alagút, a lassan történeti rekvizitumnak számító elődöt meghagyva főként a turisztikai célú személyforgalomnak, illetve tartalék útvonalnak azokra a napokra, amikor az új csövekben karbantartást végeznek.
Az új bázisalagút két párhuzamos csőből áll, amelyek egyenként 27,3 kilométer hosszúak, vagyis összesen mintegy 55 kilométernyi alagútpályát kell kiépíteni (viszonyításként: Ausztria leghosszabb alagútja a vasúti forgalom számára épült, 2025 decemberében átadott, 30 km-es Koralm-alagút).
A vonatok akár 230 kilométer/órás sebességgel közlekedhetnek majd, miközben a pálya a teherszállítás szempontjából is lényegesen kedvezőbb.
A teljes szakaszon mindössze mintegy 240 méteres szintkülönbséget kell leküzdeni, így az ÖBB szerint a nehéz szerelvények egyetlen mozdonnyal is áthaladhatnak, hiszen az alagútban a maximális hosszirányú emelkedés mindössze 8,4 ezrelék.
Fotó: Világgazdaság
Húsz éve építik a vasút gazdasági szerepét – stabil az egységfront az osztrákoknál
Egy építés alatt álló létesítmény bejárása, ahol hamarosan vonatok repesztenek majd át, nem mindennapos élmény, s ebben az esetben biztosan több is a testközelből szerzett információkkal kiegészített látványtúránál, hozzátéve a Siemens által szállított, csúcstechnikát képviselő villamossági berendezések megismerését is. A Semmering-projekt bejárásán az ÖBB nemcsak az alagút műszaki részleteit mutatta be, hanem azt is, milyen gazdasági hatást vár a következő évek vasútfejlesztéseitől.
Franz Hammerschmid, az ÖBB stratégiai tervezésért felelős igazgatója szerint Ausztriában mintegy húsz éve széles körű egyetértés van a vasút fejlesztésének szükségességéről, amit a politikai nézetkülönbségek sem kezdtek ki..
A 2027–2032 közötti időszakra az osztrák vasúti fejlesztésekre 19,5 milliárd eurót irányoztak elő.
Ez nem kizárólag új beruházásokat jelent, hanem a meglévő infrastruktúra modernizációját és bővítését is finanszírozza. A keretből részben jut a Semmeringi-bázisalagútra is, amelynek jelenlegi költségkerete 4,2 milliárd euró.
Hammerschmid szerint a vasútra fordított minden egyes euró 1,5 euróval járul hozzá a nemzetgazdasághoz. Az ÖBB számítása szerint
a beruházásokra költött összeg több mint fele már az építési szakaszban visszakerül az államhoz adók és járulékok formájában.
Az adó- és járulékbevételek legnagyobb része a szövetségi államhoz kerül (45 százalék), 31 százalék a társadalombiztosítási szervekhez, 13 százalék a tartományokhoz, 10 százalék az önkormányzatokhoz, 1 százalék pedig a kamarákhoz jut. Az adónemek között a társadalombiztosítási és bérhez kapcsolódó járulékok részesedése 38 százalék, a bér-, jövedelem- és társasági adóké 30 százalék, a forgalmi adóé 14 százalék, az egyéb adóké pedig 18 százalék.
„Az infrastruktúrákat később nehéz megváltoztatni, így most kell meghoznunk azokat a döntéseket, amelyek alapján megvalósítjuk ezeket a hosszú távra szóló fejlesztéseket” – tette hozzá Hammeschmid.
2029 decemberében jöhet a forgalom
A beruházás egyik legfontosabb mérföldkövének elérése már megtörtént: 2024. november 29-én befejeződött a két alagútcső teljes kifúrása. A mintegy tíz évig tartó alagútépítés során 14 helyszínről dolgoztak a hegy belsejében, és mintegy 6,5 millió köbméter anyagot termeltek ki. Ennek több mint kétharmadát szállítószalagokon vitték el, amivel az ÖBB számítása szerint körülbelül 700 ezer teherautó-fordulót takarítottak meg – ismertette Gerhard Gobiet, a Semmering-bázisalagút projektvezetője.
Fotó: Világgazdaság
A bázisalagút azonban még nem áll készen a vonatforgalomra. 2025 nyarán megkezdődött a műszaki berendezések kiépítése, és 2026 nyarára az összesen mintegy 55 kilométerből körülbelül 53 kilométeren elkészült a beton belső héjazat. Hátravan még
- a vasúti pálya,
- az energiaellátás,
- a kommunikációs és biztonsági rendszerek kiépítése, valamint
- a teljes infrastruktúra tesztelése.
A tervezett ütemezés szerint 2027 első negyedévében kezdődik az utolsó építési szakasz végső kivitelezése. 2028-ig elkészülhetnek a vészhelyzeti kimenekítési pontok is.
Az alagút 2029 márciusában nyílhat meg, az általános forgalom megindulására pedig 2029 decemberében kerülhet sor.
Addig a mozdonyvezetők képzése és az infrastruktúra teljes körű tesztelése is hátravan.
Úttörő, zöld technológiát rejt el az alagút mélyére a Siemens a biztonságos üzemeltetésért – van olyan berendezésük, ami Ausztriában itt debütál először
A Siemens a vasúttechnikáért és a felépítményekért felelős PORR-ral és a Rhomberg Sersa-val, valamint az alagút fúrási és szerkezetkész építési szakasziért felelős SWIETELSKY-vel együtt a projekt kivitelezőinek legfontosabbjai közé tartozik, az irányítás- és a biztosítóberendezésekért felelnek. A Siemens szállítja az irányítás- és távvezérléstechnikát, az automatizálási és védelmi rendszereket, valamint a kapcsolóberendezést.
