Nagy logisztikai bűvészmutatványba torkollhat az amerikai-orosz dízelmegállapodás, ezt sokan megérezhetik – áll a ribillió az egyezség felett, de most kemény elemzői ítélet jött
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságDonald Trump nemrég nagy lendülettel – és többek között Zelenszkij ukrán elnök nem sokkal későbbi nyilvános ellenzése mellett – jelentette be, hogy orosz dízelszállításokkal próbálnak enyhíteni az amerikai olajpiacra, s így részben a világpiacra is nehezedő nyomáson. Oroszország közben maga is finomítási és ellátási gondokkal küzd az energetikai infrastruktúráját ért ukrán támadások miatt. A Standard Chartered elemzői – derül ki az Oil Price összeállításából – pedig elemzésükben arra utalnak, hogy a dízelmegállapodásnak nagyobb lehet a füstje, mint a lángja, már ami a világpiacot illeti.

Fotó: Quality Stock Arts / Shuttertock
Kínálati szempontból hiábavaló lehet a dízelmegállapodás egy elemzés szerint
A brit multifunkcionális bank összegzése szerint a bejelentés ellenére is magasak maradhatnak az energiaárak, mivel a globális kínálat bővülését az orosz finomítói kapacitások sérülései, a szankciók és a közel-keleti konfliktusok egyaránt korlátozzák.
A bank szakértői szerint
- a kőolajpiacon a kockázatok továbbra is az áremelkedés irányába mutatnak, miközben
- a politikai megállapodások önmagukban nem képesek helyreállítani a normális piaci működést.
A hét második felében az olajárak vegyesen mozogtak, mivel az amerikai szankciók Oroszországgal szembeni enyhítésének lehetősége lefelé hatott a nemzetközi benchmarkra, miközben a közel-keleti hajók elleni támadások támaszt inkább az emelkedés irányába mozgatták az árakat.
Az összegzés után érdemes lehet azt is áttekinteni, milyen magyarázatot fűztek állításaikhoz az elemzők, és milyen közvetlen előzmények kapcsolódnak a meglepőnek tűnő megállapodáshoz.
Trump orosz dízelt ígért, de honnan lesz rá kapacitás?
Az amerikai félidős választások közeledtével – amelyeket november 3-án tartanak – politikai szempontból is felértékelődött a magas üzemanyagárak mérséklésének kérdése. Az amerikai-orosz megállapodás után Moszkva nem tétlenkedett sokáig: mint megíruk, október 10-én az orosz kormány elrendelte az orosz dízelexport-tilalom részleges feloldását.
Trump ugyanis a múlt héten, október 9-én azt jelentette be, hogy Oroszország „azonnal” több mint 300 ezer tonna dízelt szállít az Egyesült Államoknak és a nemzetközi piacokra. Novemberben további 500 ezer tonnát, ezt követően pedig még egymillió tonnát helyezett kilátásba, majd további hárommillió tonnáról beszélt, az orosz finomítók állapotától függően.
A Standard Chartered szerint a bejelentés jelentős fordulatot jelez az amerikai energiapolitikában:
a világ legnagyobb dízelexportőreként számon tartott Oroszországtól várnak további üzemanyagot, miközben az ország az egyik legszigorúbban szankcionált energiatermelő.
A bank elemzői azonban erősen kételkednek abban, hogy Oroszország rövid távon érdemben növelni tudná a dízeltermelését. Az ukrán támadások komolyan megrongálták az orosz finomítói kapacitásokat, a belföldi üzemanyaghiány és az exportkorlátozások pedig már eddig is akadályozták a nemzetközi piacok kiszolgálását.
Az pedig, hogy ténylegesen mire elegendő az amerikai-orosz alkuban szereplő orosz mennyiség, szintén fontos kérdés, a válasz pedig úgy tűnik az, hogy az ütemezési mennyiségek összesítve is legfeljebb napokra segíthetik az ellátást.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Moszkvának az új exportkötelezettségeket a saját belső igényeivel kell összeegyeztetnie. A speciális finomítói berendezésekre vonatkozó szankciók ráadásul a sérült létesítmények helyreállítását is megnehezítik.
A szakértők szerint az orosz finomítók teljesítményének helyreállításához előfeltétel lenne az ukrán támadások beszüntetése, amire viszont Kijev egyáltalán nem hajlik, sőt, célzott csapásokat helyezett kilátásba, a lépés viszont növeli a Washingtonnal fennálló feszültséget. Ám még egy tartós tűzszünet sem jelentené azonban azt, hogy a megrongálódott feldolgozóegységek azonnal újra működőképessé válnának, vagy a finomítók visszatérnének a korábbi kihasználtságukhoz.
Az orosz dízel nem feltétlenül növeli a világpiaci kínálatot
A bejelentett szállítási mennyiségek legfontosabb kérdése, hogy valóban új kínálatot jelentenek-e a globális piacon.
A Standard Chartered szerint ugyanis az amerikai vagy más vevőkhöz átirányított dízel egyszerűen hiányozhat azoknál a vásárlóknál, akik korábban Oroszországtól szerezték be az üzemanyagot.
Vagyis az új szállítási megállapodások önmagukban nem feltétlenül növelik a világpiacon rendelkezésre álló termék mennyiségét, hanem a már meglévő készletek és szállítások elosztását változtathatják meg. Az árak érdemi mérsékléséhez tényleges termelésbővülésre és a kereskedelmi útvonalak normalizálódására is szükség lenne.
