Új állam jöhet létre Amerikában: akkora mint Ukrajna, rengeteg olaja van és haragszik – szavazás útján szakadna ki a világ második legnagyobb országából
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAlighanem derültséget okozna Washingtonban, de lehet hogy még örömöt is, ha Alberta elszakadna Kanadától. A hivatalos álláspont visszafogott, de Scott Bessent pénzügyminiszter az év elején Davosban jelezte: egy független Alberta az Egyesült Államok természetes partnere lenne, és külön kiemelte a terület hatalmas olajkészleteit. Alberta polgárai márpedig hamarosan a szavazóurnákhoz járulbnak, hogy döntsenek az elszakadásról, vagy a maradásról Kanadában.
Ha október 19-én a szeparatisták nyernek, a világ második legnagyobb állama és 11. legnagyobb gazdasága Franciaországnál is nagyobb területet veszít el: amelyet ugyan feleanynian laknak, mint Magyarországot, de van egy hatalmas energiaipara, magasak a jövedelmei, alacsonyak az adói, lakóiban erős a tartományi identitás és rendszeresek a vitáik a szövetségi kormánnyal.
Ugyanazzal, amellyel Donald Trump amerikai elnök is kemény vitákba keveredett.
Trump elnök és Mark Carney miniszterelnök alatt az amerikai–kanadai viszony a szoros szövetségből nyílt kereskedelmi és politikai erőpróbává vált: Washington vámokkal és nyomásgyakorlással próbál engedményeket kicsikarni, Ottawa pedig tudatosan csökkenti az USA-tól való függését és Európa felé nyit.
Az Alberta Prosperity Project szeparatista vezetői még januárban azt állították: Washingtonban amerikai kormányzati tisztviselőkkel találkoztak. A sajtóban még olyan állítás is megjelent, hogy egy esetlegesen függetlenné váló Alberta számára akár 500 milliárd dolláros amerikai hitelkeretről érdeklődtek/tárgyaltak, amit Carney azonnal kikért magának, az amerikaik pedig később cáfolták.
Október 19-én népszavazást tartanak Alberta Kanadán belüli jövőjéről. A választókat arról kérdezik majd, hogy azt akarják-e, hogy a tartomány Kanadában maradjon, vagy inkább elindítanának egy olyan folyamatot, amely végül egy tényleges elszakadási népszavazáshoz vezethet, akár már jövőre.
Bizonytalanság érezhető a tartományban annak ellenére is, hogy a felmérések szerint a Kanadában maradás hívei jelentős előnyben vannak – írja a Bloomberg. A választók nagyjából egynegyede támogatja a második lehetőséget. Egyes lakosokat pedig már maga a népszavazás ténye is feldühít, mondván: ezzel legitimitást kapott egy olyan mozgalom, amely még egészen a közelmúltig marginálisnak tűnt.
Célkeresztben az olaj
A kampány jelentős részben Alberta olaj- és gázvagyona körüli vitáról szól. A szeparatisták szerint Justin Trudeau és mások kormányzása alatt Kanada többi része igyekezett visszafogni a tartomány fejlődését.
Csütörtökön Mark Carney miniszterelnök, aki maga is Albertában nőtt fel, újabb lépést tesz annak érdekében, hogy kezelje a helyiek elégedetlenségét – folytatja a jelentés.
Kormánya várhatóan „nemzeti érdekűnek” nyilvánít egy új, a Brit Columbia-i partvidékig vezető olajvezetéket. A cél a projekt megépítésének felgyorsítása; a beruházás végül csaknem megduplázhatná Kanada csővezetékes kapacitását, amelyen keresztül kőolajat szállíthat kínai, koreai és más vevőknek. Ha megépül, Alberta – amely már most is Kanada leggazdagabb tartománya – még gazdagabbá válhat.
A vezetéknek van gazdasági indokoltsága. Az azonban aligha véletlen, hogy a bejelentésre kevesebb mint három héttel a referendum előtt kerül sor.
„A legtöbb szeparatista kedves ember” – idézi a Bloomberg a Kanadában maradás mellett kampányoló Thoma Lukaszukot, aki annak idején a kommunista Lengyelországból vándorolt ki Kanadába. Ugyanakkor hozzátette: még soha nem tapasztalt ennyire erős ellenségességet a kormánnyal, illetve az eltérő nézeteket vallókkal szemben.
Düh van odakint, és mindezek után szükség lesz valamiféle megbékélési folyamatra. Sok sebet kell majd begyógyítani.
Mit veszíthet Alberta elszakadásával Kanada?
- Alberta a kanadai gazdaság egyik motorja – fogalmaz a Bloomberg. Innen származik annak a napi mintegy 4 millió hordónyi nyersolajnak és egyéb kőolajterméknek a túlnyomó része, amelyet Kanada az Egyesült Államokba exportál.
- A kanadai tartományok közül itt a legmagasabb az egy főre jutó bruttó hazai termék. A magasabb jövedelmeknek és a nagyobb munkaerőpiaci részvételnek köszönhetően az albertaiak összességében többet fizetnek be a szövetségi költségvetésbe, mint amennyit szolgáltatások formájában visszakapnak – hasonlóan az amerikai Kalifornia lakóihoz.
Ez a különbség várhatóan tovább nő majd az ország többi részéhez képest, mivel egy újabb energetikai fellendülés körvonalazódik. Keith Wilson szeparatista vezér és mások szerint Ottawában a „felelőtlen” költekezés és a korrupció beleivódott az intézményekbe. Miért ne próbálhatná Alberta egyedül?
Ha megnézem, milyen erőforrásokkal, milyen emberekkel és milyen kultúrával áldott meg minket a sors, akkor minden általam elképzelhető objektív mérce alapján arra a következtetésre jutok”, hogy Alberta jobban járna független államként
– mondja Wilson.
Az ottawai nézőpont szerint az albertaiak tele vannak pénzzel, emiatt nem is kapnak kiegyenlítő központi támogatást, Saskatchewanhoz és British Columbiához hasonlóan és mindenki mástól eltérően. Egy másik látványos különbség az összes többi tartománytól, hogy Albertában nincs tartományi forgalmi adó: a vásárlásokon itt lényegében csak az 5 százalékos szövetségi adó van. Mégis a szövetségi költségvetés nettó befizetői hagyományosan.
Alberta az elmúlt években különösen sok lakost vonzott más kanadai tartományokból. 2026 áprilisában már 5,06 millió lakosa volt; a növekedés ugyan lassult, de a más tartományokból érkező nettó migráció továbbra is pozitív.
Valójában az USA a cél?
Egyes bírálóik szerint a függetlenség hívei valójában inkább az Egyesült Államokhoz szeretnének csatlakozni; erre utalhatnak az elszakadáspárti rendezvényeken időnként megjelenő amerikai zászlók és a Donald Trump amerikai elnöktől kölcsönzött jelszavak.
Jared Wesley, az Albertai Egyetem politológusa szerint azonban ennek az elképzelésnek csekély a támogatottsága.
„Tévedés azt gondolni, hogy a szeparatista mozgalom teljes egészében együtt mozog a MAGA-val” – mondja. Hosszú távú kutatásai szerint még az elkötelezett elszakadáspártiak közül is csak körülbelül minden ötödik támogatná, hogy Alberta amerikai tagállammá váljon.
Donald Trump magas soha nem bátorította az albertaiakat az elszakadásra. Azt azonban többször kifejezte: nem bánná, ha maga Kanada olvadna be az Egyesült Államokba – a juharlevél országában erőteljes felháborodást kiváltva.