Az alagút központi idegrendszerét 69 SICAM A8000 vezérlőszekrény alkotja. Ezek 56 keresztvágatot, kereszt-kamrákat és műszaki épületeket automatizálnak, mintegy 25 000 hardverjelet fognak össze, és mindent központilag irányítanak. A rendszerhez tartozik az áramellátás, a világítás, a menekülési útvonalat jelző lámpák, a szellőzés, az oltórendszerek, a vízellátás és a vízelvezetés. A többség helyszínen, kezelőpanelről is működtethető. Az üvegszálas hálózat külső switch nélkül, gyűrűs redundanciával működik, ezért egy szakadás esetén sem áll le. A távvezérlést a kritikus közlekedési infrastruktúrákhoz kidolgozott kiberbiztonsági megoldások védik.
Ausztriában elsőként kerül alagútba ún. F-gázmentes, 24 kV-os kapcsolóberendezés, ami forradalmi technológiát képvisel. A „Clean Air" szigetelőközeg nitrogénből és oxigénből áll, így teljesen kiváltja a fluortartalmú üvegházhatású gázokat. A védelmi relék hiba esetén gyorsan lekapcsolják az érintett részt, hogy ne az egész alagútszakasz essen ki. A központi számítógép folyamatosan figyeli az üzemállapotot, így a hibák korán felismerhetők.
Fotó: Világgazdaság
Magyarország számára sem mindegy, mi történik a Semmering alatt
A beruházás jelentősége túlmutat az osztrák vasúthálózaton. A Semmeringi-bázisalagút az úgynevezett Balti–Adriai közlekedési folyosó része, amely az észak-európai és balti térségeket Közép-Európán keresztül köti össze az Adria kikötőivel.
Az Európai Bizottság szerint a folyosó több mint 10 ezer kilométernyi vasúti pályát és több mint 5500 kilométernyi közutat foglal magában, és
olyan gazdasági központokat kapcsol össze, mint Bécs és Budapest, illetve olyan kikötőket, mint Koper, Rijeka, Trieszt vagy Velence.
A Bizottság a Semmeringi-bázisalagutat a folyosó egyik kulcsfontosságú infrastrukturális projektjeként tartja számon.
Magyarország szempontjából ez elsősorban azért érdekes, mert a Budapestet is érintő észak–déli vasúti tengely az adriai kikötők felé vezető áruszállítás egyik lehetséges útvonala. Ha az Ausztrián keresztül vezető pálya kapacitása és versenyképessége javul, az kedvezőbb feltételeket teremthet a magyarországi gyártó- és logisztikai központok, valamint Koper, Trieszt és Rijeka között.
Ha a szomszédos országokban jelentkező gazdasági előnyt nézzük, a gyorsabb személy- és áruszállítás biztosan kézzelfogható gazdasági előnyt jelent majd az alagút átadásával
– mondta Hammerschmid a Világgazdaság kérdésére.
Hozzátette: nemcsak kelet–nyugati, hanem észak–déli irányban is javul a nagy konténerterminálok vasúti összeköttetése, így akár a Kínából a Balti-tengerre érkező áruk szállítása is gyorsulhat.
Szerinte ugyanakkor a vízi áruszállítás változásával és a vasúti teherszállításra gyakorolt hatásaival az ÖBB-nél nem foglalkoznak. A kérdés egyébként azért lehet indokolt, mert mint megírtuk, a Duna idén nyári tragikusan alacsony vízállása, valamint a paksi fenékküszöb építése miatt osztrák árszállító cégek fejezték ki elégedetlenségüket. Egy jövőbeni hasonló helyzetben pedig a vasút alternatívát jelenthet, bár a helyzet az, hogy az osztrák áruszállítási volumennek csekély része úszik a Dunán.
Fotó: Világgazdaság
Ötszörös gazdasági hatást vár az ÖBB
Az imént már szó volt arról, hogy az osztrák vasút számításai szerint a beruházások értékei másfélszeres szorzóval jelentkeznek a gazdaságban. A Semmering-bázisalagút gazdasági hatását az ÖBB még a vasúti beruházások általános, 1,5-szeres szorzójánál is nagyobbra becsüli.
A társaság számítása szerint
a Semmering-projekt esetében minden befektetett 1 euró mintegy 5 eurónyi gazdasági növekedést generál Ausztriában.
A beruházás jelenleg mintegy 1200 embernek ad munkát, és az ÖBB szerint a regionális vállalkozásokra, illetve a munkaerőpiacra is élénkítő hatással van. A működési szakaszra pedig mintegy 11 ezer tartós munkahelyet említenek, elsősorban Ausztriában és a régióban.
Fotó: Világgazdaság
A Semmering-projekt ráadásul nem önálló beruházás: a Bécs és Villach közötti Südstrecke (déli vasúti tengely) korszerűsítésének része, amelyhez a Koralmbahn és a már átadott, említett Koralm-alagút is kapcsolódik. A Semmering- és a Koralmbahn-projekt együtt a Balti–Adriai folyosó egyik fontos osztrák vasúti fejlesztési tengelyét alkotja.
A valódi gazdasági jelentősége ezért akkor válhat láthatóvá, amikor ezek a különálló beruházások egyetlen, korszerű és nagy kapacitású vasúti hálózattá állnak össze. Ez már nem pusztán osztrák vasútfejlesztés, hanem egy olyan észak–déli európai áruszállítási tengely építése, amelynek Magyarország is a része.
