BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbán Viktorral találkozott, most hatalmas ország elnöke lehet: ő lesz az új Giorgia Meloni?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Közép- és Dél-Amerikában az elmúlt években látványosan előretört a konzervatív jobboldal. Most Brazíliában jöhet a változás; az elnökválasztás október 25-én következő második fordulójában Flavio Bolsonaro szenátor az esélyes. A Bolsonaro család és más, befolyásos dél-amerikai politikai vezetők még 2023-ban tanácskoztak Orbán Viktorral Javier Milei, argentin elnök beiktatása során.

Hatalmas meglepetésre az ellenzéki jelölt nyerte a brazil elnökválasztás első fordulóját a hétvégén. Flavio Bolsonaro egyébként a jelenleg 27 éves börtönbüntetését töltő Jair Bolsonaro volt jobboldali elnök fia. Magyar szál is van: a volt magyar miniszterelnök ismét előrelátónak bizonyulhat hatalmas nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítésével, ha az október 25-ei második forduló ugyanezt az eredményt hozza. 

Bolsonaro Brazília brazil
Flavio Bolsonaro konzervatív elnökjelölt hívei Sao Paulóban tüntetnek - a Trump-baba Lula elnököt küldeni a börtönbe / Fotó: Brazil Photo Press via AFP

A választási kampány középpontjában a megélhetési költségek, a korrupció és a brazilok mindennapi életét érintő közbiztonsági problémák álltak. A voksolásra azt követően került sor, hogy Latin-Amerikában több, Donald Trump amerikai elnökhöz közel álló jobboldali párt is választási sikert ért el. Bolsonaro a vártnál erősebb eredményt ért el: 

  • a szavazatok 47 százalékát szerezte meg 
  • Luiz Inácio Lula da Silva 45 százalékával szemben. 

Az eredmény várhatóan lendületet ad kampányának, és támogathatja a brazil devizát és részvénypiacot is, amelyek már korábban erősödtek az üzletbarátnak tartott kihívó esélyeinek javulására.

 A választás előtt készült közvéleménykutatások azt jelezték, hogy az első fordulóban Lula mintegy 3 százalékponttal vezet majd. 

Konzervatív fordulat Latin-Amerikában

Latin-Amerikában az elmúlt években több jobboldali politikai erő is jelentős választási sikert ért el, közülük többen szoros kapcsolatot ápolnak Donald Trump amerikai elnökkel. Mint ismert, az amerikai elnök jó barátságban van a volt magyar kormányfővel, Orbán Viktorral.

Így meglehetősen figyelemfelkeltő az a videó, amely szerint pár évvel ezelőtt, 2023-ban Jair Bolsonaro volt találkozott Orbán Viktorral, akit a baloldali orientáltságú CNN a világ jobboldalának vezető alakjának nevezett.  A két politikus 2023-ban, Buenos Airesben találkozott Argentína megválasztott elnöke, Javier Milei beiktatásán. A találkozón több más, konzervatív jobboldali politikus mellett részt vett Bolsonaro két fia, valamint Flávio és Eduardo is. A CNN beszámolója szerint 

a konzevatív mozgalmak globális szerepéről, lehetőségeiről, elöretöréséről tárgyaltak. 

Ha Flavio Bolsonaro győz, deja vu érzést kelthet: Giorgia Melonit évekkel azelőtt "fedezte fel" Orbán Viktor, amikot az utóbbinak még nem látszott esélye kormányfő válni, és a kapcsolat kiváló "politikai befektetésnek" bizonyult Magyarország számára.

Latin-Amerikában Donald Trump és Orbán Viktor szövetségesei vannak nyerőben

Az elmúlt években a konzervatív jobboldal látványosan előretört Közép- és Dél-Amerikában.

  • Argentínában Javier Milei 2023-ban nyerte meg az elnökválasztást, majd látványosan közeledett Trumphoz. 
  • Ecuadorban Daniel Noboát 2025-ben újraválasztották, 
  • Hondurasban a Trump által nyíltan támogatott Nasry Asfura győzött. 
  • Chilében José Antonio Kast 2025 decemberében szerezte meg az elnöki tisztséget, kampányában a közbiztonság és az illegális bevándorlás visszaszorítását hangsúlyozva. 