Az energiapiaci feszültségeket a szállítási költségek is fokozzák. Az OPEC miniszterei nemrég arra figyelmeztettek, hogy a szállítás és a biztosítás költségei az adott nyersanyag értékének több mint egyharmadára emelkedtek.
Ha tovább drágul a szállítás, egyszerűen leállhat az olajkereskedelem – már drágább tengeren fuvarozni az olajat, mint kilőni egy űrrakétát – írtuk a tengeri olajszállítás elszálló költségei kapcsán cikkünkben.
A Standard Chartered hangsúlyozta, hogy ez az arány nem minden útvonalra jellemző, ugyanakkor jól érzékelteti az energiakereskedelem zavarainak rendkívüli költségeit. A hosszabb hajóutak, az átrakodások, a megemelkedett biztosítási díjak és az alternatív szállítási útvonalak használata ugyanakkor úgy is drágítja az energia eljuttatását a fogyasztókhoz, ha az exportvolumenek időközben helyreállnak. A nagyobb kínálat tehát nem feltétlenül jelent olcsóbb energiát.
A brit bank nincs egyedül kevésbé optimista jóslataival. Néhány napja hasonló vonatkozású értékelés látott napvilágot a Goldman Sachs elemzői részéről (cikkünkért kattintson ide). Míg a Standard Chartered a szállítási problémákra hívta fel a figyelmet, addig a Goldman Sachs elemzői arra figyelmeztettek, hogy a növekvő orosz dízelszállítások nem hoznának számottevő enyhülést a globális üzemanyagpiaci árakban.
A közel-keleti támadások az infrastruktúrát is veszélyeztetik
A térség energiapiaci kockázataira ismét ráirányították a figyelmet a Szaúd-Arábia elleni támadások is. A jemeni, Iránhoz kötődő húszik egy, a rijádi Halid király Nemzetközi Repülőtér ellen elkövetett rakétatámadásért vállalták a felelősséget, majd újabb csapásokról érkeztek hírek. Október 12-én egy, Rijád felett elfogott rakétáról is beszámoltak, miközben a dammámi repülőtér működését szintén támadások zavarták meg.
A Standard Chartered értékelése szerint a fejlemények a közel-keleti konfliktus két, egymással összefüggő, de elkülönülő vonatkozására világítanak rá:
- az Egyesült Államok és Irán szélesebb konfrontációjára, valamint
- a szaúdi–húszi konfliktus újbóli kiéleződésére.
Utóbbi közvetlen veszélyt jelent a szaúdi infrastruktúrára, függetlenül attól, hogy miként alakulnak a Perzsa-öböl térségének fejleményei. A támadások azokat az infrastruktúrákat és logisztikai hálózatokat is sebezhetővé teszik, amelyek nélkül nem állhat helyre a régió energiaellátása.
A bank szerint ezért az exportvolumenek esetleges növekedése sem nyújt elegendő biztosítékot a piac megnyugvására, amíg a szállítási útvonalak és az energiaellátás szempontjából kulcsfontosságú létesítmények további támadásoknak vannak kitéve.
Ezen összefüggések tükrében meglehetősen sajátos következményeket hozhat az amerikai-orosz dízelalku:
- Oroszországnak akár már lekötött szálltásait is át kellhet rendeznie ahhoz, hogy teljesíteni tudja vállalásait, hiszen finomítókapacitásait most nem tudja felfuttatni;
- az Amerikának ígért, illetve szállítandó mennyiség a mostani konszezus szerint az orszgának valamekkora könnyítést jelenthet, de világpiaci szinten összességében vajmi keveset lehet várni attól, vagyia a nyomás fennmarad;
- Moszkva oldalán viszont a szankciók enyhítésén jelentkező nyereség vagy előnyök miatt így is megérheti az alku, bár ennek hatásairól egyelőre kevesebb szó esik.
A kőolajpiaci kockázatok mellett az európai földgázpiacon is erősödik a feszültség.

Fotó: Kristi Blokhin / Shutterstock
Európában a földgáz ára is meredeken emelkedik – ez aggasztó a tél előtt
A Standard Chartered arra számít, hogy
a kontinens gázárai magasak maradhatnak, mivel a szezon első hidegebb időszaka egyszerre növeli a fűtési célú keresletet és nehezíti a tárolók feltöltését.
Közép- és Északnyugat-Európában a helyi elosztórendszerhez kapcsolódó kereslet egy hét alatt 26 százalékkal emelkedett. Ez a vizsgált hét legnagyobb abszolút és relatív változása volt az elemzésben. Eközben a gáztárolók betárolási üteme is 8 százalékkal nőtt.
A két folyamat egyidejűleg terheli a piacot: a hidegebb idő miatt több gázra van szükség, miközben a téli időszakra való felkészüléshez továbbra is tölteni kell a tárolókat.
A norvég kontinentális talapzatról érkező nagyobb gázmennyiség és a cseppfolyósított földgáz (LNG) fokozott visszagázosítása ugyanakkor enyhítette a kínálati nyomást, de nem tudta teljes egészében ellensúlyozni a kereslet növekedését.
A Standard Chartered elemzése alapján az energiapiaci kockázatok egyszerre jelentkeznek a kínálati oldalon, a szállítási útvonalakon és a keresletben.
Az orosz dízelre vonatkozó politikai ígéretek önmagukban nem oldják meg a finomítói kapacitások problémáit, a közel-keleti támadások továbbra is veszélyeztetik az ellátást, Európában pedig a hidegebb időjárás és a tárolók feltöltése egyaránt felfelé hajtja a gázárakat.