A tendencia 2026-ban is folytatódott: 

  • Costa Ricában Laura Fernández, 
  • Kolumbiában Abelardo de la Espriella, 
  • Peruban pedig Keiko Fujimori aratott választási győzelmet. 

Több győztes kampányában központi szerepet kapott a bűnözés elleni keményebb fellépés és a migráció szigorúbb ellenőrzése. Az AP amerikai hírügynökség elemzése szerint 

a jobboldal előretöréséhez a közbiztonsággal és a gazdasági helyzettel kapcsolatos választói elégedetlenség nagy mértékben hozzájárult. 

Bolsonaro, a váratlan befutó és a rossz gazdasági helyzet

A jobboldali jelölt édesapját, Jair Bolsonaro volt elnököt  27 éves börtöntönre ítélték, mert a 2022-es választási vereségét követően állítólag puccsot tervezett. Utódja, Lula gazdaságpolitikája meglehetősen ellentmondásos volt. Elemzők szerint a jobboldali szenátor váratlan sikereit pont a gazdaságra leselkedő kockázatok miatt érte el. 

Lula da Silva harmadik elnöki ciklusában a brazil gazdaság a vártnál ellenállóbbnak bizonyult, a kedvező növekedési és foglalkoztatási adatok mögött azonban jelentős fiskális kockázatok halmozódtak fel. Az IMF 2026-os országjelentése szerint 

  • az emelkedő kötelező kiadások, 
  • a kiterjedt adókedvezmények és 
  • a költségvetés magas kamatterhei korlátozzák a produktív állami beruházásokat. 

Az IMF számításai szerint az államháztartás bruttó adóssága 2026-ban a GDP mintegy 98 százalékát érheti el, csaknem 14 százalékponttal meghaladva a négy évvel korábbi szintet.

Az adósságpálya hosszabb távon még nagyobb kockázatot jelent. Az IMF alappályáján 

  • a bruttó államadósság 2031-re a GDP 105 százaléka közelébe emelkedik, 
  • majd 2035 körül 106 százalékon stabilizálódhat. 
  • Ha viszont elmaradnak a feltételezett további költségvetési intézkedések, az adósságráta tovább emelkedhet.

A probléma egyik forrása a Lula-kormány által 2023-ban bevezetett új fiskális keretrendszer. 

Ez a bevételek alakulásához köti a kiadások növekedését, és reálértéken 0,6–2,5 százalék közötti éves kiadásnövekedést enged. Az IMF szerint azonban 2024 óta megszaporodtak a szabály alóli kivételek, ami rontotta az elsődleges egyenleg várható pályáját és felfelé tolta a hosszú távú adósságprognózisokat.

A fiskális bizonytalanság a gazdaság más területeire is átterjedhet. Az IMF értékelése szerint a vártnál gyengébb költségvetési kiigazítás növelheti a bizonytalanságot és az inflációs nyomást, ami magasabb állami finanszírozási költségekhez és végső soron gyengébb gazdasági növekedéshez vezethet. A magas kamatok eközben maguk is növelik az államadósság finanszírozási költségét.

Az IMF ezért a kormány terveinél ambiciózusabb konszolidációt sürget: 

2026 és 2031 között összesen a GDP mintegy 3 százalékának megfelelő fiskális kiigazítást tart szükségesnek. 

Ennek része lenne a kötelező kiadások merevségének enyhítése, a kevéssé hatékony adókedvezmények leépítése és a fiskális szabály kivételeinek korlátozása. 

Lulának nehézséget okozott azoknak a választóknak a megnyerése, akik a magas megélhetési költségekkel, a háztartások jelentős eladósodottságával, valamint a bűnözés és a bűnbandák növekvő jelenlétével küzdenek. Bolsonaro igyekezett kihasználni a megélhetési költségekkel kapcsolatos elégedetlenséget, míg Lula betiltotta az online szerencsejátékot, és a verseny szorosabbá válásával kibővítette a jóléti támogatásokat, valamint újabb adósságkönnyítést javasolt a családok számára - vagyis tovább rontotta a költségvetés amúgy is sanyarú helyzetét. 

 

Szóljon hozzá!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.